Jézus belép a hajóba

Ú

jra nehéz feladatot kap Jeremiás, most a jeruzsálemi templom kapujába kell elmenni és megszólítani az istentiszteletre érkező embereket (Jer 7,1-11). Az Úr beszédét kell hirdetni mindazoknak, akik Istent imádni mennek. Úgy kell átadni az üzenetet, hogy az emberek meglássák, valóban Isten szól hozzájuk. Ez nem egy ember véleménye, hanem az élő Isten szava. Annak az Istennek a szava szól hozzájuk Jeremiáson keresztül, Aki jól látja az életüket. Isten tisztában van minden lépésükkel, látja szívüket, tudja, hogy őszintén mennek-e a templomba, vagy csak megszokásból, másoknak való megfelelésből. Tegyük fel ma ezt a kérdést: én miért veszem kézbe az igét? Miért járok istentiszteletre? Belső szomjúságból? Azért, mert várom az Úr szavát, eligazítását? A kérdést az Úr előtt válaszoljuk meg, mégpedig őszintén. Jó, ha valóban az Úr utáni vágy motivál, ha az visz előre, hogy Vele lehessek, ha igazán szeretném az életem akaratához szabni.

Az Úr első üzenete, hogy jobbítsák meg útjaikat. Minden azzal kezdődik, hogy a bálványoktól kitakarítják szívüket, házukat és az egész országot. Csak akkor bízhatnak az Úr oltalmában, ha a mindennapokban is Vele járnak és Rá hallgatnak. Azonban Júda népe nem akart az Úr útján járni. Hamis bizodalmat építettek ki. Azt mondták, Isten nem engedi meg egyetlen népnek sem, hogy a templomot, ahol dicsősége jelen van, lerombolják. Ezért elég a veszedelem idején oda bemenekülni, és megtartatnak. Az Úr azonban kijelenti számukra, hogy ez hazugság, ezzel ne tévesszék meg magukat, mert ha nem térnek meg, elpusztulnak a templommal együtt.

Nem elég annyi, hogy református vagyok, újjá kell születni az Úr Lelke által. Belső változást vár az Úr, amely tettekben nyilvánul meg. Az Urat nem lehet megtéveszteni, Ő csak a valódi változást fogadja el. A valódi változás tettekben nyilvánul meg. Másképp viszonyulok környezetemhez, a problémás és kiszolgáltatott helyzetben levő emberekhez. Az Úr gyermeke mindig az élet védelme mellett áll. Isten népe védi a nyomorultakat, a gyöngéket, a betegeket, védi az életet. Azonban nem mindig van ez így. Isten jól látja, hogy nem mindig az élet védelme, a könyörületesség jelenik meg az egyházban. Bizony, a mai bálvány, a pénz sok gyülekezet életét irányítja. Isten azonban maga akar rólunk gondoskodni, ne emberektől várjunk segítséget, ne a pénz hatalmában, hanem egyedül az Úrban bízzunk.

Az Úr valódi változást akar. Olyat, ami a mindennapi életben meglátszik. Nem elég azt mondani, hogy megszabadultam, hanem az életemnek kell azt bizonyítani. Az igazi szabadulás után nem ott folytatódik az élet, ahol korábban abbamaradt. Másként mennek tovább a dolgaink. Másként, mert innentől kezdve az ige lesz a mérce, hozzá szabjuk tetteinket. Az Úr azért várja az embert, hogy valóban szabadulni akarjon a bűntől, elrontott életétől. Mert van szabadulás. Igen, ma is meg lehet szabadulni, mert van Szabadító. Azonban az éli át ezt, aki valóban szabadulni akar, vagyis másként kíván élni, mint eddig. Ez a másként élés pedig azt jelenti, hogy az ige szerint igyekszem rendezni dolgaimat. Valóban úgy van? Tényleg az ige szerint igyekszünk minden kérdésben eljárni? Mindig az a döntő, mit mond az Úr, vagy mit tenne Jézus? Tegyük fel ezeket a kérdéseket, ne féljünk a kudarctól sem, mert Isten arra akar mindig rádöbbenteni, hogy magam nem tudok akarata szerint élni, nekem mindig a kegyelemre van szükségem. Soha nem mondhatom, hogy nekem már megy, mindig Őt kell segítségül hívnom. Az a csodálatos, hogy Ő ezt várja, mindenkor hívhatom, és ő meghallja és könyörül rajtam, megmutatja hatalmát.

Jézus valóban továbbmegy, viszi Isten országa örömhírét, ami azt jelenti, hogy az Úr velem is akar és tud kezdeni újat (Lk 5,1-16). Ha elakadt az életem, csődbe jutottam, önvád marcangol, mert úgy látom, nekem nem megy semmi, alkalmatlan vagyok az előttem levő feladatok elvégzésére, átélhetem, hogy az Úr kezében alkalmassá válok. Mai igeszakaszunkban is ezt látjuk. Megy az Úr, viszi az új esély lehetőségét, előbb a Genezáret tavánál munkálkodó emberek számára, majd amikor a sokaságnak elmondta üzenetét, Pétert veszi kezelésbe. A csalódott, a munkába és az életbe belefáradt, megkeseredett Pétert veszi kezelésbe. Mert az igazi kezelést Ő adja.

Te nem vagy megfáradt? Nem érzed úgy, hogy belekeseredtél az életbe, a kudarcokba, és úgy látod, nincs értelme semminek? Hát most engedd, hogy beszálljon az Úr életed hajójába és végre Ő foglalkozzon veled. Gyakran megtévedünk, mert mi foglalkozunk az igével, Jézussal, és azt hisszük, ez elég. Azonban semmi nem változik. Nem, mert a változás akkor megy végbe, ha Ő foglalkozik velem.

Péter nem akarja engedni, hogy Jézus irányítson. Neki ne mondja meg ez az ács, hogy mit kell tennie. Nem vagyunk mi is így - nekem ne mondja meg még az Isten sem, mit tegyek? Ne szóljon bele az életembe senki. Ilyenkor jönnek aztán a bajok. Tanuljuk meg Pétertől, hogy le lehet győzni az első reakciót, és Jézus szemébe tekintve mondjuk ki mi is: a Te szavadra. Mindig így kellene lenni: a Te parancsodra megtetszem. Azért csinálom úgy, mert Te mondod, Uram.

Ha ezt kimondjuk, és így is cselekszünk, másként fognak menni dolgaink. Csodáknak lehetünk szemtanúi. A csoda, a nagy megtapasztalás bűnvallást hozott elő Péterből, meglátta lénye valóságát. Rádöbbent, hogy Ő bűnös ember. Boruljunk le mi is bűnbánattal, majd hálával az Úr előtt. Ebből a leborulásból követés fakad. Jézusért mindent otthagynak. Mit hagysz ott érte? Tudsz-e valamit otthagyni, azért, hogy teljesen Jézusé lehessen az életed? Péter a rekordmennyiségű halat, élete fogását hagyta maga mögött, mert Jézus semmihez sem fogható. Mert Jézus az élet.

Isten országa Jézusban még egy leprás számára is elérhető. Sőt, érte jött el, mert ebben az országban újjá lesz az élete. Jézus által megtisztulhat. És a leprás jön hittel, hiszi, hogy Jézusnak az ő betegsége felett is van hatalma. Ezt fontos meglátni, Jézusnak az én betegségem, problémám fölött is van hatalma. Ne engedjünk a csüggedésnek, amely azt akarja sugallni, hogy Jézus mindenkin könyörül, csak rajtad nem, mindenkinek megbocsát, csak neked nem.

Mindenki, aki hittel jön Hozzá, megtisztul, mert nemcsak hatalma van rá, hanem akarja is, hogy megtisztuljunk. Igen, Ő akarja, hogy megszabadulj, hogy rendbe jöjjön az életed. De Te akarod-e?

Az Isten Bárányára Letészem bűnöm én

1. Az Isten Bárányára Letészem bűnöm én, És lelkem béke várja Ott a kereszt tövén. A szívem mindenestül Az Úr elé viszem, Megtisztul minden szennytül A Jézus vériben, A Jézus vériben.

2. Megtörve és üresen Adom magam neki, :/: Hogy újjá ő teremtsen, Az űrt ő töltse ki. Minden gondom, keservem Az Úrnak átadom, Ő hordja minden terhem, Eltörli bánatom, Eltörli bánatom.

3. Örök kőszálra állva A lelkem megpihen; :/: Nyugszom Atyám házába’ Jézus kegyelmiben. Az ő nevét imádom Most mindenek felett; Jézus az én királyom, Imámra felelet, Imámra felelet.

4. Szeretnék lenni, mint ő, Alázatos, szelíd, :/: Követni híven, mint ő, Atyám parancsait. Szeretnék lakni nála, Hol mennyei sereg Dicső harmóniába’ Örök imát rebeg, Örök imát rebeg.

Isten áldásával.