Mindazok a törvények és rendelkezések, amiket Isten a népének ad, egy életre szólnak (5Móz 12,1-19). Amíg az Úrtól kapott földön élhetnek, addig érvényben lesznek az igék. Isten szava mindig hosszútávra szól. Nem csak egy kis időre adja útmutatását, hanem egész életünkre nézve. Akkor leszünk áldottak, ha komolyan vesszük szavait.
Isten soha nem változtat az Igén, mert az nem szorul változtatásra. Ahogyan a Zsoltáros lábai előtt lámpás volt Isten szava, úgy marad lámpás a későbbi korok emberei számára is. Nem veszít fényéből, ma ugyanúgy megvilágítja az utat, mint régen. Sőt ma már erőteljesebben és tisztábban világít, mert eljött a világ Világossága. Mindaz, ami az ószövetségben még nem volt egyértelmű az újban, Krisztus által azzá válik. Az Úr Jézusban világosan megláthatjuk a Teremtő Istent. Emberré lett, hogy kommunikálhassunk Vele, hogy láthassuk tetteit, és bizonyosságra juthassunk. Így tapasztalhatjuk meg hatalmát is. Hány ember élte át, hogy az Úr betegségéből kihozta. Súlyos megszállottak váltak szabadokká. És ha a keresztre tekintünk, meglátjuk emberi testben hordozta el értünk a szenvedést és a halált. Neki ugyanúgy fájtak a sérülések, mint ahogy nekünk fájnak. Ezért, aki ezt átéli, még inkább szereti Őt, és követi hittel.
Nagyon fontos, egész életüket, életünket meghatározó kérdés a más népek kultuszához, szokásaihoz való igazodás. Isten határozottan rámutat, a pogány kultuszokkal, bálványokkal szemben Isten népe nem hozhat kompromisszumot. A bálványokat a hívők nem fogadhatják el, nem tekinthetnek rájuk szép szokásként, vagy művészi alkotásként. Miért? Mert azok is hatnak, sátán megcélozza a szívünket általuk. A pogány kultusz általában olyan elemeket tartalmaz, ami az újjá nem született ember számára vonzó. Krisztus követése is azt jelenti, magam mögött hagyom a világból származó szokásaimat, megváltozik az értékrendem. Jól látjuk Pál életében is ezt, ami korábban nyereség volt, azt Krisztusra találva, kárnak és szemétnek ítéli. Bálvány nemcsak rossz és bűnös dolog, vagy szokás lehet. Bálvánnyá válhat sok jónak tűnő dolog is, ha elfoglalja az Úr helyét a szívünkben.
Az ószövetségi nép életének minden mozzanata bizonyságtétel. Megjelenik a más, a világtól, a pogány kultusztól eltérő. Be kellett mutatni, hogy az ő Istenük, élő valóság. Isten nem egy szobor, egy báb, akit leteszünk valahol és ott marad. Isten a Teremtő, Ő hozta létre a világot, és Ő hívja életre az embert. Ő az, Aki újjá tudja teremteni bűnös szívünket is. Isten él és uralkodik, örökkön örökké. És ez a mi esélyünk. Mert mire megyünk egy szoborral, ahhoz ugyan kiálthatunk, amikor bajba kerülünk. Ahogyan a Baal próféták is kiáltoztak az istenükhöz, de nem jött sem tűz, sem más felelet. De amikor az Úr Jézus szertejárt, sokan kiáltottak Hozzá és Ő meghallotta a kiáltásukat, és a vak látóvá lett, a béna pedig felkelt és járt. Ma is ezt tapasztaljuk. Ha Jézushoz kiált egy bűntől, szenvedélyektől, a test kívánságától megkötözött ember, Jézus hallja a kiáltást, és megszabadít. És ez a szabadság egy új életbe vezet.
Hálát adunk Urunknak, hogy ma már a Vele való találkozás helye nincs meghatározva. Nem vagyunk településhez, vagy épületekhez kötve, mert Lélekben és igazságban imádhatjuk az Atyát. Ő a szívünket nézi. Már nem az épületek a lányegesek, hanem a szív tartalma és a motiváció. Milyen szívvel és miért keresem Őt? Én akarom megmondani Neki, mit tegyen, vagy alázattal leborulok Előtte, és mint szolga várom parancsait?
Urunk elmondja, Ő nem a törvény eltörléséért, hanem betöltéséért jött (Mt 5,17-26). Azért, hogy Isten szavának érvényt szabjon, és megélje azt a nép előtt. Azért jött, hogy Benne beteljesedjenek Isten ígéretei. Isten azért adta az Igét, hogy segítségül legyen a tanítványok számára, ezért nem eltörli, hanem inkább mindenki elé helyezi, eredeti formájában. Letisztogatja róla mindazt, ami rárakodott. Mert aki nem lépett be az országba, aki nem Krisztust követi, mindig a könnyebbséget keresi. Megmagyarázzuk, miért nem lehet Isten akarata, kijelentett igéje szerint élni. Megmagyarázzuk, miért nem úgy kell érteni, ahogy azt Isten mondta.
Jézus azonban nem kimagyarázza a törvényt, nem könnyebbséget keres, hanem elvezet annak mélységére. Azt akarja, hogy Isten akarata, a Tőle való életmód tisztán ragyogjon a tanítványok előtt. Mert ezek az igék azoknak szólnak, akik Neki szánták az életüket. Az elitcsapatnak szól, mert csak ők képesek ezt megtartani. Kik az elit csapat? Akik nem csupán egy felekezetig, vallási hagyományig jutottak el, hanem Krisztusig. Azok, akik Isten Lelke által újjászülettek, és csak Neki kívánnak élni. Mert így élni Krisztus nélkül nem lehet. Csak akiben Ő él, akinek a régi természete megfeszíttetett, és új emberré lett, az képes ezen igék útján járni. Mindez tőlünk nem telik. Tükör is ez, mert ha látom, nekem ez nem megy, Hozzá kiálthatok.
Az Ige nem múlik el, minden pontja beteljesedik. Ez örvendetes üzenet. Megerősíti bennünk, hogy nem hiába várjuk az Urat, vissza fog jönni. Az ígéretek ezen része is be fog teljesedni.
Fontos kérdésre mutat rá az Úr. Több-e az én igazságom, hitéletem, mint a farizeusoké? Vagyis csak elmélet, vagy gyakorlat is? Élem is, amit hiszek? Isten népe azért van a világban, hogy több legyen, más legyen az élete, mint a világé. Látható legyen a különbség. Tegyük fel a kérdést, van látható különbség? Bizonyára rámondjuk, igen, mi járunk templomba, olvassuk az igét. Ez bizonyára így is van, de az életünk is más? Más a férfi, nő kapcsolat? Másabbak a hívők házasságai? Másképp viszonyulunk a világhoz, a pénzhez, a hatalomhoz, karrierhez, mint a nem hívők? Urunk a gyakorlati kérdésekre teszi a hangsúlyt a Hegyi Beszédben.
A harag, gyűlölet, megbékülés nagyon is gyakorlati dolgok. Rámutat az Úr, hogy Isten nem a formalitást, a szokások megtartását figyeli, hanem azt, mi van a szívünkben. Arra szólít fel, hagyjuk ott az áldozatot, amíg nem rendeztük a dolgokat. Gondoljuk végig úrvacsorázási szokásainkat. Hogyan állunk az Úr asztalához? Elengedünk minden sérelmet? Vagy esetleg, amikor kimegyünk, tovább haragszunk, folytatjuk a hazugságot, a tisztátalanságot. Az Úr azt akarja, hogy megtisztuljon az életünk.
Lényeges a jézusi tekintély az ige értelmezésénél. Amikor ószövetséget olvasunk, mindig jusson eszünkbe, amit az Úr mond: „Én pedig azt mondom nektek”. Most már mindig az a mérvadó, amit Jézus mond. Rajta keresztül látjuk az ószövetséget, az Ő szavai a mérvadók. Úgy is mondhatjuk, mindig fel kell tennünk a kérdést, de Jézus mit szó hozzá, Ő mit mond?
A BIBLIÁT HA FELNYITOD
1.
A Bibliát ha felnyitod,
Mily nagy csodát mutat neked!
Megnyílik benne fenn az ég
S itt lenn a szíved és szemed.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
2.
E drága könyv tükör neked,
Megláthatod te szívedet;
Oly szennyes az s oly elveszett,
De Jézus által új lehet!
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
3.
Az Úr szerelme benne szól,
És zengve zúg Atyánk szava,
Az elveszettnek így mutat
Napfényes utakat haza.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
4.
Elmondja a kereszthalál
S feltámadás örömhírét,
Mint vitte végbe Jézusunk,
Mit kezdettől Atyánk ígért.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
5.
Új élet magva szent Igénk,
S e pusztán át a manna is,
A lábunknak szövétneke,
Amíg utunk hazánkba visz.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése