Nagyobb kincs

V

annak, akik a vezetői rétegből is hallják Jeremiás szavait, de nem úgy reagálnak rá, ahogyan kellene (Jer 20,1-18). Beszédét támadásnak veszik. Úgy gondolják, ellenük beszél, és nem az Úr véleményét hallják meg belőle. Valahol a lényük mélyén tudják, hogy mindez igaz, de annyira süketek és vakok már az élő igére, és meg vannak magukkal elégedve, hogy inkább Jeremiás eltávolításában, és nem a saját életük megváltozásában gondolkodnak. Az Úr háza felügyelője pedig meg is vereti, majd kalodába záratja. Meg akarja félemlíteni és szégyeníteni. A prófétával bármit lehet tenni, de Isten szavát nem lehet érvényteleníteni. Az Úr akarata megtörténik. 

Így sokkal okosabb, ha a szívembe engedem az igét, akkor is, ha olyat hallok, ami nem tetszik. Mert a próféta ellen fel lehet lépni, de a történések attól még mennek tovább a maguk útján. Isten ítélete közeleg, ha nem hallom meg a szót, és nem fordulok Őhozzá. Ma is vannak, akik Isten emberére haragudnak meg, vagy lépnek fel ellene erőteljesen, ahelyett, hogy megvizsgálnák, valóban róluk van-e szó? Nem neki szól-e mindaz, amit hall. Így érdemes az Úr igéjét fogadni, nekem szól, rólam van benne szó. Isten akarja megmenteni az életemet, mert az ítélet szava is azért szól, mert nem akarja, hogy a veszedelem megtörténjen. Az ítéletes ige is a javamra van, hiszen ha komolyan veszem, ha megtérek rá, akkor új és jobb irányba haladhatok. Akkor másabb lesz az életem. Amíg a bűnt cselekszem, annak következményeivel kell szembenéznem, de ha az Úrnak adom az életem fölötti rendelkezést, akkor Ő megkönyörül, és a jó irányba vezet.

Azt is fontos tudnunk, hogy Isten soha nem mond le rólunk, és utánunk jön, keres, amíg csak meg nem talál. Ha aztán én elutasítom Őt, akkor erőteljesebb események által keres, mert nem akarja, hogy örökre elvesszünk. Mégis vannak, akik elvesznek, mert nem akarnak Istenre hallgatni. Pedig Ő nem akar rosszat, a rosszat az ördög akarja, pont az a célja, hogy ne hallgassunk Istenre, sőt, meg se halljuk a szavát. Mindenhová beteszi a lábát, még az egyházba is, úgy, ahogy akkor is a templomkörül szolgálók, a papok és próféták által tartotta a bűn útján az embereket. Mert ezek a szolgálattevők azt hirdették, hogy minden rendben van, Isten szeret, és nem érhet minket veszedelem. Legyünk minél többen, végezzük a megszokott dolgainkat, végezzünk egy kis jótékonyságot, és akkor Isten örül nekünk. Isten azonban a szívünket kéri, engedelmességet vár, és nem áldozatot. Megtérést kér, ami által már hátat fordítunk bűneinknek, és az igéhez igazodunk.

 Jeremiást azonban nem lehet megfélemlíteni, továbbra is vállalja és hirdeti Isten üzenetét. Nem fél elmondani mindazt, ami várható. Megmondja Pashúrnak és általa a népnek, hogy Isten veszedelmet hoz Jeruzsálemre és a templomra is. Maga Pashúr is fogságba fog kerülni, és ott látja majd meg, hogy igazak voltak Jeremiás szavai. Mert, amit az Úr mond, az mindig beteljesedik. Ez a próféták hitelesítője. Azonban ez az ítélet is magában hordozza Isten kegyelmét. Pashúr nem fog az ellenség támadása közben meghalni, hanem fogságba jut, így kap időt a bűnbánatra és a megtérésre. Mi gyakran csak a külső dolgokat látjuk, a szenvedést, a bajt, és azt kérdezzük: miért? Ilyenkor meg kéne látnunk az Istentől elkészített kegyelmi időt. Ezen az élethelyzeten keresztül is keresi a szívemet. Rá akar döbbenteni arra, hogy mindaz igaz, amit az igében olvasok, vagy amit hirdettek nekem. Még mindig megtérhetek az Úrhoz. Csodálatos, hogy mennyi lehetőséget kínál Ő nekünk, azonban vigyázzunk, mert a lehetőség mindig készen áll, azonban az idő múlásával gyakran keménnyé válik a szív. A bűn is kifejti hatását, és útféllé döngöli lelkünket, a madarak pedig ma is mindjárt megjelennek és felkapkodják az elhintett magot.

Jeremiás sem örül a szenvedésnek, és annak sem, hogy nem hallgatnak a szóra. Azonban neki mondania kell, mert a csontjaiba van rekesztve az Úr szava. Ő elhívást kapott, és ez azt jelenti, hogy csakis azt adja tovább, amit fentről kapott, ha tetszik a hallgatóknak, ha nem. Ma is ezt jelenti elhívottnak lenni, belém van rekesztve az Úr üzenete, nem rázhatom le, nem szabadulhatok tőle, mondai kell, bármilyen következményekkel is jár. Az Úr igéje átjárja a lényünket. Az Úr szava fölött az ige hirdetőjének nincs hatalma. Isten szava nem igazodik elvárásainkhoz, egyedül csak ahhoz, Aki küldte. Azért szól az ige, mert Isten a maga munkáját akarja általa elvégezni.

 Hit működik, emberi életeket formál újjá, és nagy dolgokat visz végbe általuk (Zsid 11,23-40). Bátorságot ad, és képessé teszi őket olyan feladatok elvégzésére, amilyeneket korábban nem tettek volna meg. Mindezt azért, mert látták a láthatatlant. Látták Istent, megtapasztalták hatalmát, és Őreá építve cselekedtek.

A láthatatlan világba való betekintés által látják Isten Lényét, és az Ő látása kiemel a félelem szorításából. Hogyan uralkodna rajtam a félelem, és miként béníthatna meg, ha látom és hallom a Hatalmas Istent? Aki látja a Láthatatlant, az ma is bátran cselekszik, vállalja az életet, amint Mózes szülei is tették. Nem az emberi rendeleteknek tesz eleget, hanem mindig szem előtt tartja Isten parancsát. A Láthatatlant látó emberek bátrak, és tele vannak élettel, lüktetéssel, dinamikával.

A hit által élő ember nem tömegcikk, tud tiltakozni, ki tudja fejezni egyet nem értését a bűn útján való járással. Hitben élve meglátjuk, hogy a bűn csak ideig-óráig ad gyönyört, de amit Isten kínál, az örök életre szól. A pillanatnyiért nem adja fel az örökkévalót. Ezt láttuk Mózes életében is, összevetette a világ kínálatát az Istenével, és arra jutott, hogy az igazi kincsek Isten országában vannak. A drága kincs maga Jézus, akkor is, ha ebben a világban a Belé vetett hit szenvedéssel is jár. Mivel Ő is látta a láthatatlant, el tudta engedni Egyiptom kincseit, a nagyobb értékért, az Istenhez való tartozásért. Mit becsülsz többre: a világ kincseit, a pozíciót, a pénzt, a hatalmat, az emberi erőt, vagy az Úr Jézust?

A hitben járó ember kitartó a hitben, a szenvedésben, a keskeny úton, mert látja a célt. A csupán vallásos ember hamar köpönyeget vált, ahogy az érdekei kívánják, mert szenvedésmentes életben gondolkodik. Azonban az élet szenvedéssel jár. Az Úr szenvedett a legtöbbet a Golgotán. Ő is kitartott, nem fordult vissza, végigjárta az utat, és így szerzett életet a Benne hívőknek. A hit hősei ezt az életet választották, mert látták azt a különbet, amiről Isten gondoskodott az Övéi számára. Válaszd te is az Úr által készített különb életet, az üdvösséget! Ne add fel, akkor sem, ha szenvedéseken keresztül vezet ez az út.

Szenvedésben engedelmes

Szenvedésben engedelmes,

kísértésben győzedelmes

Jézus Krisztus, légy kegyelmes.

Rám a bűn mint tenger árad,

kísértésnek tüze támad.

Nincs segítség, csak Tenálad.

Isten áldásával.