Nincs más Isten

N

aamán életében látjuk: önmagában a siker kevés, ha nem látom meg mögötte Isten kegyelmét, ha nem veszem észre, hogy mindent Tőle kaptam, akkor kevés (2Kir 5,1-27). Naamán élvezi a szakmai emelkedést, de nem ad hálát Istennek. Aztán beteg lesz, és kiderül, hogy ezzel a bajjal szemben nem ad megoldást sem a pénz, sem a karrier. Hiába gazdag, tekintélyes, ha gyógyíthatatlan beteg. Erős vitéz, de a leprát nem tudja legyőzni, mert nem mindent lehet fegyverrel elintézni. A betegséget nem lehet lerohanni, elfogni, itt segítségre van szükség. A leprából egyedül Isten ad szabadulást, megtisztulást.

Ennek a hadseregparancsnoknak az élete jól szemlélteti azt a kettősséget, amit mi is átélünk. Sikeres élet, legalábbis kívülről úgy látszik, minden megvan, egyre több gazdagsággal rendelkezünk, de valami belül rágja az életünket. Mégsem vagyunk boldogok. Miért? Mert egy számunkra gyógyíthatatlan baj marja az életünket. Ez pedig nem más, mint a bűn. Nem segít vele szemben semmi, csak egyedül az Úr. A leprásokat is csak egyedül az Úr Jézus Krisztus tudta meggyógyítani. A bűn ellen is Jézus az egyedüli megoldás.

Az Úr keresi Naamánt, bár ő még nem tud erről. Mert sokkal korábban keres az Úr, mint ahogy mi azt gondolnánk. Az eszköz egy elrabolt izráeli kislány, akinek ez az esemény tragédiát jelent az életében. Bár ő nem így fogta fel. Szerette az Urat, és tudta, hogy ennek is célja van. Nem magát siratta, hanem figyelte, mit akar ezáltal az Úr. Meg is tudta, azért van ott, hogy elmondja, van gyógyulás, de ehhez el kell menni Samáriába a prófétához. Ez a kislány ismeri Istent, tudja, hogy Számára nincs lehetetlen. Jó látni, hogy nem közömbös Naamán élete iránt, hanem elmondja, hol gyógyulhat meg.

A király támogatja Naamánt, és egy közbenjáró levelet is küld Izráel királyához. Annyira mai módon gondolkodnak, pénz, hatalom, összeköttetés, és minden rendben. Úgy vélik, pénzzel el lehet rendezni a gyógyulást is. De van, ahol véget a pénz hatalma, nem ér semmit az összeköttetés, ez pedig a halál partja. Nem hatják meg pénzkötegek, sem a befolyásos személyek parancsai, a halált nem lehet lefizetni.

Izráel királya tehetetlen, meg van rémülve, és nem tudja továbbsegíteni Naamánt. Nem ismeri Istent, fogalma sincs hatalmáról, de Elizeus kimenti a bajból. Meg kell tudnia Naamánnak, de Izráelnek is, hogy van Isten Izráelben, és jelen van az Ő prófétája is. Van kihez fordulni. Nem vagyunk-e mi is ilyen tanácstalanok? Pedig van kihez irányítani a bajban lévő embereket. Eljött az Úr Jézus, és hív, hívja a megfáradt, elveszett, kiábrándult embert. Szomorú, amikor Isten népe nem tudja, hogy Isten  jelen van, amikor nem ismerjük hatalmát és lehetőségeit.

A gyógyulást hit által készíti az Úr, és nem úgy, ahogyan azt Naamán gondolja. Hit általi engedelmesség közvetíti Isten hatalmát. Naamánnak le kell szállnia a trónról. Nehezen akarja ezt megtenni. Inkább megsértődik, és haraggal távozik. Amikor az Urat kérjük, ne ragaszkodjunk a magunk elképzeléseihez, hanem engedjük, hogy Ő vezessen. Amikor Naamán hallgat a szolgái tanácsára, és engedelmesen megteszi, amit a próféta mond, meggyógyul. De ehhez hétszer meg kell mártózni a Jordánban. Nem elég egyszer vagy kétszer, hétszer kell. Naamán nemcsak testében, hanem lelkében is meggyógyult. Megszabadult a gőgjétől, és felismerte: sehol nincs Isten a földön, csak Izráelben. És ő már csak ennek az Istennek, az élő Úrnak akar szolgálni.

Elizeus nem fogad el ajándékot, ingyen kapta, ingyen adja. Mert nem ő gyógyított, hanem az Úr. Ma is hit által cselekszik az Úr. Tegyük meg alázatos és engedelmes szívvel, amit mond. Azonban Géházi nem a próféta útját követi. Az ő szívét a pénz kerítette hatalmába. Úgy gondolta, ha kínálnak, azt el kell fogadni. Azonban ez nem mindig van így. Ha elfogadja Elizeus a pénzt, Naamán úgy gondolja, megvásárolta a gyógyulást. Fizetett az áruért. Isten munkáját nem lehet megfizetni. Ne engedjük, hogy az emberek úgy gondolják, hogy az egyházban is pénzalapon működnek a dolgok.

Pál apostol Isten Szentlelkéről tesz bizonyságot (Róm 8,1-17). Tele van a szíve hálával és örömmel. Látja a Lélek nagyszerű munkáit az életünkben. Isten Lelke nélkül tehetetlenek vagyunk, a bűn foglyai maradunk. A Szentlélek az Életet hozta el a világba, szabadító erővel jelenik meg. Kiszabadít a bűn és a halál törvényének szorításából. Az Úr Jézus azért küldte el a Szentlelket, hogy Ő vigye tovább a munkát. A Szentlélek megszabadít, és képessé tesz egy új, a Lélek, vagyis Isten szerinti életre. Magunkban képtelenek vagyunk Isten szerinti életet élni, de a Szentlélek elvégzi ezt bennünk.

Azt, hogy melyik úton járunk, a törekvéseink mutatják meg. A Lélek törekvése élet és békesség. A test törekvése halál, és mégis milyen sokan a test törekvéseinek engednek. Miért? Mert nem az Úr él bennünk. Aztán a test erővel lép fel, kiköveteli magának, amit akar, és mi képtelenek vagyunk nemet mondani neki. Legtöbbször a test szépen becsomagolja, amit akar, jónak tünteti fel céljait. Azonban amikor az Úr Jézus újjáteremt, képesek leszünk nemet mondani, és már nem a test fog uralkodni, hanem a Lélek. Isten Lelke az Úr útján terelget, nem a test igényeit akarja kiszolgálni, hanem lelküket táplálja.

Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Vagyis Isten Lelkének munkája meglátszik, és erről derül ki, hogy az Ő gyermekei vagyunk. A Lélek a keskeny úton vezet. Aki nem azon jár, az nincs a Lélek vezetése alatt. A Szentlélek nem ad más útmutatást, mint ami az igében van. Nem használ más módszert és eszközt, csak azt, amit az Úr Jézus is használt. Amikor Hozzá fordulunk tanácsért, mindig igei vezetést fog kínálni. Amikor saját életünkre vagy az egyházra keressük Isten útmutatását, a Lélek mindig a Szentíráshoz irányít. Meg van írva - mert sok minden, amire vezetést kérünk, meg van írva, csak fel kellene lapozni, és komolyan venni. Engedjük, hogy Isten Lelke vezessen minden kérdésben.

TÉGY FOGLYODDÁ, URAM

1.  

Tégy foglyoddá, Uram,

Akkor szabad leszek;

Késztess megadni önmagam,

Győzelmet úgy veszek!

Ha küzdve küszködöm,

A földre roskadok,

De ha karod lesz börtönöm,

Akkor erős vagyok.

2.  

Szívem gyáván remeg,

Úgy hajlik, mint a nád,

Amíg Benned nem lelte meg

Parancsoló Urát.

Míg láncra nem vered,

Boldogtalan, sivár;

De hogyha szolgád lesz Neked,

Akkor üdvöt talál.

3.  

Lelkem mindjárt alél,

Nem tölti tűz, se hit,

Míg benne égi tűz nem kél,

S szolgálni nem tanít.

Vezetni úgy tudok,

Ha Szentlelked vezet.

Zászlóm fennen csak úgy lobog,

Ha fúj leheleted.

4.  

Majd úgy uralkodik,

S nyer lelkem égi trónt,

Ha Néked hódol a porig,

Ha mindenről lemond.

Vész és vihar között

Úgy áll végig híven,

Ha Nálad békén kikötött,

S mindvégig ott pihen.

Isten áldásával.