Érték

I

sten még mindig nem engedte el Izráel kezét, még van üzenet a számukra, annak ellenére, hogy figyelmen kívül hagyják, sőt, a prófétát is elzavarták (Ám 8,1-14). De olyan jó, hogy Ámósz nem ijedt meg, és nem az életét félti. Nem, mert ő nem a király asztaláról él, nem fizetett próféta, ezért meg tudja mondani az üzenetet. Csak akkor tudjuk tisztán és őszintén hirdetni az igét, ha függetlenek vagyunk a király asztalától. Mert aki fizet, aki a kenyeret adja, annak nem tudunk ítéletes igét mondani, azt csak dicsérni lehet. Ámósz szabad, számára Isten országa a legfontosabb, még az élete sem drága, csak meghallja a nép Isten szavát, ő pedig elvégezze küldetését. Ámósz nem csak az egyszerű embereket szólította fel megtérésre, hanem az ország vezető rétege felé is hirdette Isten ítéletes üzenetét.

Egy kosár érett fügét lát a próféta, tehát a gyümölcs beérett, és le van szüretelve. Már nincs több idő. Többé nem bocsátok meg - kemény szavak ezek, de hányszor megbocsátott nekik az Úr, de ők nem tértek vissza Hozzá, nem éltek a felkínált új eséllyel, továbbra is a bálványokat imádták, elnyomták a népet, és nem az igéhez igazodtak. Amíg szól az üzenet, még mindig meg lehet térni, de a kegyelmi idő is lejár egyszer, nem lehet a végtelenségig halogatni. Isten azt várja, hogy amikor meghalljuk az igét, válaszoljunk, azonnal induljunk vissza Hozzá. Ne keressünk kifogásokat, mint tették azt a nagy vacsora meghívottjai. Ne legyen semmi fontosabb, borulj az Úr elé, kérd bocsánatát, fordíts hátat a bűnnek, a bálványoknak, és kövesd Jézust!

Az Úr elmondja, miért következik be az ítélet, milyen is az életük. Mert Ő másképp lát minket, mint ahogy mi vagy a világ. A társadalom örül a növekedésnek, az egyre szépülő településeknek.  Egyre több ember él jómódban, de az Úr látja azt is, mi áll ezek mögött. Nem fordítja el tekintetét a hazugságról, a csalásról és a becsapott, tönkretett emberekről. Tisztában van az Úr azzal, hogyan növekedünk, mi áll a meggazdagodásunk mögött.

Amit elmond az Úr Izráelről, az annyira mai is, így nem változik az ember, esetleg kifinomultabbak a módszerei, de a szíve gonosz. Alig várják, hogy elmúljon a szombat, és becsaphassák az embereket, és így szaporítsák bevételeiket. A szombat már nem Istenről szól, nem a Vele való találkozás napja, hanem csak hátráltatást látnak benne, akadályozza a szombati zárvatartás a növekedést. Számukra már csak a forgalom a lényeg, és a bevásárlóközpont vált mára kultuszhellyé. Ha összeszámolnánk a bevásárlóközpontokban vasárnap megjelenteket és az adott település összes istentiszteletén részt vettek létszámát, nagy különbséget kapnánk. Valószínűleg nem az istentisztelet látogatói lennének többségben.

Mennyire nincs változás, szinte értékét veszíti az ember, árucikké válik, és ma is ott vagyunk a hulladékhasznosításnál és a minőség alatti árucikkeknél. Csak a pénz, a még több pénz motiválja az embereket. De a pénz nem ad életet. Az élet több a vagyonnál. Isten ingyen kínálja az életet. Ő igazi tartalmat, boldogságot akar adni. Jézus Krisztusban egy új, minőségi és örök élet lehet a miénk.

Azonban amíg az Úr Jézust nem fogadjuk be az életünkbe, nem lesz változás. Évezredek is elmúlhatnak felettünk, gyors ütemben fejlődhet a technika, de az ember ugyanaz marad, a rugói nem változnak. Mert ezeket a rugókat, az alaptermészetünket egyedül a kegyelem képes átformálni.

Azonban szabad imádkozni azért, hogy legyen végre éhség a szívekben az Úr igéjére. Ismerjük fel, hogy lelkünk igazi tápláléka az Úr szava. Az Úr Jézus Krisztus ma is kínálja az élő vizet, hívogatja magához a szomjazókat. „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék” (Jn 7,37)! Ígéret is tartozik hozzá: „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” (Jn 4,14). Addig menjünk és vegyük ingyen ezt a drága táplálékot és innivalót, amíg megtalálható. Még szól az ige, hirdettetik az evangélium, most csillapíthatjuk éhségünket és szomjúságunkat.

Tovább szemlélteti az Úr Jézus az ember értékét (Lk 15,8-10). Azt, hogy Isten milyen nagy értéknek tart mindenkit. Mennyire megtesz mindent azért, hogy ránk találjon. És a megtalálás örömet jelent Neki. Az ember nagy érték Isten számára, az a személy is, akit a maga társadalma nem tekint annak, ha úgy van vele, mint a gazdag ember az egy centtel, észre sem veszi, ha leesik és elgurul, nem jelent számára semmit a hiánya. Isten azonban mindenkiben, a legkisebb, a legegyszerűbb emberben is értéket, kincset lát. Benned is látja a kincset, talán magadat is értéktelennek tartod, azonban nem így van. Érték az életed, drága kincs, sokba kerül, Isten a Fia élete árán vásárolt meg a bűnből. Érték vagy, mert Ő teremtett, és nem kallódásra adta az életet. Látja bennünk azt, akivé lehetünk, tudja, mit akar kihozni belőlünk.

Az egy drachma egy napi bért jelentett, és akinek csak tíz volt, az megbecsülte, odafigyelt rá, és ha leesett és elgurult, lehajolt és megkereste. Az asszony lámpást gyújt, tehát sötét van, nem mondja, hogy ráér; nagyon fontos, hogy minél hamarabb meglegyen. Nem lehet holnapig várni, különösen, ha épp valamit vásárolt, és az tíz ezüstpénzbe került, hiába volt kilenc, nem kapta meg érte az árut, ami élelmiszer is lehetett.

Isten is azért küldte el az Úr Jézust, hogy gyorsan keresse meg az elveszetteket. Nem lehet várni, és az Úr gondosan keres. Így keres téged is, és engem is. Utánam jön, és a leglehetetlenebb helyekre is benéz. Meg akar találni, mert szeret, és azt akarja, hogy a többi közé kerüljek. A gyülekezetbe, Isten népe közé, mert ott vagyok a helyemen, és ott látszik meg az igazi értékem is. Istennel való kapcsolatomban bontakozik ki igazán az életem. Az Úr követésében leszek azzá, akinek Isten gondolt. Benne van az is, hogy a tanítványoknak is az elveszettek keresése a feladata. Gondosan keressünk.

Isten örül annak, akit megtalált. Örül, mert neki az élet az érték. Nem arra figyel, mennyit termelünk, hanem Neki mi kellünk. Jó lenne, ha mi is az emberre tennénk a hangsúlyt, ha felismernénk, hogy az igazi érték a másik ember, a családtagunk, a munkatársunk, a hitben testvér, az élő, működő kapcsolat. Sokan a kapcsolatnál értékesebbnek tartják a javakat, azt, amit a másik ember megtermel. Pedig az igazi érték az ember, az élet, a Krisztus által kapott új és örök élet.

Örök élet reggele

1. Örök élet reggele, Fény a véghetetlen fényből, :/: Egy sugárt küldj ránk te le, Kik új

napra ébredénk föl; Fényed lelkünk éjjelét Űzze szét.

2. Jóságodnak harmata Gyarló életünkre hulljon, :/: Szívünk, mely kiszárada, Vigaszod -

tól felviduljon, S híveid közt légy jelen Szüntelen.

3. Bűn ruháját vessük el A szövetség vére által, :/: Vétkeink fedezzük el Tőled nyert fe -

hér ruhánkkal, Hogy hitünk legyőzze majd Mind a bajt.

4. S majd vezess az égbe föl, Irgalomnak napvilága, :/: Könnyek gyászos völgyiből Üd-

vösségnek szép honába, Hol az üdv és béke majd Egyre tart.

Isten áldásával.