Megjelent testben

 

C

sodálatos bizonyságtétel, ismerik Istent Júdában nagy az Ő neve Izráelben, és ez elgondolkodtat (Zsolt 76,1-77,21). Ismerem én Istent, nagy az Ő neve előttem? A zsoltáros elmondja, Isten nem teológia volt Izráel számára, hanem élő, valóságos Lény, Akit személyesen ismertek. Isten bemutatkozott nekik, megtapasztalták jelenlétét és hatalmát. Izráelt pont ez, az élő Istennek az ismerete emelte a többi nép fölé, tett mássá. Számukra Isten tapasztalati valóság. Saját életükben tapasztalták meg Isten hatalmát. Látták tetteit Egyiptomban, a pusztában majd a szentföldön, amikor óvta, védte, vezette népét. Izráelt mindig támadták, gyakran kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, de Isten soha nem hagyta őket magukra. Küldött Benne hívő, Rátámaszkodó embereket, akiknek a szolgálata által átélték a szabadítást. Ezekben a helyzetekben mindig világossá vált, hogy nem a bírák, királyok, próféták szabadították meg Izráelt, hanem az élő Isten. Ez az ismeret ad erőt a fogságban is. Erre az Istenre tekintve lesz reménységük. Ismerem Istent, úgy, mint Megváltót, Szabadítót? Van személyes tapasztalatom? És Ő már Urammá lett? Nagy Ő a számomra? Ha igen, akkor élő hitem és élő Istenem van. Az élő hit mindig reményt kínál, mert az élő Istenre mutat. Elmondja, ne csüggedj, mert az az Isten, akit korábban megtapasztaltál, él, és ma is tud segíteni.

A zsoltár is Isten korábbi tetteit emlegeti fel, és erre igyekszik Ászáf ráállni, és a népet is erre biztatja. Megvallja, hogy Isten szavára a legfélelmetesebb hadsereg is ledermed. Nem tud mozdulni az ellenség, Isten jelenléte lebénítja, és így a nép megszabadul. Hányszor átéltek hasonlót, a félelmetes ellenséget Isten elvezette Jeruzsálem alól. Így minden időben fontos, hogy az Úr gyermekei soha ne a változó fegyverekre nézzenek, ne rémüljünk meg a világ fegyvereitől, mert bár mindig mások, és mindig legyőzhetetlennek tűnnek, de a mi erőnk, nem a fegyverekben, hanem az Úr nevében van. Dicsérjük Urunkat, hogy Ő ma is kéznél van, Neki a mai ellenség modern fegyverei, a gonoszság elrettentő hatalma sem probléma. Az Úr nevébe vetett hit számára mindegy, hogy milyen fegyvert vet be a gonosz. A győzelem ma is az Úrtól jön.

A változás akkor érkezik meg, ha leborulunk az Úr előtt. Ha életünket ajándékul adjuk, rendelkezésére bocsátjuk, megtapasztaljuk az Úr hatalmát. A föld királyai fölött is Úr Ő, és ez fontos üzenet a fogságban lévő népnek, ne féljetek, mert nem reménytelen a helyzet. Isten a királyok szívét meg tudja változtatni. A mi részünk az őszinte bűnbánat, az Istenhez fordulás, a hittel való Ráhagyatkozás. A többit Ő elvégzi.

Ászáf maga is az Úrhoz fordul. Hangosan kiált Istenhez. Nem baj, ha meghallják, sőt néha jó ha hallják, hogy nemcsak a zenét leehet hangosan hallgatni, hanem lehet hangosan imádkozni is. A hangos kiáltás bizonyságtétel, hallják, van más lehetőség. Nem csak a kétségbeesés van, mert van Isten. Van, egy élő Isten, Aki ezt a világot teremtette, Aki az életet ajándékozza. És ez az Isten nem hagyta  magára a Tőle elfordult embert. Kijelentette, és elérhetővé tette magát. Közzétette a telefonszámát, és így bármikor hívhatjuk. Az ötvenedik zsoltár tizenötödik verse ez a nyilvános szám. Hívj segítségül. Mindez arra mutat, hogy ha hívom, akkor el tudom Istent érni. Mindig rendelkezésemre áll. De hívom Őt, ahogyan a zsoltáros is teszi? Kiáltok Hozzá a nyomorúság idején is? A nyomorúság azt jelzi, a szerző nem tudja maga megoldani a problémát, nem tud változtatni.  A kiáltás alázat, elmondja, szükségem van a segítségre. Ki tudod mondani Isten felé, szükségem van a segítségre? Ha igen, Ő meghallja, azért küldte el Jézust a világba, hogy segítsen Általa. Sőt Ő már a kereszten mindent elvégzett, csak meg kell ragadnunk a kegyelmet. Kifizette az adósságot, szabad vagyok, de élni kell, a szabadsággal. Ki kell lépni a börtönből. A szokások, hagyományok, a világ börtönét el kell hagyni, mert csak akkor élhetünk szabadon.

Amikor Isten tetteit végig gondoljuk, elindulunk a vigasztalódás útján. Már nem látjuk szerencsétlennek magunkat, és a helyzetet sem megoldhatatlannak. Rádöbbenünk, hogy Isten ma is ugyanaz. Mi már rávethetjük tekintetünket a keresztre, és akkor nem csüggedünk el, mert a kereszt azt üzeni, Isten nem feledkezik el a bűnös emberről. Aki megbánja bűneit, és elhagyja azokat, átéli az Úr hatalmát. Azok Istennel Jézusért új életet kezdhetnek. Isten ma is csodát tesz, mert amikor egy bűnöst megment, az hatalmas csoda. És Ő életre ment.

Pál apostol eligazítást ad Timóteusnak a szolgálattevőkkel kapcsolatban (1Tim 3,8-16). Nem az a lényeg, hogy csak válasszunk valakit, hanem olyan személyeket kell választani, akiknek az élete Jézus Krisztust mutatja fel. Olyan gyülekezeti tagok végezhetnek szolgálatot, akiknek az élete különbözik a nem hívőkétől. Mert ők megtapasztalták Isten munkáját az életünkben. Mássá lett a szívük, és így már másabb az emberi kapcsolatuk, és másként viszonyulnak azokhoz a dolgokhoz, amik korábban fontosak voltak, akitől rabokká váltak. A gyülekezet a szabadulás helye. Az evangélium hirdetése életváltozást hoz, és az ilyen megváltozott életűek szolgálhatnak.  Azok, akik már mértékletesek, tudnak nemet mondani, és bizony ez bizonyságtétel volt, és az ma is. Mert amíg Jézus nélkül járunk, képtelenek vagyunk a világ szokásaira nemet mondani. Azonban az Úr szabaddá tesz.

Olyanok szolgálhatnak, akikben megvan a hit titka, vagyis ismerik az értük meghalt és feltámadott Jézus Krisztust. A gyülekezet hívogat, szolgál a még pogányok felé, ott lehetnek az alkalmakon, mert azért szól az evangélium, hogy akik még nem születtek újjá, az ige hallgatása által hitre jussanak. Azonban szolgálatra csak olyat lehet választani, akinek már rendben van az élete, annak minden területe.  A gyülekezet Isten országa rendjét mutatja meg, azt, hogy lehet másképp élni, úgy, ahogyan azt Isten kéri tőlünk. Ha probléma van a házassággal, a férfi nő kapcsolattal, ha szenvedélyek rabjai vagyunk, akkor nincs különbség. Akkor nincs miért a gyülekezetbe járniuk az embereknek, mert így élni a világban is lehet. A bűnben való járáshoz, a világ szeretetéhez nincs szükség Istenre, és Ő ebben nem is vállal közösséget velünk. Azért jött el Jézusban, hogy egy új éltre segítsen el.

Nagy dolgokat mond el az apostol, Isten házáról, templomáról beszél, de ez nem épületet jelent, hanem a gyülekezet közösségét. Mivel a hívő ember teste a Szentlélek temploma, így a hívők közössége is templom, Isten háza. Olyan hely, ahol jelen van az Isten. Mivel a Szentlélek által az Övéiben él, jelen van. De valóban jelen van a Szentlélek bennünk? Mert Ő csak ott van jelen, ahol az élet olyan, mint a templom. A bűnnel nem vállal közösséget. Templommá lett már a szívem? A Lélek jelenléte megtisztított már?

Csodálatos himnuszt ír le az apostol, Jézusról énekel. Én is Róla énekelek? Miért énekel Róla? Mert Vele van tele a szíve. Mert mindig a szív teljességéből szól a száj. Elmondja, hogy Isten megjelent testben. Ez a világ legnagyobb csodája, hogy Isten emberi testben jött el a világunkba. És ezt azért tette, hogy közvetlenül megismerhessük Őt. És ez nem karácsonyi esemény, nem egy szép ünnep tartalma. Nem, ez a mindennapok valósága. Isten emberré lett, értem és érted!

Bűneink ellenére közénk jött, velünk volt, bár átmelegedne, a szívünk, és oda futnánk Hozzá. Azért jött el, mert segíteni akar, nincs más megoldás az életünk számára, csak Ő. Mi ez a megoldás? A Benne való élő hit. Pál apostol megtapasztalta, hogy sokfelé hittek Jézusban, mert senki nem tudta az életüket a bűn és a sátán hatalmából kimenteni, csak egyedül Jézus. Aki hittel jön Hozzá, aki segítségül hívja, megtapasztalja Isten kegyelmét. Most már Jézust követve Isten gyermekeként élhetünk.

 

 

JÉZUS, TE ÉGI SZÉP

 

1.  

Jézus, Te égi szép tündöklő fényű név,

Legszentebb énnekem e föld ölén.

Benned van irgalom, erőd magasztalom,

Terólad zeng dalom, ragyogj felém!

2.  

Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj,

Míg Ő hord karjain, hű Mestered!

Elhagynak emberek, mit árt, ha Ő veled,

Töröld le könnyedet: Jézus szeret!

3.  

Akaratod nekem mutasd meg szüntelen,

Ne rejtsd el, mesterem, tetszésedet!

Vezérelj így magad, mutasd meg utadat,

Idegen tájakon jár gyermeked.

4.  

Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen

Fényedből fénysugár az életem,

Míg a homályon át a lelkem otthonát,

Világosságodat elérhetem.

 

 

Isten áldásával.