Hit által

E

gymás után kétszer is azt olvassuk, hogy elkeseredve és haragosan hazament Aháb (1Kir 21,1-16). Keserűség és harag van a szívében, mert Isten megítélte engedetlenségét. Nem azt tette, amit az Úr mondott, hanem szövetségre lépett Benhadaddal. Amikor meghallja az ítéletet, elkeseredik. Nem borul az Úr elé bűnbánattal, hanem magába fordul keserű szívvel. Úgy éli meg, hogy Isten ellene van. Pedig nem erről van szó, két esetben is maga az Úr tanácsolta, majd győzelmet adott neki az arámok felett, de Aháb ezeket a győzelmeket magának tulajdonította. Elfelejtette, hogy csak kegyelemből győzött, neki esélye nem lett volna, Isten olyan körülmények közt futamította meg az ellenséget, amit látva hálás szívvel, Isten nevét megvallva kellett volna leborulni. Kinek tulajdonítom a győzelmeket? Hogyan reagálok az Úr ítéletére?

A következő keserűség akkor éri, amikor Nábót nemet mond neki. Ez nagyon elkeseríti, padlóra viszi, királyként kudarcot él át. Valaki neki nemet mond. Valami neki nem sikerül, és ezt nem tudja feldolgozni, megkeseríti. Miért? Mert a vágyainak enged, és nem viszi ezeket Isten törvényének a fegyelme alá. Ismeri a törvényt, tudja, hogy Isten mindent megadott neki, és ez nem a Tőle való út. A másikét elvenni, csakhogy az is az enyém legyen, bűn. Nem tudja elviselni, hogy van valami a palotája mellett, ami nem az övé. Így volt az Édenben Ádám és Éva, minden az övék volt, csak egyetlen fa nem, és úgy érezték, az nélkül nem teljes az életük. Így van Aháb is, és belebetegszik, amikor nemet mondanak neki.

Hogyan élem meg, amikor nemet mondanak? Úgy tekintek-e rá, hogy az Úrnak más a terve, Elé borulok, és keresem, mit is akar Ő? Aháb nem Isten akaratát keresi, hanem duzzog, mint egy kisgyermek. A nagy király most duzzogó, hisztis gyermekké válik. Nem vagyunk mi is így? Amikor nem az Úr akarata érvényesül életünkben, nem Őt keressük mindenben, hanem saját vágyainkat, álmainkat kergetjük, de akadályba ütközünk, nem viselkedünk mi is így? Nem betegszünk bele, ha valamit nem sikerül megszerezni, elérni, ha valaki akadályt gördít elénk? Mindez abból fakad, hogy még mindig szerezni akarunk, nem az Urat engedjük növekedni, és nem tagadjuk meg magunkat.

Van-e ebből az állapotból kivezető út? Igen, van, de nem az, amit itt látunk. Bár van pozitív mozzanat is ebben, hiszen Jezábel meglátja férje állapotát, és ez pozitívum. Észreveszi, hogy bántja valami. Amikor ilyen, annak mindig oka van, és ő érdeklődik felőle. Nagy segítség, amikor meglátjuk, hogy a másik nem olyan, mint amilyen lenni szokott. És ha ez érdekel, és megkérdezzük, mi a probléma, az egyenlő a segítő kézfogással. De nem mindegy azonban a tanács sem. Jezábel jól kezdte, de rosszul folytatja, mert nem Isten felé tereli, nem közös imádságra kéri Ahábot, hanem ő akarja kézbe venni az ügyet. Majd én megszerzem. És ebben benne van Aháb életének rossz irányvonala. Ez rájuk a jellemző, majd én megszerzem, és nem Istentől kérik. Nem bízzák oda, előrébb helyezve Isten országának igazságát, hanem ők akarnak megszerezni. Amikor én akarok valamit megszerezni, fennáll a veszély, hogy nem figyelek az Úr szavára. A Baalnak nincs törvénye, neki nem számít, hogyan szerzi meg, amit akar az ember, de Isten adta a tíz igét, amiben benne van: ne ölj! Aháb és Jezábel nagyon jól ismerik ezt. Ismerik, de nem eszerint cselekszenek. Isten szava szóba sem jön. Saját hatalmuk szerint cselekszenek.

Olyan szomorú, hogy Aháb birtokba tudja venni a Nábót halálával felszabadult szőlőt. A bálványimádás embertelenné tesz, kitörli a biblikus értékeket, és nem számít már a másik ember. Ahábnak nem érték már a másik.

Nincs különbség, mivel mindenki vétkezett, írja Pál apostol, ez fontos, mert gyakran hátradőlünk, és azt mondjuk, én nem vagyok olyan, mint ő (Róm 3,21-31). Ha Aháb és Jezábel életét, előbbi tettét nézzük, kihúzzuk magunkat, mondván: én azért ilyeneket nem csinálok, különb vagyok, Isten meg van velem elégedve. Az ige azonban ezt a megelégedettséget szétrombolja, és rámutat arra, hogy mindenki vétkezett, senki nem állhat meg Isten előtt. Nem húzhatom ki magam, hogy nálam minden rendben van. Miért? Mert a bűn ott van a szívünkben, és Isten akarata elleni életre ösztönöz. Mert ami megfelel a világ mércéje szerint, az nem áll meg az Úr előtt. Az a problémánk, hogy mindig másokhoz mérjük magunkat, azonban Isten az igét adta ide, az a mi mércénk. Ami a világ előtt megáll, az az ige mérlegén nem. Mert amire a mai ember azt mondja, hogy jó, arra az ige azt feleli, bűn. Mert Isten nem változik.

Azonban küld segítséget. Hit által igazzá lehetünk. Nem vagy magadra hagyva. Isten elküldte az Úr Jézus Krisztust, azért, hogy segítsen rajtad. Általa van reményünk az életre. Nélküle minden ember elveszik. Isten ingyen igazít meg, nem kerül pénzünkbe a bűnbocsánat, az újrakezdés, az Isten országába való belépés. Kegyelemből, hit által lehet a miénk. Aki jön és kéri Isten kegyelmét, az meg is kapja. A kegyelem azt jelenti, hogy nem nekem kell megfelelni. Azonban azt is látni kell, hogy azért lehetséges a kegyelem, mert Jézus az életét adta a kereszten. Az Ő vére által lehetséges a megtisztulás, a megigazulás. Isten Őt rendelte, saját Fia életét adta fizetségként, és így lehetünk szabadok. 

A korábban elkövetett bűnöket elengedte. Aki Jézushoz jön, az átéli, hogy a kereszt alatt a múlt törlődik, tiszta lappal indulhatunk egy új életbe. Tiszta lapot kapunk, ami volt, nincs. Isten úgy tekint ránk Jézusért, mintha soha nem lettünk volna bűnösök, nem lett volna adósságunk. Csodálatos hír ez, Isten elengedi a múltunkat, vagyis nem kéri számon, eltörölte legrútabb bűneinket is. Megbocsát, ez azt jelenti, hogy le van zárva a múlt. De üzeni azt is, hogy mi is zárjuk le a múltat, és arra tekintsünk, ami előttünk van. A kereszt az élet forrása. Nézzünk fel hittel a keresztre, onnan árad a kegyelem.

Hinni taníts, Uram

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Gyermeki, nagy hitet kérni taníts!

Indítsd fel szívemet, Buzduljon fel, neked

Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Lélekből, lelkesen kérni taníts!

Üdvözítőm te vagy, Észt, erőt, szívet adj,

Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts!

Lásd gyengeségemet, Erősíts engemet,

Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Urem, kérni taníts!

Jézus, te visszajössz: várni taníts!

Majd ha kegyelmesen Nézed az életem:

Állhassak csendesen. Hinni taníts!

Isten áldásával.