A Jézusba vetett hit, működik

 

J

ósáfát király értékelését olvassuk az első Királyok könyvének utolsó verseiben (1Kir 22,41-2Kir 2,23). Isten mérlegre teszi az életünket, megvizsgálja, és ad róla egy véleményt. Teszi azért, hogy a következő generáció tájékozódhasson. Jósáfát király élete támpont lesz az utódainak, tudni fogják jó-e az irány, és mi az amin változtatni kell? Mindig az a lényeges, hogyan látja az Úr az életemet, nem a társadalom ítélete a mérvadó Isten gyermekénél, hanem az Úr véleménye. Jósáfát lehet minta az utódjának, mert azt tette, amit helyesnek lát az Úr. Vajon az életem lehet minta? Isten azt mondja, hogy azt tettem, amit Ő helyesnek lát? Mert mindig az a lényeg, azt teszem-e, amit az Úr lát helyesnek. A világ általában mást tart jónak és helyesnek, mint Isten.

Azonban Isten nem általánosságban mondja, hogy mindent helyesen tett. Nem néz el a hibák fölött, hanem rámutat, van olyan is, ami még nincs rendben, amin változtatni kellene. Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg. Tehát van egy csak, és ez jelzi, komoly probléma, de Jósáfát sem tudta orvosolni. Mi az a „csak”, amire mi azt mondanánk, nem kell vele foglalkozni? Azonban Isten előtt nincs kis bűn, nincs olyan, amire Ő legyintene. Bűn van, amit el kell távolítani. Mi az a „csak”, amiről tudjuk, hogy Istennek nem tetszik, de legyintünk rá, ez nem olyan lényeges, ennyi belefér. Isten szentséget vár az övéitől, azt akarja, hogy népe élete valóban világítson, valóban minta legyen.

Izráelben Aháb után a fia Ahazjá lett a király, aki továbbvitte apja és anyja gonoszságát, az ő útjukon járt, a Baalt tisztelte és imádta. Az embereknek megfelelt, azt látták folytonosság van, nincs változás, békesség, rend található. Azonban Isten nem találta ezt rendben. Mert ahol Ő kiszorul, ahol már nem Őt imádják, ott nem mennek rendben a dolgok. Egy darabig lehet úgy tenni, mintha Isten útján járnánk, azonban a baj, a betegség megmutatja, hol is tartunk.

Ahazjá megbetegedett, és követeket küldött, amikor ezt olvassuk, arra gondolunk, na, azért észre tér Ahazjá. Biztos Illést, vagy az Úr prófétái közül hív valakit. De, nem! Nem tért észhez, Ekrón istenét kérdezi meg. Nagyon megdöbbentő ez. Az élő Istenről annyi bizonyosságot nyert a családja, és ezekről ő is tud, és mégsem az Úrhoz fordul. Kihez fordulunk bajainkban? Kit kérdezünk? Bálványokat? Embereket? A tudományt, vagy Jézus Krisztus Atyját? Isten elküldi Illést a király követeihez, és felteszi a kérdést: Talán nincs Isten Izráelben? Amikor másfelé megyünk, nekünk is szól a kérdés? Nincs élő Isten, nincs, akit megkérdezhetnénk? A világhoz kell fordulni? De már az ítélet is benne van, nem fog meggyógyulni. Azonban még mindig kap lehetőséget. Ha bűnbánattal Istent keresi, még megváltozhat a helyzet. Azonban ő katonákat küld. Illést akarja elfogatni. Nem azért küld hozzá, mert általa Istentől várja a választ, és a gyógyulást. A király rossz döntése miatt sok ember meghal. Amikor Isten megállít és keres, ne a követeit akarjam eltávolítani, hanem a szívemet szaggassam meg.

Isten döntött, Illés szolgálata véget ért. Nem Illés akart elmenni, hanem Isten döntött, hogy föl akarja őt vinni. Isten akarta fölvinni, és Illés rábízza magát Istenre. Az élete utolsó szakászában, kifelé haladva is Istenre bízza magát. Fontos üzenet, kifelé haladunk ebből a világból, de tegyük ezt is Istenre bízva.

Elizeus együtt van Illéssel, rá van hangolódva mesterére, így tudja, hogy lejárt Illés ideje. De nem akar azonnal a helyére lépni, nem taszítja félre, hanem végigkíséri. Ez megragadó, amikor Illés küldi el maga mellől, akkor is marad. Tudja, most nem kell a prófétára hallgatni. Van, amikor akkor is maradnunk kell a másik mellett, ha ő maga küld el. Elizeus figyel Istenre és marad. Így azután hatalmas jelet és ajándékot kap.

Kérhet Illéstől, és ő olyat kér, amire Illés nem számít. Elizeus a legjobbat, a legtöbbet, Isten Lelkének jelenlétét kéri. Tudja, hogy Isten Lelke nélkül nem tud szolgálni. Kétszeres részt kér. Látjuk-e, hogy ma többre van szükség, mint eddig? Isten Lelkének még erőteljesebb jelenléte adhat megoldást, és segítséget. Illés azt mondja, nehezet kértél. Jót kért, de nehezet. Miért? Mert a benne működő Lélekkel nem ő rendelkezik. Isten Lelke fölött nincs hatalmunk. A Lélek fúj, ahová akar. Azonban Isten megadja ezt Elizeusnak, a palást jelzi ezt, és egyben megerősíti elhívását. Elizeus megérti, Illés örökébe léphet. Folytatni kell a szolgálatot. Isten nem mérték szerint adja az Ő gyermekeinek a Lelket. Eljött pünkösd, és ő kiárasztotta a Szentlelket, vegyük igénybe, vágyjunk Rá, mert Nélküle semmit sem cselekedhetünk.

Az Úr Jézus tovább vezet és tanít, egyre mélyebbre visz Lénye megismerésében (Mk 9,2-41). Feltárja Isten országának erőit, bevezet annak rejtelmeibe. Mert bizony ez az ország másképp működik. Más elvek vezérlik. Jó szembenézni ezzel, és feltenni a kérdést, milyen elvek vezérelnek engem? Én is nagy és első akarok lenni? Ki akarok tűnni, mint általában az emberek? De hogyan teszem? Jézus rámutat, rendben, tűnj ki, de úgy, hogy utolsó és szolga leszel. De ki akar utolsó lenni? Rabszolga pedig pláne nem kíván senki sem lenni. Mégis, az Úr azt mondja, ezen elvekre figyeljünk. Legyünk utolsók és szolgák, ezzel hívjuk fel magunkra a figyelmet. Vajon ezt látják ma? Isten gyermekei az utolsók, amikor elismerést, anyagi javakat osztanak?

A hegyen betekintést ad három tanítványának Lénye mélységeibe az Úr. Bepillantást enged nekik a menny légkörébe. Miért háromnak, mert két vagy három tanú szava erősíti meg és hitelesíti a bizonyságtételt. Ők lesznek a többi felé a tanúk. Nekünk is az Úrról kell tanúskodnunk, mindarról, amit magából megmutat nekünk. A tanítványok azonban inkább a hegyen akarnak maradni, mintsem majd lemenni és tanúskodni. Az Úr felkészíti őket mindarra, ami a völgyben vár rájuk. Ha tudják kicsoda a Mester, akkor nem lesznek tehetetlenek. Ha világos előttük, hogy Jézus, Isten, akkor a legnehezebb helyzetekben sem veszítik el reménységüket, tudják, Jézus Úr a legnehezebb probléma fölött is.

Ezzel a nehéz, számukra megoldhatatlan feladattal találkoznak a völgyben. De most már Jézusra figyelnek. Megtanulták, csak Őrá kell hallgatni, és Ő egyedül elég! Mi is megtanultuk ezt! Csak Rá hallgatunk, és Ő elég? Elég nekem a kegyelem? Sokszor mondjuk, de valóban mindig a kegyelemre támaszkodunk, és belőle merítünk erőt?

A kilenc tanítvány kudarcot vallott. Miért? Mert nem voltak bizonyosak abban, hogy Jézus távolléte ellenére és általuk is munkálkodik. Isten általunk is munkálkodni akar. Hit által az Ő hatalma nyilvánulhat meg. A tanítványok Jézust képviselik. De milyen Jézust képviselünk? A bibliait, a bűn a betegség és a halál fölött győztes Jézust, vagy egy tehetetlen Megváltót? Kit mutatunk be a világnak? Olyan Jézust, akinek csak addig tart a hatalma, mint a világnak, a tudománynak? Vagy meg tudjuk mutatni a Szabadítót? Jézus a tanítványok csődjét hitetlenségnek nevezi. Nem fogadja el, hogy nem tudták meggyógyítani. Tudni kellett volna. Mennyire tehetetlenek vagyunk, és hányszor mi is azt mondjuk, nem tudjuk. És ez hitetlenség, mondja az Úr.

Ezt követően az apához fordul. A tanítványok egy kicsit lelohasztották az apa hitét, már feltételes módban fordul Jézushoz. A ha, a kétely, a hitetlenség szava. És Jézus rámutat, nem Tőle, hanem az apa hitétől függ a gyógyulás. Hitünkön fordulnak meg a dolgok. Hiszem-e, hogy Jézus ma is képes hatalmas dolgokat megtenni? Mert az Úr elmondja: Minden lehetséges annak, aki hisz. Minden lehetséges, de csak annak, aki hisz. Hinni azt jelenti, Benne hiszek, Benne bízok. Hiszem, hogy az Ő nevébe vetett hit működik.

 

Az Isten Bárányára

 

1. Az Isten Bárányára Letészem bűnöm én, :/: És lelkem béke várja Ott a kereszt tövén.

A szívem mindenestül Az Úr elé viszem, Megtisztul minden szennytül A Jézus vériben,

A Jézus vériben.

2. Megtörve és üresen Adom magam neki, :/: Hogy újjá ő teremtsen, Az űrt ő töltse ki.

Minden gondom, keservem Az Úrnak átadom, Ő hordja minden terhem, Eltörli bánatom,

Eltörli bánatom.

3. Örök kőszálra állva A lelkem megpihen; :/: Nyugszom Atyám házába’ Jézus kegyel-

miben. Az ő nevét imádom Most mindenek felett; Jézus az én királyom, Imámra felelet,

Imámra felelet.

4. Szeretnék lenni, mint ő, Alázatos, szelíd, :/: Követni híven, mint ő, Atyám parancsait.

Szeretnék lakni nála, Hol mennyei sereg Dicső harmóniába’ Örök imát rebeg, Örök imát

rebeg.

Isten áldásával