Halljátok!

 

I

sten kijelentette Salamonnak, hogy mivel más istenekhez fordult a szíve, ki fogja szakítani kezéből az országot (1Kir 12,1-33). Azonban erre majd csak a halála után kerül majd sor. Salamon meghalt és a fia, Roboám vette át a hatalmat Izráelben. Azonban Isten ítéletes kijelentése és az új uralkodó trónra lépése előtt volt idő megelőzni a szakadást. Mert Isten kegyelmes, ezért előre szól, és ezek a döntések nincsenek kőbe vésve, elmondja, mit tervez, meg fogja ítélni Salamont, de mivel ez jövő időben hangzik el, a jelenben a bűnbánat, a visszatérés lehetőségét foglalja magában. Tehát ha Salamon megbánja hűtlenségét, és ennek megfelelően cselekszik, az ítélet elmaradhat. Sőt még Roboám is esélyt kapott. Nem azonnal történt a szakadás, elmentek hozzá Izráel követei, és ha jó döntést hoz egyben maradhat az ország. Isten mindig időben szól, mert Ő nem rosszat akar, hanem azt, hogy rádöbbenve bűneinkre, visszatérjünk Hozzá. Rajtunk áll élünk e ezzel a lehetőséggel. Isten mindig keres, mert a jó útra akarja állítani a lábunkat. De nekünk kell szavát meghallani, és jól dönteni.

Roboámnak tudnia kellett arról, amit Isten az apjának mondott, és így meg volt a lehetősége, hogy korrigálja apja hibáit. Isten ad lehetőséget a hibajavításra, de ha nem tesszük tovább megy az ítéletes esemény. Bűneinknek, engedetlenségünknek beérik a gyümölcse. Pál apostol így ír: Amit vet az ember, azt aratja is. Vetés és aratás összefügg egymással. Ha bűnt, engedetlenséget vetünk, akkor abból fogunk veszedelmet aratni. Azonban Isten lehetővé teszi, hogy visszatérjünk Hozzá.

Roboám nem él a lehetőséggel. Az enyhítés, a kedvezés, a másikban az ember meglátása helyet, a kemény kéz politikáját akarja folytatni. Erővel akar nagyobb lenni. Ő meg akarja mutatni, ahelyett hogy Istent tenné naggyá az életében, és az országban. Nem a vénekre, hanem a barátaira hallgat, akik mindenben az ő kedvére igyekeznek tenni, mert ez az érdekük. Nem mindegy kire hallgatunk. Nagy veszély, amikor azoknak a szavát vesszük komolyan, akik tőlünk függnek, akik nekünk tartoznak hálával. Ők nem fogják az igazságot képviselni, saját érdekeiket tartják szem előtt. Meg kell azt is látnunk, hogy nem keresik Isten akaratát, egyéni ambíciók alapján születik meg a döntés. Ha Isten népe függőségi viszonyba kerül a hatalommal, mert tőle kap pénzt, pozíciót, nem tud az igazság mellett maradni. Ha az igazságot hirdeti, elveszíti befolyását, hatalmát, az anyagi lehetőségeket. Ezért mindig az Úrra, az Ő igéjére figyeljünk, és ne függjünk mástól, csak az Úrtól.

Végül Roboám elfogadja, hogy az Úr akarta ezt így. Nem élt a lehetőséggel, így beteljesedett Isten ítélete. Jó, hogy legalább ebben hallgat az Úrra, és elmarad a testvér háború. Ideje megérteni erőszakkal nem lehet változtatni a dolgokon, nem lehet ilyenformán Istenhez fordítani embereket.

Azonban Jeroboám sem úgy élte meg ezt a helyzetet, ahogy kellett volna. Prófétától kapta Isten kijelentését, tudta, hogy nem csupán egy rossz döntés eredménye, ami történt, hanem Isten akarata. Istentől kapta a tíz törzs fölötti királyságot. Így azután neki, prófétákat kellett volna megkérdezni a vallási élet hogyan továbbjáról. Nem kommunikál Istennel, nem borul le előtte, hanem maga dönt.  És ez a döntés is rossz. Leborulok az Úr előtt, és megkérdezem, hogyan is menjek tovább? Vagy én is magam döntök?

Egyiptomból, a népét elnyomó országból hozza be az istenszobrokat. Tudnia kell, hogy Isten ezt megtiltotta. Őt nem lehet kiábrázolni. Jeroboám nagy lehetőséget szalasztott el. Isten kegyelmes volt hozzá, Ő azonban nem maradt meg a Tőle való függőségben. Legtöbbször ott hibázunk, amikor függetlenek akarunk lenni. Isten az Önmagával való függőségre teremtett, akkor vagyunk igazán szabadok, amikor az Ő vezetése alatt élünk.

Az Úr Jézushoz ismét nagy tömeg áramlik, és Ő tanítja őket (Mk 4,1-25). Tudja, tanulnunk kell. De nem egy iskolába írat be, hanem Ő maga tanít, mégpedig Isten országára. Tudja a világ dolgainak megvannak a maga műhelyei, és propagandái. A világ a maga ismereteit eljuttatja az emberekhez, azonban tudnunk kell azt is, hogyan éljünk Isten országában. Ezt mondja el az Úr. Bevezet Isten országába, feltárja annak működését, alapelveit. Azzal is tisztában van, hogy sátán ezt nem igazán akarja. Azért is áraszt el ma annyiféle információval, és vonja el a figyelmünket látványosságokkal, hogy ne halljuk meg az Úr szavát. Az a célja, ne kerüljünk be Isten országába. Száguldjuk úgy le az életünket, hogy észre se vegyük, itt van az Úr, keres és hív az Ő követésére.

Urunk felhívja a figyelmünket a megtévesztésre is. Mégpedig a vallásosság megtévesztésére, elhiteti, elég, ha megfelelek egy vallás, egy felekezet normáinak, akkor Istennek is megfelelek. A többi már nem lényeg, súgja a sátán. Azonban ez hazugság. Mert Jézus beszél kívül levőkről, akiknek nem adatik meg Isten országának a megértése, és megismerése. Kik ők? Hát nem pogány emberek, hanem pont a vallásos zsidók, beletartoznak Izráel családjába, és azt gondolják ez elég. Nem látják meg az idők jeleit, nem ismerik fel, hogy Jézusban eljött a Messiás. Ők úgy gondolkodnak, majd még ezután fog eljönni. Mi hogyan gondolkodunk? Megláttuk, hogy Jézus a Megváltó, és Őreá van szükségünk?

Elmondja, Isten országa az ige hirdetésén alapszik. Ő hirdeti az igét, és ezt kell tennie Isten népének, minden időben. Ez bízatott ránk. Mert változás és igazi élet, csakis vetés által jön létre. Vetés nélkül nincs élet, a föld vetőmag nélkül gyomot terem. Az életünk is csak gyomot terem, amíg nem jut bele az élő mag, az ige. Isten szíva szül újjá. Fontos még a föld állapota, mert attól függ a mag sorsa. Nem mindegy milyen a talaj. Elő kell készíteni, fel kell szántani, és ezt a bűnbánat végzi el. Amikor meglátom kemény a szívem, én képtelen vagyok változtatni, de odamegyek az Úrhoz, és kérem, bocsássa meg bűneimet és könyörüljön rajtam.

Az Úr megmagyarázza a példázatot, és így megtudjuk mit is tehetünk. A gazt úgy tudjuk eltávolítani, ha komolyan vesszük az igét, és aggódás, saját ötletelés helyett, minden gondokat Őreá vetjük, abban a hitben, hogy Neki gondja van ránk. Aki megismeri az Urat, tudja, hogy Ő gyermekeiről gondoskodik. Mert nem rajtam múlnak a dolgok, nem kell már félnem a megélhetés miatt, mert Ő tudja, mire van szükségem ezzel a hittel, az igére való ráállás felszabadulok az Isten országában való örömteli életre.

A jó föld, a tiszta föld, a gondozott föld. Ez befogadja az igét. A világ hatásaitól megtisztított szív válik befogadóvá. Urunk figyelmeztet, vigyázzatok, hogy mit hallotok. Nem mindegy mit hallunk, kire hallgatunk. Mindig az Úr szava legyen a mérce, és bátran hallgassunk arra, amit Ő mond. Ne csak elméletben hallgassuk Őt, hanem a gyakorlatban is. Ezen dől el, hogy igazán tanítványok vagyunk-e? Aki megéli a hitét, az Úr szavait, annak az élete világít mások számára. Ne rejtsük el lámpásunkat, hanem ahol vagyunk, láttassuk. Mindenki lássa meg, hogy az Úr tanítványai vagyunk.

 

 

Ébredj, bizonyságtévő Lélek!

 

1. Ébredj, bizonyságtévő Lélek! A várfalakra őrök álljanak, :/: Kik bátran szólnak harcra

készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen messze szerteszét, Az Úr-

hoz gyűjtve népek seregét!

2. Ó, bárha lángod fellobogna S ébredne föl sok nemzet fényinél :/: Ó, bár sok szolga,

sarlót fogva, Aratna, mígnem leborul az éj! Urunk, e roppant, ért vetésre nézz: A munka

sok, a munkás oly kevés!

3. Küldd útra hírnökid csapatját, És adj erőt onnan felül nekik, :/: Hogy veszni a pogányt

se hagyják, És szerteűzzék Sátán seregit. Országod jöjjön el minél elébb, Hirdetve

szent neved dicséretét!

 

 

Isten áldásával.