Ő él

C

sodálatos ígéretet olvasunk mai igénkben (Ézs 58,9-14) „Ha segítségül hívod az Urat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok!” Hát nem nagyszerű ez az Ige? Ha segítségül hívom az Urat nem hagy válasz nélkül. Velünk gyakran megtörténik, hogy elfelejtünk, vagy nem akarunk válaszolni egy-egy levélre, vagy hívásra, de az Úrral ez soha nem történik meg, Ő mindig válaszol. azonban van egy feltételes mód, ha segítségül hívom. Tehát ne várjak választ, ha nem fordulok Hozzá, ha nem kérdezem, ha nem hívom segítségül. Azt is üzeni igénk, hogy igyekezzünk mindennap először Hozzá fordulni segítségül hívni, és ne rutinból oldjuk meg a legegyszerűbb dolgokat sem. Másrészt vannak az Úr útján játékszabályok is. Ha hívjuk, válaszol, de elvárja, hogy a további áldás érdekében cselekedjük is, amit mond. Vigyázzunk, hogy ne éljünk vissza a kegyelemmel. Az Ő akarata a segítőkészség, és az irgalmasság is.

Az Úrban való gyönyörködés feltétele nyugalom napjának a megszentelése.  Az Úr napja nem a saját kedvtelésünk és vágyaink kiélésére, hanem az Urunkkal való közösségre adatott. Mivel töltöm az Úr napját? Urammal, az Úr Jézussal vagyok-e kapcsolatban, vagy csupán kikapcsolódom, pihenek, vagy saját ügyeimet intézem?

Márk evangéliuma 16,9-13-ban a feltámadott, győztes Úr megjelenéseit látjuk. Először Magdalai Máriának jelent meg, tehát egy olyan nőnek, akit a gonosz nagyon megsanyargatott, most azonban már korán reggel keresi az Urat, hogy lerója még utoljára háláját. Ezt a hálás szívű keresőt keresi fel először az Úr. Nem a tanítványokat, hanem azt, akinek sok bűne bocsáttatott meg, mert ő nagyon szeretett. A korai időpont a találkozás ideje, aki ma is időt szán már a reggeli órákban az Úrra, az megtapasztalja jelenlétét, hatalmát.

Aki találkozik az Úrral, az mindig elmegy azokhoz, akik még félnek, gyászolnak és sírnak és viszi a drága hírt: Jézus él! Milyen hírt viszek én másoknak? Rossz hírt, másokról szóló vagy a Jézusról szóló hírt. Mert a feltámadás evangéliuma az igazi hír. Ez bízatott ránk.

Milyen szomorú. hogy nem hitték el ezt a jó hírt. Nem vették komolyan, hogy Ő él. Pedig beszélt is korábban róla, de nemjutott el a szívükig. Mintha korunk képét látnánk, hányan tettek már bizonyságot arról, hogy megtapasztalták, az Úr él, és nem hisznek nekik. Pedig gyakran a megváltozott életünk tesz vallást Jézus feltámadásáról. Mert egy embert senki nem tud megváltoztatni, csak az élő, feltámadott Úr.

Ó, jöjj szívembe, áldott Jézus! Így száll imám most feléd. A lelkem oly csüggedt és fáradt, Jöjj szívembe, jöjj ma még!                  Szívembe jöjj, Szívembe jöjj,      Jöjj szívembe most, Úr Jézus!    Ó, jöjj még ma, és lakj abba,     Jöjj szívembe most, Úr Jézus!  Ó, jöjj szívembe, áldott Jézus! Segíts, a bűn terhe nyom, Hogy bátran álljak majd elődbe Amaz utolsó napon!

Isten áldásával.