Legyen a ti hitetek szerint!

 

M

ielőtt bemennek az ígéret földjére, emlékköveket kell készíteniük, és felállítani az Ebál hegyén (5Móz 27,1-28,26). De ezek a kövek nem Mózes, Áron, vagy valaki más tetteiről szólnak. Nem a nép küzdelmeinek állítanak emléket. Isten népe számára mindig az Úr és az Ő igéje áll a középpontban.  Mindig emlékezni kell Isten tetteire, és soha nem szabad elfelejteni, hogy mindent Neki köszönhetnek. Izráelt Isten igéje, annak megtartása teszi Isten népévé. Az ige az ő lámpásuk. De így van ez ma is. Isten gyermekévé az ige tesz. Általa születünk újjá, és az igével való táplálkozás által növekszünk hitünkben. Az ige a hívő ember tápláléka. Ha nem élünk vele, megállunk a növekedésben. Az ige tesz mássá, és mutat utat. Azért kell felírni a kövekre a parancsolatokat és a hegyen felállítani, hogy messziről is láthassák az emberek, ők Isten igéjének a népe. Addig halad jól az életük, amíg figyelnek az igére. Isten szavát mi tegyük a középpontba. Legyen látható mindenki számára, hogy nekünk a Biblia a középpont, az Úr szava az iránytű. Nemcsak azt jelenti ez, hogy legyen látható helyen a Bibliánk, hanem azt is, hogy olvassuk rendszeresen, és amit olvasunk, ahhoz tartsuk magunkat. Azért kapta Izráel a törvényt, hogy aszerint éljen. Isten szava nem lelkünket bizsergető, élményeket nyújtó Írás, hanem életnek beszéde. Általa élünk lélekben és élünk Isten szerinti életet.

A hegyen oltárt is kellett építeni, az oltáron áldozatot mutatnak be, vagyis az Úr elé állnak, elcsendesednek és átélik jelenlétét.  Nekünk is meg kell állnunk rendszeresen, hogy együtt lehessünk az Úrral. Ő nem tartja velünk a tempót, nem rohan, hanem arra vár, hogy időt szenteljünk Neki. Az oltár azt jelentette, hogy akkor Isten volt a középen, és Őrá figyeltek. Szívük Őt dicsérte. Mi már nem építünk oltárt, és ahol elcsendesedünk, vagy ketten vagy hárman az Ő nevében összejövünk, Ő ott van.  Ragadjuk meg ezt a lehetőséget jöjjünk össze az Ő nevében, és dicsérjük Őt!

Megragadott, hogy az oltárt faragatlan kőből kellett készíteni. Isten nem igényli a díszt, jobban szereti a természetes formákat. Erre kellene nekünk is törekedni. Ő a szívünk töredelmét várja, és nem kövek megmunkálást, nagy épületek emelését. Annál is inkább, mert a gyülekezet már nem épületben gondolkodik, hiszen a testünk a Szentlélek temploma. Arra kell törekedni, hogy valóban azzá váljon, és a Szentlélek legyen benne az uralkodó. Mert így lehetünk Isten fiai, ahogyan Pál írja, akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.

Az áldás és átok útját mutatja meg az ige. Nagyon elgondolkodtató, hogy az áldás az Úr szavára való hallgatás, és annak teljesítése a függvénye. Ugyanígy az átok is, annak a következménye, hogy Isten gyermeke nem hallgat az Úr szavára.  Az engedetlenség automatikusan bevonzza az átkot. Átok negatív következménnyel jár az életünkre nézve.  Azt is meg kell látni, hogy elromlott életünkért nem más a felelős. Itt nem arról van szó, hogy valaki átkot mond, hanem az Istennek való engedetlenség következménye mindez. El kell gondolkodnunk, azon a sok betegségen, nehézségen, amit a magukat hívőknek mondók tapasztalnak. Ha nem vesszük komolyan Isten szavát, ha bűn uralkodik bennünk, annak kihatása van az egészségünkre, és minden dolgunkra. De az Úrnak való engedelmesség is kihat, mégpedig áldás formájában. Az áldás következménye is látható, és bizonysággá válik.

Az Úr Jézus tovább megy, nem áll meg egy helyen és nem nyit rendelőt (Mt 9,18-38). De nem is élvezi ki a sikert. Nem vár emberektől dicséretet. Ő azt várja, hogy felismerjék, eljött Isten országa.  Azt kell meglátni a tettek által, hogy az ígéretek beteljesedtek, Isten elküldte a Messiást. Azért megy tovább, hogy más helyeken is lássák a jeleket, és annak megfelelően tegyenek. A jelek, és a tanítások nyomán felkereshetjük Őt, amint a két vak is tette.  Azért jön, hogy meglássuk, vakból látók lehetünk. Jézus a változás lehetőségét hozta el, a béna járhat, a vak láthat. De ehhez Hozzá kell menni. Rá kell döbbenni, hogy így nem jó.

Ezek az emberek kiáltozva mennek az Úrhoz. Mindenképp gyógyulni akarnak. És tudják, hogy Jézus tud rajtuk segíteni. Ez a hit, felismerem, hogy Ő nagyobb az én problémámnál és meg tud gyógyítani. És ez valóban hit volt, hiszen egy vakon senki nem tudott segíteni. Esélyük nem volt arra, hogy még látni fognak. Azonban amikor Jézusról hallottak, remény támadt bennük, bizonyosak lettek afelől, hogy Jézus tud nekik látást adni. "Hiszitek-e, hogy én ezt megcselekedhetem?"  Ez nagyon lényeges, mert a gyógyítás hit által történik. Nem Jézus tesz valami látható csodát, hanem az történik meg, amit hisznek. És ők hiszik, amikor ezt kimondják, Jézus leteszteli a hitüket. Legyen a ti hitetek szerint. És most derül ki, hogy valóban hisznek-e. Mert az történik, amit hisznek. Megnyílik a szemük, ez jelzi valóban hittek, mégpedig kételkedés nélkül. Ha nem lettek volna biztosak abban, hogy Jézustól kapnak látást, vakok maradnak. Isten országa hit alapján működik. Hiszem-e, amit kérek? Hiszem-e, hogy az Úr Jézus meg tudja tenni? Minden a hitem szerint történik. Az élő hit Krisztusra tekint, Őt látja nagynak. Az élő hit forrását Krisztus táplálja.

Hirdeti Isten országát, és éli annak erejét. Megtapasztaltatja az emberekkel Isten országa hatalmát, és jönnek az erőtlenek és erőt kapnak. Meggyógyulnak, megerősödnek, új emberré lesznek. Isten országa helyreállít.

Az Úr megállapítja, hogy sok a munka. Sok ember még az ördög rabigájában van, el kell vinni a jó hírt. Van szabadulás, lehet másképp élni, itt van Isten országa.  Én döntök, belépek, vagy maradok a világban. Azonban ehhez hallani kell az igét. Munkásokra van szükség.  De ezeket a munkásokat nem az iskolákból toborozzák, hanem Istentől kell elkérni őket. Ő adjon munkásokat, olyanokat, akik maguk is bent vannak az országban, és akiknek az élete ezt alá is támasztja, vagyis hitelesek. Kérjük az aratás Urát, kérjünk munkásokat!

 

 

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

 

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem

hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó

békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől

hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekö-

vet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig

hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó bé-

kekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük

győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet,

Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se

érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hir-

desd: a Szabadító elközelgetett!

 

Isten áldásával.