„Akik készen voltak”

A

bdiás /az Úr szolgája/ könyvét olvassuk ma és holnap. Az Úr szolgája, vagyis ez az ember teljes mértékben az Úr szolgálatára szentelte az életét (Abd 1,1-16). Minden egyéb dolgát alárendelte Isten akaratának, úgy tekintett önmagára, mint aki Isten szolgája, a szolgának pedig egyetlen feladata volt, hogy mindig Ura rendelkezésére álljon. Ez azt is jelentette, hogy Abdiás mindig figyelt az Úrra, és tette, amit mondott neki, akkor is, ha eredetileg másként gondolta, ha épp akkor pihenni akart volna, vagy épp a saját dolgait intézte volna. Szolgának lenni azt jelenti, hogy mindig rendelkezésére állok az én Uramnak, nem zúgolódom, nem panaszkodom, sőt, örömmel lemondok saját terveimről, ha Ő szól, és azt kéri, vigyem üzenetét. Mert arra hívott el minket, hogy Neki szolgáljunk, tegyük szent akaratát. Kész vagyok-e mindig, zúgolódás nélkül engedelmeskedni Neki, ahogyan Pál is kéri: „Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent”?

A prófécia Edóm népéről szól, az Úr ítéletes üzenetét kell számukra továbbítani. Az edomiták Ézsau leszármazottai, így testvérnép Júdával. Azonban az edomiták nem testvérként viszonyultak a zsidókhoz, hanem ellenséges indulattal. Az Úr számon kéri rajtuk magatartásukat. Bár mivel még prófécia, nekik is lehetőségük van megbánni életüket és másképp csinálni dolgaikat. A próféta azt látja, hogy Edóm felé ellenséges hadsereg közelít - ők azt gondolták, hogy országuk bevehetetlen, hiszen hegyekben épült településeken éltek. Magukban, a természeti adottságokban bíztak, és nem az Úrban. A jó természeti lehetőségek kevéllyé, elbizakodottá tették őket. Azt gondolták, legyőzhetetlenek. Milyen a szívem? Nem vagyok-e kevély én is? Vizsgáljam meg önmagam, mert azért szól az Ige, hogy annak fényében változtassak, ha azt kéri az Úr. Isten tükröt tart elénk az Ige által, mindezt azért teszi, hogy beletekintve meglássuk magunkat, szívünk állapotát. Az igazi bátorságra ilyenkor van szükség: merjem meglátni azt, aki vagyok, merjem komolyan venni hibáimat, és legyek kész változtatni rajtuk.

Az edomiták a hegyekben biztonságban érezték magukat, úgy gondolták, a sziklára épült településeken semmilyen ellenség nem érheti el őket. De Isten elől nem lehet elrejtőzni - magasba szállhatunk, vagy a mélybe bújhatunk, Ő mindenütt jelen van. Ez az elbizakodottság Izráellel szemben is gonosszá tette őket. Amikor Jeruzsálemet körbevették a babiloni seregek, úgy vélték, ők elérhetetlenek, de ezt nem segítségre használták fel, hanem inkább visszaéltek a zsidók kiszolgáltatottságával. Nem keltek védelmükre, hanem csak a maguk előnyére figyeltek, ők is az ellenséget segítették, kifosztották az Úr népét. Hányszor csak a magunk előnyeire figyelünk, és ahelyett, hogy segítenénk a másiknak, kihasználjuk nyomorúságát. Az edomiták még örültek is a júdaiak bajának, káröröm volt a szívükben, és ezt az Úr megítéli. Az ítélet úgy következik be, hogy őket is ugyanaz éri, mint Júdát. Ők is átélik majd az ellenség pusztítását, kirabolják őket, és menekülniük kell. Ebben az eseményben az Úr ítéletének napját kell meglátniuk. Nem véletlenül történnek a dolgok, hanem az Úr ítél, és általa keresi a szívünket.

Újabb példázattal erősíti meg bennünk az Úr Jézus a figyelemteljes és hűséges várakozást (Mt 25,1-13). Mert nem tudjuk, mikor jön vissza, ezért kell vigyázni, ügyelni, hogy semmi ne terelje el a figyelmünket a visszatérő Úrról, és ne lanyhuljon a Vele való kapcsolatunk. Mert a gonosz mindent megtesz, hogy túlságosan magunkra figyeljünk, az élet dolgaival legyünk elfoglalva, és ne férjen bele az Úr a mindennapi életünkbe.

A tíz szűz a gyülekezetet szimbolizálja - mind előveszik a lámpásukat, vagyis olyan emberek, akik  rádöbbentek, hogy hit nélkül élni nem lehet, és amikor felismerték Jézusban a Krisztust, rábízták életüket. A különbség majd ezután lesz köztük, az okosok számítanak a késésre, rendkívüli eseményekre, és ennek megfelelően készülnek. Vagyis állandó és élő kapcsolatban vannak az Úrral. Táplálkoznak az Igével, imádkoznak, szolgálnak.

A balgák a szép indulás után annyira belemerülnek a mindennapi élet gondjaiba, hogy lazul a kapcsolat, nincs idő az Úrra. Megfeledkeznek az Úrral való kapcsolatuk folyamatos ápolásáról. Mert nem a formalitás a lényeg, hanem a kapcsolat. Kiürült a kapcsolatuk Jézussal, nem volt már benne személyesség. Nekünk is erre kell figyelni. Nem elég megtérni, hanem növekedni kell. A kapcsolatainkat ápolni kell.

A tartalék olaj ezt az ápolást jelenti, azt, hogy szükségünk van a Szentlélek jelenlétére és a Vele való állandó kapcsolatra. Ha ezt elhanyagoljuk, az utolsó pillanatban már nem lehet helyrehozni a hibát. Van olyan késő, amikor már nem lehet a mulasztást jóvátenni, mert az ajtó bezáródott, a lehetőség elmúlt. Menet közben kell figyelni, hogy nehogy kialudjon a lámpás. Menet közben kell tartalék olajat beszerezni. Most kell Igével feltöltődni, hogy legyen majd mit felidézni, ha nem lesz nálunk Biblia.

Akik készen voltak, bementek. Készen vagyok-e? Ha most jön az Úr, be tudok-e menni, jelen leszek-e? Abban talál-e, amivel megbízott, vagy épp most szaladok tartalék olajért? Erről nem akkor kellett volna gondoskodni, mert akkor már késő volt a számukra. Azt is meg kell tanulni, hogy készenlétet venni nem lehet. Kölcsön sem kérhetünk más hitéből, a hitemet nekem kell ápolni. Megdöbbentő lehetett, hogy a balgák végig azt gondolták, minden rendben van, biztos az életre jutnak, és most azt hallják, nem ismerlek titeket. Az Úr óvjon meg a kellemetlen csalódástól, ezért most induljunk Felé. Most kérjük, újítsa meg hitünket, és tegyünk meg mindent, hogy minél jobban megismerjük Őt.

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

Isten áldásával.