Teljes élet Krisztusban

O

lyan jó tudni, az Úrhoz jöhet a legbűnösebb is (Ez 14,1-11). Nincs az a mélység, ahol magunkra hagyna az Úr. Akkor miért nem engedi, hogy Izráel vénei kérdezgessék? Azért, mert a bűneit bánó bűnös jöhet, a tékozló fiú is így indult haza. Megfogalmazta és kimondta: vétkeztem, nem vagyok méltó. Ez a megfelelő hozzáállás, így jöhet mindenki. Ezek azonban nem ezzel az indulattal jöttek. Isten azonban belelát a szívekbe, Őt nem lehet megtéveszteni, mint az embereket. Nem vár többet, mint őszinteséget, hogy úgy jöjjünk, amint vagyunk. Ez azonban nem könnyű, de az igében megláthatjuk magunkat, azt, akik valójában vagyunk, és ezt vállalva állhatok Isten elé.

Az Úr belelát a szívembe - mit lát ott? Milyen bálványok húzódnak meg benne? A bálvány bűnbe visz. A bűn, hogy nem hisznek bennem, mondta az Úr Jézus. A bálvány kiszorítja az Urat a szívünkből, de kiszorítja a másik embert is. Aki bálványt imád, aki nem az élő Istent szolgálja, annak az esze a bűnön jár. Miért? Mert a világban nem bűn az, amit az ige bűnnek mond. A világ mindig csábít, mert ott minden gátlás nélkül megtehető az is, amire Isten nemet mond. Izráel népét mindig csábították a környező, bálványimádó népek. Közöttük lazábban élhettek, úgy tudtak szórakozni, ahogyan ők szórakoztak.

Isten, amikor megtérésre hív, gondolkodásváltozást is kínál. Mert nem mindegy, min gondolkodunk, mivel foglalkozunk. A bűn csábításától megőriz, ha minél többet az igén gondolkodom, ha az Úrral és az Ő dolgaival foglalkozom. A zsoltáros is erről tesz vallást: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal” (Zsolt 1,1-2). Ezt tudatosan végezhetjük, kiemelhetünk egy verset a napi olvasmányból, és napközben gondolkodhatunk rajta. Elmélkedhetek az igén, engedhetem, hogy átjárjon és megszólítson. Ha az igén gondolkodom, Istennel foglalkozom, és így egyre jobban megismerem Őt, és akaratát is. Ha az Úr tölti be lényemet, a bűn csábítása is csökken, a gonosz is távolabb kerül, mert nem bírja Isten közelségét elviselni. A probléma mindig abból adódik, ha eltávolodom az Úrtól, ha nem az igén jár az eszem. A bűn ellen megelőző eszköz az igén való elmélkedés, gondolkodás. A nem foglalkoztatott elme kiszolgáltatottabb a bűn számára. Foglalkoztassuk gondolkodásunkat az igével. Lehet kívülről megtanulni igét, és ez majd jól jöhet akkor is, amikor nem tudunk Bibliát olvasni, vagy keressük az Úr akaratát, és egy bennünk lévő vers kigyullad.

A szívbe rejtett ige megtart az Úr közelében. Ha lazul az Úrral való kapcsolatom, vagyis kevés időt szentelek Neki, az ige sem foglalkoztatja gondolataimat, a bűn közel kerül, ott suttog az ajtó előtt. Azonban ha bennem él az ige, megtisztít, segít ellenállni az ördögnek. Jézus is igével állt ellen.  Igét mondott, amikor kísértette Őt az ördög a pusztában.

Az Úrnak a kereszten is gondja van az Írás beteljesedésére, arra, hogy jelzőfények legyenek kirakva a keresők számára (Jn 19,28-37). Mert az Írás beteljesedése segíti azokat, akik keresik a Megváltót, és meg akarnak bizonyosodni arról, kicsoda is Ő. Mert ezek a jelzések benne vannak az Ószövetségben, és aki ott keres, majd figyeli Jézus életét, rá kell, hogy döbbenjen arra, hogy amit Isten korábban jelzett, az Jézusban beteljesedett. Az utolsó apró részletnek is meg kell történni, egyrészt, hogy összerakhassuk a képet, másrészt ez teszi bizonyossá, hogy a még be nem teljesedett ígéretek is meg fognak valósulni.

Jézus a kereszten haldoklik, és száját ez a szó hagyja el: elvégeztetett! Hát nem azt kellene mondani, kudarc, félbeszakadt élet? Mert mi így látnánk. Hogyan lehet elvégezve, befejezve a munkája, az élete, amikor fiatalon, és nem a csúcson hal meg, hanem a kereszten? Jézus nem úgy látja, hogy derékba tört az élete. Nem gyűlölet, keserűség van benne, hanem békesség. Miért? Befejezte, elvégezte, amit az Atya rábízott. A kereszten haldokolva is befejezett az élete. Az az élet a befejezett, amelyik elvégzi, amit Isten rábízott. És ez független életkortól, anyagi helyzettől, pozíciótól. Aki ezt felismeri, az megszabadul a kényszerektől, és arra figyel, hogy a helyemen legyek, ott, ahol Isten akar látni, és elvégezzem, amit rám bízott. Ha ez történik, egész és befejezett lesz az életem. Jézussal lehet ma is teljes életem.

Jézus a kereszten is az Atyával volt. Kezébe tette le a Lelkét. Mindenütt Vele lehetünk, kezébe rakhatjuk életünket. A szenvedést is megélhetjük az Úrral együtt.

Minden az ige szerint megy végbe, Jézus halála után is. Mivel Isten kijelentette, hogy csontja ne törettessék meg, még a szokást is megváltoztatják. Ezért figyeljünk mindig az Úr szavára. Tájékozódjunk az ige alapján, mert lehet ellentétes hagyomány is, mint amit az ige mond, de amikor eljön az idő, Isten ezeket a hagyományokat megváltoztatja. Ő nagyobb még a politikai hatalomnál és a vallási hagyományoknál is. Neki minden lehetséges.

Mindaz, amit olvasunk, szemtanú bizonyságtétele. János azt mondja el, amit maga is átélt, megtapasztalt, amit látott. Miért? Nem sztorizni akar, a célja, hogy aki olvassa, az felismerje: Jézus a Szabadító, Ő a Krisztus, és higgyen Benne. Ez a cél: hinni élő hittel Jézusban, és engedelmeskedni Neki. Másrészt ez a bizonyságtétel, elmondom másoknak, amit megtapasztaltam az Úr munkájából.  Nagyon fontos, hogy tudjunk az Úr Jézus saját életünkben elvégzett munkájáról is beszélni.  Bizonyságot tenni arról, hogyan vezet a mindennapokban, miként élem meg Vele harcaimat, és hogyan hárítja el az akadályokat. Mert Ő ma is élő és cselekvő Úr.

Hinni taníts Uram

Hinni taníts Uram, kérni taníts,

Gyermeki nagy hitet kérni taníts!

Indítsd fel szívemet,

Buzduljon fel neked,

Gyűjteni lelkeket! - kérni taníts!

Hinni taníts Uram, kérni taníts,

Lélekből lelkesen kérni taníts!

Üdvözítőm te vagy,

Észt, erőt, szívet adj,

Lelkeddel el ne hagyj! - kérni taníts!

Hinni taníts Uram, kérni taníts,

Gyorsan elszáll a perc, kérni taníts!

Lásd gyengeségemet,

Erősíts engemet,

Míg diadalt nyerek, - kérni taníts!

Hinni taníts Uram, kérni taníts!

Jézus, te visszajössz, várni taníts!

Majd, ha kegyelmesen nézed az életem,

Állhassak csendesen, - kérni taníts!

Isten áldásával.