A Király visszatér

I

smét feltekintettem, mondja a próféta - nem elég csak egyszer, vagy időnként, hanem állandóan felfelé kell tekintenünk (Zak 5,1-11). Ez azt jelenti, hogy nem csak a földi dolgokra figyelek, hanem felnézek az Úrra, mintegy betekintek Isten világába, odafigyelek az Ő gondolataira. Vagy ahogyan a kolosséi levélben olvassuk, az odafennvalókkal törődök. Nagy veszély, hogy a mindennapi élet során, a sok rohanás, tennivaló közepette csak a földiekkel törődünk. Elfelejtünk felfelé figyelni, elfelejtjük megkérdezni az Urat, vagy az igét olvasva végiggondolni, hogy jól vannak-e így a dolgok.

Amikor felnéz, egy irattekercset lát, ami végül is Isten igéje, az Ő üzenete. Ma is üzeni: nézz fel, nézz az igébe. Lássuk meg, hogy Isten igéje itt van, bármikor hozzá fordulhatunk. A repülő könyvtekercs arra utal, hogy nem figyeltek Isten törvényére, nem nézték meg, hogy az Úr mit vár el tőlük. Az ige megmutatja a valóságot, és helyreigazít, ha eltértünk tőle. Itt is azért jelenik meg, hogy feltárja, mennyire hamisak és hazugok, de ha ezt elfogadják, és változtatnak rajta, rendbe jöhetnek. A hazatérés után több esetben is probléma alakult ki, mert akik hazamentek és családi örökségüket birtokba akarták venni, azt látták, hogy vagy az otthon maradottak, vagy a betelepült idegenek a jobb földeket birtokba vették, megművelték, és most esküvel fogadták, hogy az mindig az övék volt.  Esküdöztek, mint Péter, hamisan, hogy nem is ismerte az Úr Jézust. Ezt a hamis esküdözést leplezi le és ítéli meg az Úr. Őt nem lehet becsapni. Isten azonban megítéli azokat, akik így jutottak birtokhoz, akik elvették más földjét. A polgári törvény jóváhagyta, vagy lehetett úgy alakítani, hogy jogilag minden üljön. De Isten nem a földi jogrendszerhez, a kapcsolatokhoz igazodik. Az Úr előtt a lopás, a hamis eskü mindig ugyanaz marad. Egyetlen megoldás, amit Péter is tett: sírva vallom meg bűneimet. Vajon hogyan zajlottak a kárpótlások? Mindenki becsületesen jutott hozzá örökségéhez? Nem szenvedett senki kárt? És vajon a hívők hogyan, Istenre figyelve intézték ezeket a dolgaikat is? Nem került miattunk senki nehéz helyzetbe?

Isten ad megoldást a bűnre, a gonoszságra. Mert az átok, a bosszú nem megoldás. A bűnt el kell távolítani. A képes beszéd üzenete: Isten elviteti a bűnt. Felrémlik itt a bak szerepe, akire a főpap ráhelyezte kezét, és így átadta neki a közösség bűneit. Ezt követően pedig kiűzték a pusztába. A bűntől csak megszabadulni lehet, de nem én szabadítom meg magam, hanem az Úr Jézus végzi ezt el. Azért jött, hogy magára vegye, hogy átvegye a bűneinket, és felvigye azokat a keresztre. Kivitte a városon kívülre, hogy megszabaduljunk. Jöjj, és vesd az Úrra minden bűnödet, szívednek minden gonoszságát, és Ő megtisztít, eltörli, és szabad lehetsz új életre. Aki ráveti bűneit Jézusra, az már másképp cselekszik, mint eddig. Ezt láttuk Zákeus életében is. Meglátta azokat, aki ellen vétet, akiktől jogtalanul szerzett meg dolgokat, és a négyszeresét adta vissza.

Az Úr életprogramjával zárult az előző történet (Lk 19,11-27). Azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. Ez Jézusnak az életprogramja, ez motiválta, ezért fáradozik, és ez a végső cél is a Golgotán. Menteni jött az elveszett bűnös embert. Keres minket is, és azt akarja, hogy megtaláltak, az Ő tanítványai legyünk.

A mai példázattal üzeni az Úr, hogy a tanítványoknak kell továbbvinni az Ő szolgálatát. Ránk bízza az evangélium hirdetését, ami által menthetjük az embereket. Mert ebben a példázatban nem elsősorban a tehetségünkről van szó. Az előkelő ember az Úr, aki elmegy, vagyis visszatér az Atyához, de újra el fog jönni. Mielőtt elmegy, szolgáinak javakat ad át. De ezt nem a megélhetésükre kapják, hanem azért, hogy forgassák, és még többet szerezzenek általuk. Ismét nem gazdasági tanácsadást kapunk. Az Úr Isten országáról, a tanítványok felelősségéről beszél. Azért vannak a világban, hogy mentsék a lelkeket.

Az evangélium ránk bízatott, mégpedig azért, hogy adjuk tovább, általa változhat meg az emberek élete. A Krisztusról szóló jó hír meghallása újjászüli a hallgatókat. Új emberré lesznek, vagyis megtérnek, betagolódnak Isten népe közé.

A kegyelmet azért kapjuk, hogy általa másokat is mentsünk, és nem azért, hogy elrejtsük, és csak magunknak éljünk belőle. Urunk azért halt meg és támadott fel, hogy többé ne önmagunknak éljünk, hanem Neki, és Neki szolgáljunk.

A megtérés nem függetlenséget jelent. Isten országába tartozom, és a Király rendelkezik velem. A probléma ebben a példázatban, hogy gyűlölik az alattvalók a gazdát. A pénze jól jött, de Ő nem kell. Ezzel Urunk leleplezi a szívünket, hányszor mi is így vagyunk. Az Úr ajándékaira igényt tartunk, de Ő maga nem kell nekünk. Nem szeretjük, pedig mindent Tőle kaptunk. Mi van a szívedben? Kell az Úr neked? Vagy csak bizonyos dolgok tőle? Szereted Jézust? Örömmel szolgálod, és várod vissza?

A Király visszatér, vissza fog jönni. Maga elé fog hívatni, és el kell számolni. Nem egyformán kell gyümölcsöt teremni, hanem az a lényeg, hogy továbbadtuk-e az evangéliumot? Mentettük-e az embereket? Fáradoztunk-e azon, hogy mások megismerjék Őt? Mert ez az élet lényege, megismerni Istent és az Ő Fiát, az Úr Jézus Krisztust. Azonban csak az tudja megismertetni Őt, aki maga is ismeri. Ismered Őt? Jézus a mi Királyunk, ma még megismerhetjük, Rábízhatjuk életünket. Csodálatos, hogy élhetünk az uralkodása alatt. Uram, add, hogy életünk által meglátszódjék a Te királyságod. Hadd ismerjék fel az emberek országod gazdagságát, a benne uralkodó békességet.

Úr lesz a Jézus mindenütt

1. Úr lesz a Jézus mindenütt, Hol csak a napnak fénye süt, Úr lesz a meszsze tengerig,

Hol a hold nem fogy s nem telik.

2. Őneki mondjunk hő imát, Díszítsük azzal homlokát, Jó illat légyen szent neve, Min-

den napon dicsérete.

3. Országok, népek és nyelvek, Ő dicsőségét zengjétek, Gyermekek hangja hirdesse:

Áldott a Jézus szent neve!

4. Ő királysága bő áldás, Ott van a felszabadulás, Fáradtak ott megnyugszanak, Ínsé-

gesek megáldatnak.

5. Minden teremtés dicsérje, A Király Krisztust tisztelje; Angyali ének zengjen fenn, S

mind e föld mondja rá: Ámen.

Isten áldásával.