Adatik nektek

 

M

eghódol lelkem az Úr előtt, mert látni mennyire törődik az Ő népével (5Móz 20,1-20). Odafigyel rájuk, látja a szívüket, ismeri indulataikat és előre bátorítja őket. Sőt több ez bátorításnál, hiszen ezek nem csupán szavak, hanem kijelentések. Kijelenti, veled van az Úr! Ne félj, nem kell félni, bármivel nézel szembe, bármi is várjon rád az élet útján. Miért ne féljünk? Mert annál több nem kell, hogy velem van az Úr. Az a legtöbb, hogy Isten mellém lép, és ha itt van, elmúlik a félelem. Hogyan? Amikor a kisgyermek fél egy kutyától, nem mer belépni az adott ház udvarára. Amikor azonban az édesapja mellette van, már nem figyel a kutyára, már nem fél, mert tudja, édesapja erősebb, mint a kutya. A veszélyforrás továbbra is jelen van, de a gyermek egy erősebbel az oldalán van, ezért nem fél. Urunk Jézus azt mondta, Ő az erősebb fegyveres, és ha az Ő oldalán haladunk nem kell félni attól, ami tőlünk erősebb. Mert engem ugyan le tud győzni, de Őt nem. Ne feledjük ma sem az ígéretet, veled van az Úr! Ez akkor is igaz, ha épp a problémahegyek látszódnak. Miért van így? Mert Ő mondta. Ha a gyermeke vagyok, akkor ez érvényes rám.

Mit is mond az Úr? Ha látsz náladnál nagyobb számú népet, ne félj tőlük.  Ez fontos, Isten népe körül nagyobb számban vannak a nem hívők, nagy akadályok tornyosulhatnak eléjük, de ők nem ezekre néznek. Milyen csodálatos, ahogyan Dávid túllát Góliáton. Nem az ő nagyságát csodálja, hanem Istenét. Az Úr követője soha ne álljon le a világot, az ellenséget csodálni. Ne gyönyörködjünk erejében, lehetőségeiben, hanem egyedül az Úrban gyönyörködjünk. Nézzünk Szabadító Urunkra! Vessük tekintetünket mindenkor a keresztre, mert ott győzött az Úr a bűn és a halál felett! Ő soha nem enged egyedül a harcba. Velünk jön, mert azért állít bele a világba, hogy országát képviseljük. Ha így teszünk, Ő velünk van.

Jó látni, az Úr odafigyel népe tagjaira. Aki új házas, vagy most épített házat, telepített szőlőt, az maradjon otthon. Igen, örüljön annak, amit Isten adott neki. Mennyire gondoskodó, törődő és odafigyelő az Úr. Ennek ellenére, mégsem keresik sokan az Urat. Pedig a környezetünk nem figyel úgy ránk, mint Ő.

Még a környezet, a termőföld és a gyümölcsfák védelmére is oda kell figyelni Isten népének. Vigyázz a környezetre, felelőtlenül ne irtsd ki az élővilágot! Bizony nekünk sem ártana komolyan venni Isten szavát, vigyázzunk a növényekre, ne betonozzunk le mindent.

Határozott kérésre szólít fel az Úr, mert a gyermek kér (Mt 7,7-14). Igen, Isten gyermeke nem megszerez, hanem kér. Azért szólít fel az Úr a kérésre, keresésre, zörgetésre, hogy ne a világhoz forduljunk. Van hová mennünk, Atyánkhoz. Mehet a kereső, a bűnt elhagyni vágyó és zörgethet. Majd mehet az, aki már az Úr útján jár. Mehetünk, mert azt ígéri, hogy kérjünk és adatik! És ha ő mondja, akkor az így is van. Isten nem küldi el üres kézzel azt, aki hittel jön, aki bízik Benne. Urunk bátorít erre az életformára. Bátorít, hogy mindig Atyánkat keressük fel, mindig Tőle várjunk segítséget.

Aki kér, mind kap, tehát Ő nem zár ki senkit. Mindenki kap, aki Tőle kér. És ezt látjuk az evangéliumokban is. Senkit sem küldött el üres kézzel, aki Tőle kért. Jöhetett a leprás, a megszállott, a parázna, vagy a vámszedő is.  Ha őszintén új életre vágyva érkezett, meghallgattatott. Csak az ment el, úgy, hogy nem kapott, aki nem akarta Jézust követni, és nem fogadta el feltételeit. Mi a feltétel? Tulajdonképpen üres kéz és szív. Engedjem el bálványaim, mindazt, amit eddig szorongattam, mert adni csak üres kézbe lehet. Az kap, aki lelki koldusként érkezik, akinek egyetlen reménye az Úr.

Ezt egy kérdéssel erősíti meg. Ki az közületek, aki gyermekének kenyér helyett követ ad?  Jézus jól tudja, hogy az ember mindent megtesz gyermekéért, és ezzel Istenre irányítja a figyelmet, ha ti tudtok, gonosz létetekre jót adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok. Itt a gond, mi jobbnak gondoljuk magunkat Istennél. Jézus rámutat, mi gonoszok vagyunk. Ez kemény, de a gombócot le kell nyelni. A jó ember mítoszának vége. Jézus lerombolta, de mi nem akarjuk ezt meghallani. Egyedül Isten a jó. Ezért soha ne engedjünk a kételyeknek, hanem gondoljunk arra, ha gonosz létünkre jót akarunk gyermekeinknek, mennyivel inkább jót akar Isten az övéinek. Sőt minden embernek jót akar. Azt szeretné, ha mindenki megismerné Atyai szeretetét.

Felszólít, hogy menjünk be a szoros kapun. Mert a hit, az Istenre való hagyatkozás szoros kapu. Azt jelenti, mindent elengedek és egyedül Isten szavára építek. A keskeny út az ígéretekre épül.  Az úton haladni azt jelenti, Isten ígéreteibe kapaszkodok, kitartok mellettük nehéz pillanatokban is.

A szoros kapu a keskeny útra visz, az pedig az életre, az üdvösségre vezet. A legjobb út a földön, azonban olyan elhagyatottnak tűnik, mert kevesen járják. Miért? Mert nem találják az életre vezető kaput. Hát el van rejtve? Különleges képességek kellenek Hozzá? Nem. A kapu és az Út is az Úr Jézus Krisztus. Nem különleges képesség kell, nem az értelem dolga ez elsősorban, hanem a hité. Hit által léphetünk be a szoros kapun. Azért is szoros még, mert semmit nem vihetünk be, ami ebből a világból való. Mégis olyan ez az út, mintha el lenne rejtve. Eltakarja a világ, másrészt, Isten nem díszíti ki, véres ez a kapu, Isten Fiának vére van rajta. Ez az út egyszerű, nem olyan vonzó, mint a széles út. Jézusban is sokan nem látták meg az Isten Fiát, ezért nem találják meg sokan ma sem a keskeny, az életre vezető utat, mert nem ismerik fel Jézusban a Megmentőt.

Vigyázzunk, mert a széles úton sokan járnak, a tömeg, vonzó. Aztán pedig elhisszük, hogy amit sokan elfogadnak, amivel sokan egyetértenek az jó. Így azután mi is a tömeggel tartunk, sodródunk. Jézus útja a tudatos döntés útja. Nem azért lépünk rá, mert sokan jónak tartják, hanem azért, mert személyesen meggyőződtünk, hogy ez a jó út. El kell gondolkodnunk, hogy az ige fényébe helyezve valóban jó e az, amit ma sokan jónak mondanak? Figyeljünk az Úrra, legyen a szava mérce, és ha valamiről azt látjuk, nagyon népszerű, sokan elfogadják, kérdezzük meg, nem a széles út e az.

 

 

IMÁDKOZZATOK, ÉS BUZGÓN KÉRJETEK

 

 

1.  

„Imádkozzatok, és buzgón kérjetek!”

Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg!

Tiszta szívet és Szentlelket adj nékünk,

Hallgass meg, Fiad nevében ha kérünk!

2.  

„Keressetek buzgón, és megtaláltok!”

Téged keresünk, Uram, hogy bűn, átok

Erőt ne vegyen mirajtunk; légy nekünk

Égi utunk, igazságunk, életünk!

3.  

„Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!”

Elfáradtunk, Uram, e világ zaján.

Ó, nyisd meg az égi béke szép honát,

Add, hogy zenghessünk örök halleluját!

 

 

Isten áldásával.