A
|
prófétától azt kéri az Úr, hogy ne kiáltson, és ne
járjon közbe népéért (Jer 11,15-23). Micsoda mélység ez, amikor már az Úr nem
hallgatja meg az értük mondott imádságot. Ez nem hirtelen haragból történik.
Már hosszú ideje szól hozzájuk az Úr, szeretné őket elfordítani a bálványimádástól,
de ők nem akarják meghallani üzenetét, nem fogadják el tanácsát. Szomorú,
amikor megyünk a fejünk után, nem akarjuk észrevenni, hogy bálványaink nem
segítenek. A makacs önfejűség bajba sodor. Hányan nem hisznek Istenben, pedig a
saját életük is Isten után kiállt. Gyülekezetbe járók közül is vannak, akik nem
bízzák az Úrra teljesen magukat, pedig küszködéseik, halmozódó problémáik mind
azt üzenik, hogy az Úr segítsége nélkül nem boldogulnak. Bárcsak meglátnánk, hogy
egyedül képtelenek vagyunk jól élni, Krisztusra van szükségünk.
Júda népe nem akarja észrevenni, hogy megváltozott, engedelmes élet
nélkül az áldozat nem ér semmit. Ők úgy vélik, mivel a szertartásokat megtartják,
Isten megoltalmazza őket a veszedelem idején. Nem akarják észrevenni, hogy az
Úrnak nem a vallás kell, Ő a szívünket akarja. Isten élő kapcsolatra vágyik
velünk, és engedelmes gyermekeket szeretne látni. Ez a mi érdekünk is, mert
egyedül az a jó, amit az Úr elkészített a számunkra. A sátán megtéveszt, amikor
elhiteti velünk, hogy elég a formalitás, elég, ha néha úrvacsorázunk, és ha nagy
ünnepek idején elmegyünk az istentiszteletre. De mindez nem elég, a keresztre
van szükségünk, az ott bemutatott áldozatra. Mit ér az adakozás is, ha nem
látom és nem bánom meg bűneimet? Nem időnkénti megnyugvásra van szükségünk,
hanem a bűnből való szabadulásra.
A próféta vesék és szívek vizsgálójaként ismeri az Urat. Nagyon jól
tudja, hogy Isten előtt nyitott könyv a szívünk. Ő látja a valóságot, azt, amit
én el akarok rejteni. Tudja az Úr, mi van a szívünkben, de most még segítségül hívhatjuk. Ne akarjuk Őt megtéveszteni, mert úgy sem lehet. Meg nem is segít rajtunk,
ha félre akarjuk vezetni az Urat, sőt, nekünk sem jó, ha becsapjuk saját magunkat.
Ne higgyük el, hogy minden rendben van, ne higgyük el, hogy így jó, hanem az Úr
szavára figyelve tartsunk bűnbánatot. Először rá kell rádöbbennem, hogy nekem
is változásra van szükségem, nemcsak a másiknak. Én is felelős vagyok mindenért,
ami az életemben történt. Nem mindig más az oka nyomorúságomnak.
Azonban azt is üzeni számunkra az ige, hogy Isten megvizsgálja szívünket
és megítéli életünket. Gyakran megengedi, hogy szembetaláljuk magunkat életünk
következményeivel. Sok esetben keserűen kiáltunk az égre, Istent okoljuk, pedig
amit büntetésként élünk meg, az saját rossz döntésünk következménye. Egyszer
majd oda fogunk állni ítéletre az Úr elé, most azonban még a kegyelem korszakát
éljük. Még segítségül hívhatjuk az Urat, és akkor rendeződhet az életünk.
Jézus tetteiről mindenki beszélt, elterjedt a híre csodáinak (Lk 7,18-23). Vajon a mi
tetteinkről beszélnek-e? A mai tanítványok életére odafigyelnek-e az
emberek? Igen, néha beszélnek arról, ami az egyházban történik, de legtöbbször
a botrányok adják a témát, és nem olyan tettek, amilyeneket az Úr életében is láttak.
Ebben az időszakban János már börtönben volt, és ez elcsüggesztette. Úgy
látta, nincs esélye szabadulni, és a Jézussal szemben táplált reménysége is
megfakult. Keresztelő János más tetteket várt a Krisztustól, arra számított,
hogy fegyveres erőket csoportosít maga köré, kiűzi Izráelből a rómaiakat, és
közben őt is kiszabadítja. Azonban nem ilyen híreket kapott - Jézus nem
szervezkedik, hanem az emberek életét állítja helyre. Ő nem emberei életeket
olt ki, nem fegyverrel viszi végbe a szabadítást, hanem Isten ereje által. Nem
az ember, hanem az embert tönkretevő sátán és a bűn ellen harcol.
János követeket küld Jézushoz a következő kérdéssel: „Te vagy-e az
Eljövendő, vagy mást várjunk?” Szeretné ezt a kérdést tisztázni: tényleg Jézus
a Messiás? Ingadozik abban a hitében, hogy valóban Jézus az. Mi okozza az
ingadozást? Az, hogy mást várt. Más elképzelése volt a Messiásról, olyan személyben
gondolkodott, aki a fák gyökerére helyezi a fejszét, és kivágja azokat. Jézus
azonban ad még esélyt. Előbb, vincellérként mindent megtesz a termés
érdekében. Azért munkálkodik, hogy gyümölcstermővé váljon az életünk.
A kérdést hallva Jézus nem mond Jánosnak semmit, hanem az éppen akkor
végzett tetteire irányítja a figyelmet. Nem feddi meg a Keresztelőt, hanem
cselekedeteiről küld bizonyságtételt, és az alapján kell ismét döntést hoznia.
Számunkra is Jézus élete a minta, azt szemlélve kell felismerni, hogy valóban Ő
a Megváltó. Mert ilyen Krisztusra van szükségünk. Ölni, pusztítani, lerombolni
magunkban is képesek vagyunk. Azonban a helyreállítás már nem megy. Könnyű
valakit nyomorékká tenni vagy megölni, de egészségessé formálni vagy
visszaadni az életét nem olyan egyszerű. Azonban ami nekünk nem megy, azt az Úr
képes megcselekedni. Azért jött, hogy gyógyítson, helyreállítson,
megszabadítson és Isten országa örömhírét hirdesse a számunkra.
Mi is vigyük hírül az Úr tetteit, tegyünk bizonyságot tanításáról,
tegyünk meg mindent, hogy az emberek szívében bizalom támadjon Jézus iránt. Azt
vigyük hírül, amit Jézus tett, Róla, és ne más hírekről beszéljünk. Ismertessük
meg az Úr nevét másokkal. Ma is hirdettetik az evangélium, halljuk meg, és
támadjon öröm a szívünkben: van megoldás bűneinkre, de ez más, mint amit eddig
megszoktunk. Jézus nem erőszakra, hanem alázatra, szelídségre és megbocsátásra
építi taktikáját. Ő a szívekben munkálkodik; nem elpusztítja a vétkest, hanem
új emberré formálja.
Jézus, Te égi, szép
Jézus, Te égi, szép, tündöklő fényű név,
Legszentebb itt alant e föld ölén.
Benned van irgalom, Terólad zeng dalom,
Erőd magasztalom, ragyogj felém!
Az élet száz veszély - én lelkem mégse félj,
Míg Ő hord karjain, hű Mestered,
Elhagynak emberek, mit árt, ha Ő veled.
Töröld le könnyedet, Jézus szeret.
Akaratod nekem mutasd meg szüntelen,
Ne rejtsd el Mesterem tetszésedet,
Alázattal tele, hadd merüljek bele,
Hisz idegenbe’ jár itt gyermeked.
Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen
Fényedből fénysugár az életem,
Míg a homályon át a lelkem otthonát,
Világosságodat elérhetem.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése