Immánuel: Hirdesd az igét!

zsoltáros szíve tele van örömmel, és ebből dicséret fakad (Zsolt 93,1-5). Dicsőíti az Urat, mert megtapasztalta jelenlétét, és ebben olyan bizonyosságra jutott, ami örömmel tölti el. Nincs nagyobb öröm Isten Lényének, jelenlétének a megtapasztalásánál. Az élet legnagyobb élménye az a pillant, amikor átéljük az Úr kegyelmét. Csodálatos rádöbbenni, hogy Isten valóban létezik, élő személy. Különösen annak nagy dolog ez, aki nem hitt egy élő és személyes Istenben. De amikor az Úr kijelenti magát és legyőzi a hitetlenségünket, nagy öröm tölt el. Isten áttörte hitetlenségem falát és bemutatkozott. Megláthattam mennyire szeret, egyszülött Fiát adta értem, és ezért életem lehet. Kegyelemből Atyámnak nevezhetem, és gyermekeként élhetek a világban.

A szentíró határozottan jelenti ki, uralkodik az Úr. Talán korábban voltak kétségei felőle, mint Gedeonnak is. Hallotta a csodálatos régi történeteket Isten munkájáról, de a jelenlegi valóság azt sugallta, Isten már nincs jelen az életükben. Egy szép legenda az egész. Sokan gondolják azt, hogy Isten ideje már lejárt, talán nem is létezik. A zsoltáros azonban megtapasztalta, hogy Isten él és uralkodik. Mert amit itt elmond az nem megtanult szöveg, hanem saját tapasztalat. Gyakran az a probléma, hogy csak a tanult hitig jutnak el emberek, de nincs saját tapasztalatuk. Nem tapasztalták meg Isten jelenlétét és hatalmát. Tehát Isten nem is valóságos létező a számukra. Ő azonban Jézusban megmutatja, hogy élő személy. Igen, Isten ma is él és uralkodik. Nem csupán létezik valahol, hanem uralkodik, mégpedig a világunk és az életünk felett. Ő az Úr, akkor is, ha én még ezt nem ismerem el. Azonban megtapasztalhatom hatalmát. Ha Jézust hívom segítségül, átélem szabadítását, bűnbocsátó kegyelmét, újjá lesz az életem, és már csak Neki akarok élni. Aki mindezt megtapasztalja, annak Isten, élő valóság, az már bizonyos, az Úr él. Ha pedig él, uralkodik, és azt akarom, hogy Ő legyen az életem Ura. Mert ez a lényeg. Nem elég, hogy az egész világ Ura, az én világom, az én lényem Ura is legyen. Ehhez az azonban Úrrá kell tennem az életemben. Ő nem tör be, az ajtó előtt áll, várja, hogy beengedjem, és a trónt átengedjem Neki.

Isten trónja szilárdan áll, senki és semmi nem taszíthatja le onnan. Sátán azt akarta. Uralomcserét szeretett volna végrehajtani, de ez nem lehetséges. A teremtmény mindig teremtmény marad, soha nem cserélhet helyet a Teremtővel. Igazából, ha az megtörténhetne, az emberiség végét jelentené. Ha egy gyilkos, önpusztító lény lenne az úr mindenekfelett, mi is várna az emberiségre. Hát bizony semmi jó. Mert az ember szíve romlott, a bűn uralja és ezen keresztül a sátán. Azonban Isten ül a trónján, és uralkodik. Jézusban egészen közel jött, és erős fegyveres formájában legyőzte a sátánt, és lehetővé tette a szabadulást. Aki Jézushoz jön, szabaddá válik a bűn pusztító hatalmától. Aki Krisztusban van védettséget kap minden ártó dologgal szemben.

Azt látjuk, hogy Isten és a feltámadott Úr Jézus Krisztus is élő személy Pál számára is (2Tim 4,1-5). Ő maga is megtapasztalta, hogy Jézus él. Meg tud szólítani, és kommunikál azzal, aki hallja az Ő szavát. Úgy ír a börtönben, mint aki az Úr színe előtt van. A börtön sem választja el Istentől, Őt nem lehet távol tartani, jelen van a fogságban is. Pál számára valóság ott is Isten jelenléte. És mindaz amiről beszél, Isten színe előtt, az Ő tudtával hangzik el. Fontos, hogy mindig álljunk Isten színe elé. Imádkozás és bibliaolvasás során pontosan ez történik, oda állunk az Úr színe elé. Az istentiszteletnek is ez adja meg a jelentőségét, Isten jelen van, és mi az Ő színe előtt tartózkodunk. Az istentisztelet nem egy klubesemény, ahol néhány öreg klubtag emlékezik vissza a régi szép időkre. Isten színe előtt vagyunk. De valóban így hisszük? És van látásunk, látjuk, tapasztaljuk Isten jelenlétét, Ha azzal a tudattal érkeznénk istentiszteletre, hogy Krisztus jelen van, alázattal borulnánk le Előtte, és mindent megtennénk, hogy semmi ne vonja el figyelmünket. Ha valóban Isten színe elé állunk az megmutatkozik a magatartásunkban is, nem visszük be a mobilunkat, nem másokra figyelünk, hanem a Királyra.

Az Úr ítélni fog élőket és holtakat, megítéli az életünket. Nemcsak a jövőben, hanem most is megítél igéje által, és megítél majd eljövetelekor, és az Ő országában is. Most azért ítél meg, hogy rádöbbenjünk bűneinkre, és kegyelemre szoruló állapotunkra. Az Ige ítélete nélkül eszünkbe sem jut keresni Őt. Amíg az Ige meg nem mutatja, hogy elveszettek vagyunk, azt gondoljuk minden rendben van. Bár vannak, akik az Igébe tekintve is maradnak, akik voltak. Úgy gondolják, az ítéletes Ige nem nekik szól, a sötét kép nem őket mutatja. Pedig az üdvösséghez szembesülni kell magunkkal, fel kell ismerni, hogy bűnös ember vagyok. De azt is megláthatom, hogy az Úr Jézus magára vette a bűneimet, és így megkegyelmezettként élhetek Isten országában.

Az apostol arra bátorít, hirdessük az igét, álljunk elő vele alkalmas és alkalmatlan időben. Miért? Mert az ige hallására van mindenkinek szüksége. Isten azt akarja, hogy az Ő országáról, és mindarról, amit az emberért tett halljanak az emberek. Hallani kell az evangéliumot ahhoz, hogy hitre jussunk. Álljunk elő Isten kegyelmével, igazságával akkor is, ha alkalmatlan az idő, mert nem akarják hallani. Akkor is, ha nekem alkalmatlan. Ne feledjem, hogy az Ige az istentől küldött segítség. Sokan nem akarják hallani az igét, vagy egyszerűen úgy belemerülnek a világba, hogy nem is vesznek tudomást Istenről. Azonban a világ azt mutatja, hogy az ember bajban van, segítség kell neki, mert maga nem képes ebből a bajból kilábalni. Az ige hirdetése elmondja, Isten elkészített a megoldást, és ez Jézus Krisztusban elérhető, és mindenki számára hozzáférhető. Azonban mindenkinek a saját döntése, hogy él e ezzel a segítséggel. A mi feladatunk hirdetni, és mindenki megadja rá a választ.

Ne szabad arra figyelni, akarják e hallani vagy sem, az evangéliumot. Az Úr parancsára figyeljünk, hirdesd, állj elő vele! Miért nem akarják az igét az emberek? Miért nem kell Isten segítsége? Mert a világ is kínál sokféle megoldási lehetőséget, és sokan inkább azt akarják. Olyan megoldást választanak, ami nem érinti az életvitelüket, és amikor rádöbbennek, hogy a világ becsapott, akkor nem biztos, hogy még Istenhez tudnak fordulni. Ezért, amikor halljuk az Úr szavát fogadjuk be alázattal és hittel. Meg fogjuk tapasztalni, hogy az Úr Jézus Krisztus teljes megoldást ad. Nem csupán a tünetet kezeli, hanem újjá teszi az életünket. Teljes gyógyulást ad a bűn romboló munkájára. Ezért hirdessük az igét, álljunk elő vele bátran, mert az evangélium Isten ereje. Ő ez által munkálkodik. Ha nem szól az evangélium, nem marad esélyünk az életváltozásra, az üdvösségre. Az esély Krisztus.

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed,

Mondd a világnak: Hajnalod közel!

Mert nem hagy az, ki népeket teremtett,

Senkit sem éjben, bűnben veszni el.

Légy örömmondó békekövet,