M
|
ai igénkből
világosan kitűnik, hogy Isten elől nem lehet elbújni, és nem lehet ítélete elől
sem kitérni (2Krón 18,28-34). Amit a próféta által kijelentett, az megtörténik,
Aháb király vereséget szenved, és meghal, mert nem vette komolyan Isten szavát,
nem tartott bűnbánatot. Aháb bebörtönöztette Mikejáhút, ahelyett, hogy
elfogadta volna, amit mond. Sőt, trükközni kezdett, úgy gondolta, Istent meg lehet téveszteni, ki lehet Őt
játszani. De ez nem így van, Ő nagyon jól ismer, tudja, kik vagyunk, az álarc
nem megoldás. El lehet változtatni
magunkat, de a szívünk, a lényünk ugyanaz marad. Isten nem azt kéri, hogy a külsőnket
változtassuk meg, hanem azt, hogy térjünk meg. Hányszor gondoljuk azt, hogy látszatintézkedésekkel
megoldhatjuk a problémákat. Hiába változik a külső vagy a körülmények, ha mi
ugyanazok maradunk. Az Úr Jézus rámutat: a szívből származnak mindazok, amik az
életet mérgezik és tönkreteszik. Ezért újjászületésre van szükségünk. Az igazi
megoldás, ha én változom meg. Ezt a változást az Úr viszi végbe.
Szomorúan kell látnunk, hogy a hívő király, Jósáfát sem veszi komolyan az
Úr prófétáját, nem mer kiállni mellette. Nem látja meg, hogy a négyszáz próféta
csak a fülnek beszél, míg Mikejáhú a szívnek. Ő valóban azt mondja, amit Isten
rábízott. Hányszor becsapódunk mi is, és elhisszük, hogy a sok megegyező
vélemény Isten akarata. Mennyire nem merjük a többséggel szemben az igét vállalni. Pedig a Szentírás bizonyságtétele számunkra
íratott meg, azért, hogy lássuk a régiek életén keresztül a munkálkodó Istent.
Döbbenjünk rá: nem elbújni kell, és nincs semmi szükség a többséghez való
igazodásra sem, mert mindenható Urunk van, és így Rábízhatjuk magunkat. Az
egyetlen jó megoldás, amikor szavára figyelünk. Soha ne az emberi lehetőségek vagy képességek befolyásoljanak. Ne arra figyeljünk, milyen lehetőségek
kínálkoznak, mert akkor elkeseredünk, elveszítjük a reménységet; nézzünk
Istenre.
Jósáfát is megtapasztalta Isten segítségét, azt, hogy a királyi öltözetben
való maradása ellenére is megmentette őt az Úr. Aháb ravaszul becsapta, úgy
gondolta, majd Jósáfátot fogják megölni, hiszen a királyi kocsit, a királyi
ruhában lévő személyt keresik majd az arámok. Ez így is volt, de Aháb nem
számolt az élő Úrral. A bálványok kitörölték
belőle Isten Lényét, azt, hogy Ő élő személy, és bármikor kész beavatkozni az
események folyásába. Emberileg nem volt esélye Júda királyának, de Ő az Úrhoz
kiáltott, és Ő megsegítette. Merjünk az utolsó pillanatban is kiáltani, amikor
már senki nem segíthet, felragyog a kereszt, Isten megoldása.
Aháb azonban nem él a lehetőséggel, nem kiált Istenhez, hanem a maga
erejére, emberei segítségére épít. Pedig
számára is volna megoldás, de ehhez a bűnbánaton keresztül vezet az út. Ám ő
erre nem hajlandó, szíve megkeményedett, nem látja bűneit, és nem ismeri fel Isten kegyelmét. Az Úr mindig közel van
hozzánk, ma is keres, és mindent megtesz, hogy szava eljusson hozzánk. Ma is
vezetni akar, azért szól az ige, de ezt nekem kell meglátnom, és engedni
irányítani az életem. Mit ér az
útmutatás, a tanács, ha nem hallgatunk rá. Hiába mutatják meg a jó irányt egy
idegen városban, ha végül mégsem arra megyünk. Isten Jézusban mutatja az
irányt, ezért szól így: Jöjj és kövess engem. Aki ezt komolyan veszi, célba ér.
Jézust már csupán néhány óra választja el a kereszttől, a szenvedéstől, és
Ő szokása szerint az Olajfák hegyére megy (Lk 22,39-46). Ez a szokása, a
legnehezebb pillanatokban is a csöndet keresi, mert abban szólal meg az Atya.
Bár nekünk is ilyen szokásunk lenne. Ehelyett inkább odaülünk a tévé elé, vagy
a számítógép elé, mindent megteszünk, hogy ne legyen csend se körülöttünk, se
bennünk. Miért? Mert félünk a csöndtől, hisz az megszólalhat, Jézus ellenben
kereste, mert vágyott a csöndben megszólaló Atyára.
Jézus elmondja, hogy nehéz helyzetekben mit tegyünk. Tanácsa: imádkozzatok.
Tehát Ő nagy jelentőséget tulajdonít az imádságnak, gyakorolta is rendszeresen,
de még a szenvedése előtt is, vészhelyzetben is az imádságot javasolja
megoldásnak. Miért? Mert az ima összeköt
azzal az Istennel, Akit már korábban megismertem, Akire figyeltem, és így az
élet legnehezebb pillanatait is Vele élhetem meg. Isten jelenlétéből erő és
békesség árad. Jézus feltöltődve néz szembe ellenségeivel és a
kereszttel. Az imádságból merít erőt a
halál felé vezető úton. Nekünk is azt tanácsolja, hogy vonuljunk félre, csendesedjünk
el, és imádkozzunk. Ha így teszünk, még gyógyíthatatlan betegséggel küzdve is erőt és
reménységet kapunk. Megláthatjuk, van Atyánk, Akihez tartozunk, és Akihez
tartunk. A halál is Hozzá visz közel.
Az imádkozás nem követelőzés. Jézus nem a további életet lehetőségét
követeli, nem kéri erőszakosan a meghalás elkerülését, hanem az Atya akaratának
a megvalósulását. Atyám, ha akarod - milyen szépen szól Istenhez, még ebben a
helyzetben is Atyának nevezi. Jó, ha én is így tudok szólni, ha nem keserűen
beszélek, hanem Atyámnak szólítom, és azt kérem, az Ő akarata legyen meg. Ha akarod, ha Te akarod, akkor múljék el ez a
pohár. Nem Jézus akarja elkerülni a halált, hanem azt kéri, ha van más
megoldás, de ha nincs, Ő vállalja Isten akaratát. Kimondja, ne az én akaratom
legyen meg. Mi mindig azt várjuk, legyen
meg, amit akarunk. Legyen meg a gyógyulás, körülményeink változása, Jézus pedig
kimondja, ne úgy legyen, ahogy én akarom. Ez a legnagyobb ima, lemondani saját
akaratomról. Erre az képes, aki meggyőződött arról, hogy Isten akarata a
legjobb a számára.
A gonosz azonban tudja, hogy az imádság komoly fegyver, általa képesekké
válunk az önmagunk és a bűnök fölötti győzelemre, így közbeavatkozik. Nem
enged imádkozni, elgyengíti a testet, és a tanítványok elalszanak. Gyakran
fordul ehhez a megoldáshoz, fáradttá tesz, nem engedi, hogy az Úrra koncentráljunk, ám még ilyen helyzetben is Hozzá fordulhatunk. Ő erősíti meg fizikai állapotunkat
is, és tesz képessé a kitartó imádságra. Ha elalszunk, se adjuk fel, fogjunk hozzá
ismét. Erre bátorítja Jézus is a tanítványait, keljetek fel és imádkozzatok. Van,
amikor fel kell állni vagy le kell borulni. A testhelyzet megváltoztatása is
felfrissítheti a testet. Ha ez megtörténik, jobban tudunk az Úr jelenlétére
hangolódni.
Szenvedésben engedelmes
Szenvedésben engedelmes,
kísértésben győzedelmes
Jézus Krisztus, légy kegyelmes.
Rám a bűn mint tenger árad,
kísértésnek tüze támad.
Nincs segítség, csak Tenálad.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése