Számadás

M

ilyen jó, hogy vészhelyzetben is van kihez fordulni, van hová kiáltani, ahogyan zsoltárunk is mutatja számunkra (Zsolt 75,1-11). Az ének, amelynek dallamára megy a mai zsoltárunk, Istenhez kiált, Őt kéri, hogy ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben ne veszítse el őket. Tudja a szentíró, hogy életük Isten kezében van, minden az Ő akaratából történik, ezért nem sorsszerűek az események. Bármi is szorongat a mai napon, legyen bár tele szívünk félelemmel, ne feledjük, előbb kiáltsunk az Úrhoz. Számunkra legyen mindig Ő az első, bármennyire siettetnek is az események, higgyük el, nem késleltet, ha az Úr elé járulunk. Sőt, igazán akkor nyerünk időt, ha feltárjuk Előtte a szívünket.

A zsoltáros a kiáltást követően Isten magasztalásába fog bele, árad a szívéből a korábban megtapasztalt áldások miatti hála. Jó, ha mi is a hálát engedjük felszínre jönni, ha nem engedjük, hogy a kétség, a fájdalom vagy a reménytelenség borítson el. Ennek az állapotnak az ellenszere az Isten korábbi tetteire való visszaemlékezés. Csodálatos erőforrás számunkra az Ige, amiben megláthatjuk Isten hűségét. Évezredeken át ível az Úr kegyelme és szeretete övéi iránt. Hány és hány csodát vitt végbe értük, hányszor tapasztalták meg, hogy közel van az Úr. Gondolhatunk az egyiptomi szabadulás csodájára, amikor a tehetetlenül csapdába került Izráel átéli, hogy Isten utat készít számukra a Vörös-tengeren keresztül. Mert Számára nincs lehetetlen, nincs olyan helyzet, amelyben ne tudna segíteni. Bár azt is meg kell látni, hogy van, amikor nem azonnal, vagy nem úgy jön a segítség, ahogyan várjuk. Sőt, Isten segítsége nem mindig jelenti a szenvedés megszűnését, van, amikor erőt kapunk a nyomorúság elhordozásához.

Az Úr válaszol a kiáltónak, az aggódónak, és közli vele, kezében van a történelem, meg fogja ítélni az embert. Olyan jó, hogy nem hiába várjuk Urunk válaszát, ha az Igéhez hajtjuk fülünket, halljuk Őt, és ha halljuk, békesség költözik szívünkbe. Mert az Úr szava kiűzi a félelmet, szűnik az aggodalom, és helyére lép a bizalom. Igénk arra figyelmeztet, hogy ne ringassuk magunkat hamis biztonságba, mert nem az jelenti a békét, ha nem történik semmi, hanem ha a bajok idején is az Úr közelében vagyunk, ha bízunk Benne.

Még a föld is meg fog inogni, bizony, a gonosz mindent megpróbál, hogy Istentől elszakítson, sőt, a halálba taszítsa az emberiséget, azonban az Úr megerősíti oszlopait. Ő erősíti meg hitünket és életünket a nehéz időkben is, ehhez azonban csendre van szükség. A szela jókor jön, ami azt jelenti: szünet. Szünet közeledik, itt a nyár, a vakáció, a nyaralások, a pihenések ideje. Használjuk fel arra, hogy több időt töltsünk Isten közelségében, hogy elgondolkodjunk az Ige alapján életünkről, és átértékeljük azt. Az Ige segít újra és jól felépíteni lelki életünket, Isten szava az alap, a kőszikla, és ha ráépítünk, stabillá válik az építmény.

Jó a csend arra is, hogy szemeinket az Úrra irányítsuk, és ne környezetünkre, mert ha másokat figyelünk, elkeseredünk. Annyi gonoszság történik, oly sokan Isten nélkül akarnak boldogulni, és úgy tűnik, sikerül is nekik. Ne rájuk, hanem az Úrra figyeljünk, és lássuk meg, hogy az ítéletet senki sem kerülheti el. Egyszer mindnyájunknak oda kell állni az Úr ítélőszéke elé, és jó, ha már most rendezzük életünket, és örömmel szolgáljuk Urunkat. Isten a mi Atyánk, Jézus Krisztusban, ne féljünk, hanem inkább örömmel dicsérjük Őt.

Nem tartunk mindnyájan ugyanott a hit útján, vannak, akik már előrébb jutottak, és vannak, akik most indultak vagy lemaradtak (Rm 14,1-12). Az a feladatunk, hogy értsük meg a másikat, és segítsük, hogy ő is növekedjen, előrébb jusson. Nem a bírálással segítjük előre, hanem a megértéssel, az együttérzéssel.

Lehet egymásnak segíteni, de mindenki maga felelős a növekedésért. Azonban az apostol rámutat, Isten az, Aki megtart, a magunk erejében nem bízhatunk. De ne keseredjünk el, ha lassan is haladunk, mert az Úr hatalmára lehet építeni. Neki van hatalma, hogy nehéz körülmények közt is megtartson. Idegen környezetben is az Úr kegyelmében megerősödve meg lehet maradni a hitben.

Ne feledjük, hogy az Úréi vagyunk, ezért nem magunknak élünk, hanem az Úrnak. Vagyis az Úrnak való szolgálat tölti be lényünket. Akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk - ez a lényeg, és ez nagyon biztató, mert a halál is Hozzá visz közel. Aki itt Neki él, a halál után Vele fog élni. Milyen csodálatos is lesz mindig Vele lenni, állandóan tapasztalni jelenlétét, szeretetét. Jó, hogy már most átélhetjük mindezt, mert Igéjén keresztül itt van köztünk.

Arra is tanít az apostol, hogy nekünk elsősorban a saját életünkkel kell foglalkoznunk, mert az Úr is a saját életünkről kéri majd a beszámolót. Mennyi mindent tudunk másokról, gyakran hosszú perceken keresztül tárgyaljuk mások életét. De ne feledjük, magunkról kell majd számot adni. Mit is mondanánk magunkról? Látjuk-e saját bűneinket, hibáinkat? Észrevesszük-e, ha valamit rosszul csinálunk? Gyakran vagyunk úgy, hogy a saját koszos ablaküvegünkön keresztül nézzük a másikat. És mivel koszos az üveg, azt gondoljuk, a másiknál vannak a problémák. Takarítsuk meg lényünk üvegeit, hogy tisztán láthassuk egymást. Jézus lénye és Igéje tisztítja meg szívünket és látásunkat. Ha ez megtörténik, tisztábbnak látjuk egymást, és már nem leírjuk a gyengébbet, hanem segítjük. Így készüljünk az Úr előtti számadásra, mert nem tudjuk, mikor kerül rá sor. De egyszer eljön, és milyen jó lesz, ha az Úr munkájáról tudunk csak beszélni, mert azzal lesz tele a szívünk. Most még a számadás jól végződhet, hiszen a hiányt is lehet rendezni, Jézus kifizette az adósságunkat, nincs már követelés, csak új kezdés.  Dicsérjük ezért Urunkat!

Emeljük Jézushoz szemünk

1. Emeljük Jézushoz szemünk, Jön már királyi győztesünk, Mennyből leszáll s együtt leszünk. Lelkünk vigyázni meg ne szünjön, Felséges várástól feszüljön, Az álmot űzd el, készen állj, Krisztusnép, jön, jön a Király!

2. Azt mondta Jézus: Idelenn Új próba és új küzdelem A hívők sorsa szüntelen. Azért ne csüggedjünk, ne féljünk, :/: Az út rövid, végére érünk. Az álmot űzd el, készen állj, Krisztus-nép, jön, jön a Király!

3. Éneklünk és a perc szalad, A nap, mely nesztelen halad, Az öröklét felé mutat. De míg hangunk majd zengve szárnyal :/: Hozsánnás angyal-kar szavával, Az álmot űzd el, készen állj, Krisztus-nép, jön, jön a Király!

4. Ó, kérünk, Jézus, jó Urunk, Te szabd meg életünk, utunk: Hány éjszakánk lesz s hány napunk. Bölcs szívedből töltsd meg szívünket. :/: Te ismered jól kis hitünket: Küldj, küldj szent sóvárgást nekünk, Hogy majd ha jössz, készen legyünk.

Isten áldásával.