Az Úr győz az embert gyötrő erők felett is

T

ovábbra is a szenthely használati eszközeiről olvasunk, és amint eddig, úgy ezután is ez a vezérelv: ahogy a hegyen mutattam neked (2Móz 27,1-21). Tehát az Úr mindent megmutatott Mózesnek a hegyen, és amit látott, az a minta, attól eltérni nem lehet. Mert az eredetit, a tökéletest látja. Tulajdonképpen számunkra is ez a vezérelv, amit az Úr Jézus megmutatott, aszerint cselekedjünk. Az Ő élete és tanítása a minta, az az eredeti, az igazi élet. Bár komolyan vennénk ezt, és mindenben, mindig Hozzá igazodnánk. Minden nap szükségünk van a betájolásra, és ez a tájolás Jézushoz történik. Akkor haladunk jó irányba, és akkor fog az Atya gyönyörködni az életünkben, ha a Fiú életét látja bennünk viszont.

Az oltár készítését is részletesen elmondja az Úr, hiszen ez egy nagyon fontos hely, itt történik az áldozatok bemutatása. Az ember bűnös, és Istent áldozattal lehet kiengesztelni. Azt jelenti, a bűnért valakinek meg kell halnia, de az Úr nem a bűnös halálát akarja, hanem azt, hogy megtérjen és éljen. Így tehát, aki bűnbánattal fordul Istenhez, a maga élete helyett egy állatott mutathat be áldozatul. Az állat hal meg az emberért. Az Újszövetségben viszont már Isten Fia mutatta be minden emberért az áldozatot, Ő halt meg a kereszten, hogy mi élhessünk. Vér nélkül nincs bűnbocsánat. Jézus vére által azonban van. Ma még a kegyelem korszakát éljük, még mindig lehetőségünk van a megtérésre, arra, hogy rendezzük életünket, bűneinket az Úrral.

Tehát az oltár a bűntől való megszabadulás helye, ez előremutat a keresztre, mert a mi oltárunk ott található. A kereszten mutatta be Jézus Önmagát, mint Isten Bárányát áldozatul. Ott vette magára bűneinket. Jöjjünk Hozzá bűnbánattal, járuljunk a kereszt alá, mert ez az egyetlen hely, ahol eltöröltetik minden bűnünk.

Az udvar pedig a találkozás, az imádkozás helye a nép számára. Ide jöhet az ember azért, hogy elcsendesedjen és átélje az Úrral való találkozás áldásait. Amikor Jézus megharagszik a zsidó vezetőkre, mert az imádság házát latrok barlangjává, kereskedőközponttá tették, az udvarról beszél. Ez a hely az imádság helye, arra adta az Úr, hogy legyen hol imádkozni, legyen hol keresni Őt, még a nem zsidóknak is. Mi már bárhol elcsendesedhetünk, megtalálhatjuk azt a helyet, ahol átéljük az Úr közelségét. De keressük-e? Igyekszünk-e elcsendesedni, vagy úgy vagyunk vele, ha jut rá idő. Pedig ez a legfontosabb, mert Isten elé állhatunk. Nincs fontosabb annál, mint naponta megjelenni Urunk előtt, Vele lenni és átvenni parancsát. Jó az Úrral lenni. De csak annak jó, aki teljesen átadja Neki az életét, aki elfogadja, hogy az Úr vezesse és irányítsa élete minden dolgát.

A természet erői felett hatalmas diadalt aratott az Úr (Mk 5,1-20). Ezek az erők sem akadályozhatják meg a túlsó partra való megérkezését. Mert Ő mindig megérkezik oda, ahol várják, ahol szükség van Rá, ahol a gonosz erők gyötrik az embert. Jézust, ha elindul, senki nem tartóztathatja fel.

Mihelyst kiszállnak a hajóból, az emberben tomboló pusztító erők látványával szembesülnek. Mind meglátják, milyen leépítést végez el a gonosz. Ennek a gadarai megszállottnak a megjelenése a gonosz pusztító, embert tönkretevő hatalmáról beszél. A gonosz célja ma sem változott, ugyanígy le akar építeni. Azért munkálkodik, hogy az embereket tönkretegye, és így eltávolítsa Isten közeléből, kárhozatba taszítsa. 

Sokféle módszer áll a gonosz rendelkezésére, amin keresztül átveheti fölöttünk az irányítást. Mert ez a cél, ne mi döntsünk, ne azt tegyük, amit akarunk, hanem amit a gonosz diktál. Gyakran nem is úgy jön, hogy látjuk, a gonosz áll a dolgok mögött, legtöbbször belecsomagolja olyan szokásba, szórakozásba, technikai dologba, ami hasznosnak látszik, de egy idő után a rabjává válunk. Az is lényeges, ahogyan a gadarait nem tudták kortársai meggyógyítani, úgy a mai ember sem igazán tud segíteni a bajbajutottakon. A gonosz olyan erővel tartja karmaiban a kezébe került embert, hogy nincs semmilyen eszközünk, amivel szabaddá tehetnénk.

A gyógymódszerek ideig-óráig hatnak, aztán újra erőt vesz a tisztátalan lélek ezen az emberen. Az is benne van, hogy gyakran nem is a másik szabadulását szeretnénk, hanem csak meg akarunk szabadulni attól, aki annyi kellemetlenséget okoz, és veszélyt jelent a számunkra. Jó végiggondolni, hogy a másik a fontos-e nekem? Azért fáradozom, mert szeretném, ha megszabadulna a megkötözött, vagy csak a kellemetlen problémától akarok szabadulni?

Jézus azért érkezik, mert számára fontos ez az ember is. Sőt, Jézus őt is embernek látja, és emberként kezeli még ebben az állapotában is. Ez vigasztaló a számunkra is, Ő mindig emberként kezel, és azért jön, mert meg tud és meg akar szabadítani. Jézusban megérkezik a szabadítás. Jelzi, Ő Úr a bennünk dúló negatív erők felett is. Ő nem megkötöz, nem eltávolít, hanem megszabadít. Jézus valóságos megoldást kínál a számunkra.

Mi az én részem? Elindulni Felé, engedni a vonzásnak, majd őszintén elmondani a nevemet. Ez a nagy dolog, amikor őszintén kimondom, ez vagyok én. A gadarai is kimondta, Légió a neve, ezt fel kell vállalni, mert ez vezet a gyógyulás felé. Őszinte bűnvallás nélkül nincs teljes gyógyulás sem.

Jézus szavára a gonosznak távozni kell. Ha Jézus szól, a megkötöző erők alól felszabadulunk. Jézus szava szabadító hatalom. A gonosz mindig pusztítani akar, ha már nem pusztíthatja tovább az embert, akkor egy nagy disznónyájat.

Miután a tisztátalan lelkek elhagyták az embert, ismét tudatára talált, és immár felöltözve ül Szabadítója előtt. Most már nem hajtja kényszer, ura tetteinek, önmagának. Jézus ezt a csodát végzi el.

Gadarából elküldik Jézust, nem akarnak szabadulni, gyógyulni, nem kell a kegyelem, mert ára van. Inkább kell kétezer disznó, mint a gyógyulás. A pénzhez ragaszkodnak és nem Jézushoz. Mihelyst Jézus és a Benne való hit érinti a pénztárcát is, már nem kell Jézus. Azonban Ő nem mond le senkiről, még a gadaraiakról sem, és ezért visszaküldi hozzájuk a meggyógyult embert. Majd az ő életén keresztül marad velük és fog munkálkodni köztük.

Milyen jó, milyen jó

Milyen jó, milyen jó, milyen jó!

Jézus áldott szava oly gyógyító.

Nékem szól az Ige, szívem örömmel tele,

Milyen jó, milyen jó, milyen jó!

Szabadít, szabadít, szabadít!

Többé bűn-bilincs engem nem szorít.

Boldog új életet Jézussal ma kezdhetek.

Szabadít, szabadít, szabadít!

Milyen szép, milyen szép, milyen szép!

Ez a krisztusi új testvériség.

Igaz, hű szeretet forraszt össze szíveket.

Milyen szép, milyen szép, milyen szép!

Urunk hű, Urunk hű, Urunk hű!

És az út, melyre Ő hív, gyönyörű.

Csábít bár a világ, megtart Ő mindenen át.

Urunk hű, Urunk hű, Urunk hű!

Jézus él, Jézus él, Jézus él!

Vele járni és győzni: ez a cél.

Bárhová küld az Úr, megyek és hitem újul.

Jézus él, Jézus él, Jézus él!

Isten áldásával.