2017. április 4., kedd

A legnagyobb érték az élet



E
bben az időszakban az Úr formálja, alakítja Dávidot (1Sám 23,1-24,23). A pusztában való tartózkodás Isten iskolája a számára, itt érik lelkileg is felnőtt emberré. Megtanul teljes mértékben Istenre hagyatkozni, és győzni az újabb Góliátok felett. Mert a Góliátok nem maradnak el tőlünk, újabb és újabb formában bukkannak fel, céljuk a megfélemlítés, a pusztítás. Most a félelem nevű óriással kell megbirkózni, aki most emberein keresztül támadja és akarja meghátrálásra kényszeríteni. Azonban Dávid nem hátrál meg, és nem is kezd el kapkodni, hanem megkérdezi az Urat, és Isten válaszol: menj, mert kezedbe adom a filiszteusokat. Olyan jó látni, aki teljesen az Úrra bízza magát, azt Ő így vezeti. Mert ez a vezetés ma is működik. Igéje által vezet lépésről lépésre az Úr.
Megtanulja Dávid azt is, hogy bizony, Isten gyermekének is van ellensége, és hogy ez a világ nem változik, az emberek többsége nem Istenre figyel, hanem egyéni érdekei mentén halad. Így azután beárulják Saulnak, de Dávid most sem pánikol, hanem megkérdezi Istent a történésekről. Jó látni ezt a napi kapcsolatot. Szinte forró drót működik Isten és Dávid között. Milyen a kapcsolatom az Úrral? Ilyen eleven, mint Dávidé? És ne csak a bajban hívjam, ne csak akkor, amikor nem tudom, hol vagyok és miképp találom meg az én utamat. Így teszünk, amikor egy nagyvárosban nem találjuk meg a kivezető utat, a célunk felé tartó útvonalat. Felhívunk valakit, és ő majd megnézi a térképet, és kalauzol. Istent is így hívhatjuk, és Ő kalauzol a menny, az örök élet felé vezető úton.
Újabb lecke vár Dávidra, a bosszú nevű óriással találja magát szembe. Még emberei is úgy látják, Isten készítette meg az alkalmat. Használja ki a lehetőséget, ölje meg Sault, és övé lesz a királyság.  Emberei megteologizálják, Isten adta kezedbe, de Dávid nem hallgat rájuk. Legyőzi a bosszúvágyat, megkíméli a király életét. Jó ezt látni, mert nem könnyű önmagunk fölött győzni, nem könnyű figyelni Istenre, amikor egy mozdulat, és minden megváltozhat. Jobbá lenne az élet, megszabadulna az ellenségtől, véget érne az üldözés időszaka, megkezdhetné élete építését. De ő nem ezt teszi, meglátja Saulban Isten felkentjét, és tudja, ez nem az Úr útja. Még ha a körülmények azt is sugallják, lépj, ő ezt nem teszi, mert Isten nem így teljesíti be ígéretét. Isten nem vesz igénybe politikai gyilkosságot, nem használ erőszakot. Dávid ezt megtanulta, és vár az Úrra. Kivárja, amíg Isten cselekszik. Ez nem könnyű, de lehetséges. Mi inkább leszakítjuk a fáról az almát, mintsem megvárjuk, hogy magától lepottyanjon. Isten azonban ezt akarja: várd meg, amíg magától lehullik.
Urunk rámutat egy nagyon légyeges dologra: nem elég Isten országa közelébe, kapujáig eljutni, hanem be kell menni rajta (Mk 12,28-13,20). Aki csak a közelében van, az még nincs bent. De be lehet menni, bár a sátán meg akar téveszteni, elég, ha a közelben vagy, de nem elég, mert az kint van. A biztonságot Isten országán belül tapasztaljuk meg. Ott őriz az Úr. Kívül az ellenség felségterületén tartózkodunk.
A kapu Jézus, rajta át jutunk az országba. Nélküle nem mehetünk be. És Ő maga az út is, amin járhatunk. Fontos üzenet, az Úr látja életünket, nem vagyunk rejtve szemei elől. Látja, mit adunk Neki - mindent, tehát az egész életünket, vagy csak néhány dolgot, amire már nincs szükségünk. Ő azt várja, hogy életünket adjuk Neki. Bízzuk Rá magunkat feltétel nélkül. Ez azt jelenti, mint az özvegyasszony esetében is, hogy hiszem, az Úr gondoskodik rólam.
Tovább haladva megláthatjuk, hogy nem az élet külsőségei a lényegesek, ne díszelegni akarjunk, mert az élő kapcsolat a lényeges. Isten nem díszletként akarja népét látni, nem turistalátványosságnak helyez a világba, hanem azt akarja, hogy életünk tartalma legyen vonzó mások számára. Ezt néha elfelejtjük, hányszor mi is az épületeinket mutogatjuk, egészségünkre, erőnkre vagyunk büszkék. Azonban ez mind elmúlhat, és mi marad akkor? Aki Krisztusban van, annak az egészség, a jólét elmúltával is gazdag marad az élete, mert számára a kincs maga Jézus.
Az ördög sokféle megtévesztő akcióval áll elő. Ezek kívülről hasonlítanak Jézusra, az egyházra, de belülről nem. Az a céljuk, hogy Jézustól elvonjanak. A kereszt helyére valami mást tesznek. De aki ismeri Jézust, az nem dől be.
Arra is rámutat az Úr, hogy semmilyen társadalmi rendszer nem oldja meg a problémáinkat, csak egyedül Ő. Ha Jézus nélkül élünk, kitalálhatunk, és bevezethetünk bármit, a lényeg marad változatlan. Mert a lényeg a szív tartalmában található. Ott dől el, hogy ki uralkodik bennünk: Jézus, vagy én, vagy valami más.
A tanítványokra rossz idők várnak, mert a világ ellenséges Jézus Lényével, nem akarja Őt imádni és követni, és aki bátran vállalja a jézusi életformát, azt üldözni fogják. De Ő ott sem hagyja övéit magára. A Szentlélek által megadja a mondanivalót. És ez még ott is bizonyságtétel lesz. A tanítvány mindig Mesterére mutat, Róla beszél. Mert bárhol is legyünk, szánk azt szólja, amivel telve van a szívünk. Mi tölti meg szívemet?
Egy új szemléletet is kapunk, értékmentés helyett lélekmentés. Ne a saját ingóságainkat menekítsük, ne az anyagi értékeket akarjuk megmenteni, mert az élet mindennél drágább. A legdrágább kincs, és Jézus életébe került. Ma sajnos gyakran azt tapasztaljuk, hogy az eszközeink értékesebbek lettek az életeknél. Kiborulunk, ha eltörik egy pohár, leejtik a telefonunkat, nem működik a számítógépünk, de amikor az ember lelke vagy a kapcsolataink sérülnek, az már hidegen hagy. Urunk Jézus azonban a kapcsolatok és az életek mentésére fekteti a hangsúlyt. Amikor Pál apostollal hajótörést szenvedtek, a hajó és az áru elpusztult, de az embereket az Úr megmentette. Ma is Ő a Megmentő.


AMEDDIG JÉZUS ÉL


1.        
Ameddig Jézus él,
Ameddig Ő segél,
Nem bánthat gond és félelem,
Ő van mindig velem.

2.        
Jó Pásztor Jézusom,
Vigyáz rám, jól tudom,
Legeltet szép zöld pázsiton,
Ég harmatát iszom.

3.        
Mikor leszáll az est,
Sötétje bánt, ijeszt,
Az éjszakában is tudom,
Hogy megvéd Jézusom.

4.        
Ha lábam tévedez,
Bánt a világ, sebez,
Jézus szívén a menhelyem,
Ő gyógyírt ad nekem.

5.        
Ha Őrá néz szemem,
Úgy megvan mindenem,
Hogy Jézusom szeret nagyon,
Ez a paradicsom.


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése