Ne aggódjatok!

 

I

sten kiválasztotta és elhívta a lévita papokat a Neki való szolgálatra (5Móz 18,1-22). Ez a szolgálat a teljes életüket igényelte. Ők mutatják be nekünk mit is jelent a teljes Úrra való hagyatkozás. Akit Ő elhív, és szolgálatra rendel, arról gondoskodik. A léviták nem kaptak örökséget Izráel népe között. Ez azt jelentette, hogy amikor a földterületet szétosztották, Lévi törzse nem kapott földet. Ezt Isten rendelte így, mégpedig azért, hogy teljesen Neki és a szolgálatnak éljenek. Ezzel elhárította azt a veszélyt tőlük, hogy a megélhetés miatti munka előrébb kerül, mint Isten dolgai. Urunk tanít minket a teljes önátadásra, a teljes körű bizalomra. Lévi törzsét is tanította a Tőle való függésre. Ez nem könnyű a mai világban, mert csak az tud egyedül Istentől függni, aki ismeri Őt.  Izráel népe megismerte Istent a szabadításkor, és a pusztai vándorlás során. Volt mire alapozni a bizalmukat. Aki megtapasztalta Isten munkáját a saját életében, ezekre a tapasztalatokra tud építeni a jelenben. A korábbi történeteket felidézve bizalom alakul ki a szívünkben. Ha korábban megsegített az Úr, most is meg fog segíteni. Isten hatalma és az ő lehetőségei soha nem csökkennek. Amit tegnap megtett, azt ma is megcselekedheti.

A léviták csodálatos lehetősége, az Úr előtt állhattak. Ez volt a munkájuk, az életük, Istennel lenni, az Ő dolgait végezni. Olyan jó, hogy Jézus Krisztus által mindenki lehet ilyen kiválasztott. Mindenki, aki hallja a hívást és elindul az Urat követni, Vele élhet. Ehhez már nem szükséges egy konkrét helyre félrevonulni. Nincs már egy kiválasztott templom, mert a hívő ember a Szentlélek temploma. Azt a csodát élhetjük át, hogy Isten a Szentlélek által bennünk lakik. Ő vezeti Isten fiait, Ő tanít, és juttatja eszünkbe az igét. Így azután az Úrral lehetünk. Ő előttünk jár, hallhatjuk a hangját, követhetjük lábnyomát. Rajtunk áll, hogy követjük-e. Rajtunk áll, hogy Rábízzuk-e az életünket?

Ismét szól a figyelmeztetés, ne tanulják el az ott élő népek szokásait. Nekünk is fontos útmutatás, van kitől tanulnunk. Az Úr Jézus azért jött, hogy kiemeljen a bűnből és megtanítson egy új életre.  Amikor döntési helyzetbe kerülünk, amikor a szokások, hagyományok jönnek elénk, mielőtt megtennénk őket, vagy elfogadnánk a környezet tanácsát, forduljunk Urunkhoz. Vegyük kézbe és nézzük meg, Ő mit mond? Figyeljük tanítását és életét, tanuljunk Tőle, építsük be az életünkbe, mert az Ő tanítása, és életvitele egyezik Isten akaratával. Nyugodtak lehetünk, ha azt tesszük, amit Jézus, ha úgy élünk, ahogy Ő élt, az Istennek is tetszeni fog. Mert Ő a Fiú életében gyönyörködik.

Aki Istent nem ismerik, és így nem az Ő útján járnak, nem az igéből tájékozódnak. Nem ott keresik mi a jó, és nem az Ige mutatja meg helyes utat. Ezek az emberek Isten nélkül olyan dolgokhoz folyamodnak, ami utálatos az Úr előtt. Akkor is így van ez, ha divatosság, népszerűvé válik a varázslás, a boszorkányok segítségül hívása, az okkult dolgok elfogadása. Isten azt akarja, hogy mindenben Őreá figyeljünk. Amit tudnunk kell, azt megmutatja. Aki ismeri a Pásztort a jövőtől sem fél, mert tudja, az Úr a jó Pásztor, és Ő jó helyre vezet.

Arra is figyeljünk, az még nem jelent semmit, ha valakit prófétának, igehirdetőnek, egy gyülekezet tagjának mondják. Akkor vegyük komolyan a tanítást, ha az az életével is egyezik. Ha prófétál, akkor az meg is valósul. Mert az Istentől küldött szó, mindig beteljesedik. Meg lehet ismerni az igaz és a hamis tanítást is.

Urunk, rámutat, nem kell két úrnak szolgálni, nem, mert a mennyei Atya elegendő (Mt 6,25-34). A Vele való kapcsolatban, az Ő országában minden megvan, amire szükségünk van. Isten nem azt akarja, hogy szétrázódjunk, hogy teljesen csak a megélhetésünk biztosítása foglaljon le.  Sátán trükkje ez, légy elfoglalt, gondold azt, te mindent magad megoldhatsz. És ha beleveted magad a világba, a munkába, a szórakozásba, nem lesz időd Istenre. Eljön az idő, amikor már nem is vágyakozol Utána, mert úgy érzed, mindent megad ez a világ. Azonban ez az élet aggódást, félelmet, kimerülést hoz. Miért? Mert az embernek Istenre, a Vele való élő kapcsolatra van szüksége.

Isten az Önmagával való kapcsolatot kínálja, ezért lett emberré Jézusban, hogy ez jobban megvalósulhasson. Ennek érdekében leveszi a terheket a vállunkról.  Mint Isten Báránya leveszi, a bűn terhét, pontosabban, mi vethetjük Rá. Mert Ő semmit nem vesz el tőlünk erőszakkal. Azt akarja, hogy mi magunk engedjünk el mindent, és ragadjuk meg azt, amit Ő ad.

Nemcsak a bűn, hanem a megélhetés terhét is leveszi azokról, akik bíznak Benne. Átvállalja ezeket, azért, hogy igazán éljünk, és megtapasztaljuk milyen jó, Vele és Neki élni. Az Úr Jézus meg akarja a szemléletmódunkat, a gondolkodásunkat változtatni. Rámutat, ne a megélhetés legyen az életünk fő irányvonala, mert az élet több. Mi az élet? Mi ez a több? A kapcsolat. Kapcsolat az élet Fejedelmével, Istennel, és kapcsolat egymással. Ez a világ szorít minket az aggódásba, félelembe. Azt akarja elérni, hogy a megélhetés, a jólét fenntartása legyen az életcélunk. Isten rámutat, Ő az Önmagával való közösségre teremtett minket. Azt akarja, hogy mindennap kapcsolatban legyünk Vele. Beszélgessünk Vele, és figyeljünk szavára.

Ha kétségeink lennének afelől, hogy amit az Úr mond az lehetséges, a természetre, az állatokra, és növényekre irányítja figyelmünket. Lássuk meg, milyen csodálatosan gondoskodik róluk Isten, pedig nincs munkahelyük, befektetésük, csak bizalmuk Istenben. Jézus  az aggódást kicsinyhitűségnek tartja. Aki ismeri az Atyát, és hisz Benne, tudja, hogy ha a madarakat nem felejti el az Úr, akkor Őt sem fogja. Minden madár, és mezei növény a hitünket erősíti. Szinte kiáltanak, ne csüggedj a bajok közt sem, hanem nézz ránk, és bízz Istenben! Hidd, ha rólunk így gondoskodik, akkor rólad is fog.

Aggódás és félelem helyett, keressük az Ő országát és igazságát, munkálkodjunk ezekért. Tegyünk úgy, mint a légióba beálló zsoldos, végzi azt, amire szerződött, a többit a császárra bízza. Mi is tegyük, amire elhívott az Úr, a többit, a fizetséget, bízzuk a Királyra. Mert nincs hasonló a mi Királyunkhoz.

 

 

Ne aggodalmaskodjál

 

1. Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel!

Ő felruház és táplál, rád gondot ő visel.

Dicső Király, ég és a föld Ura,

Szívünk tiéd, légy annak is Ura!

 

 

Isten áldásával.