|
F |
elfakadt az élet forrása a templom küszöbe alól, és hömpölyögve mindent megújít, amit elér (Ez 48,1-35). Az élet vize Izráel egész földjét megöntözi, megújul az egész ország. Ahová elér ez a folyó, ott élet keletkezik. a reménytelenül kiszáradt, és élettelenné vált területek ismét élettel telnek meg. Ahol a pusztulás üti fel a fejét, ott megjelenik az élet, és a pusztulást visszafordítja. Isten lábnyomán mindig élet fakad. Ezt láttuk csodálatosan, az Úr Jézus életét nyomon követve. Az élet vizét hozta el az Úr, mert látta, hogy minden kitikkadt. Szomjas a világ. És ezt a szomjúságot semmi sem oltja, csak egyedül Ő. Szomjas a szíved, ez nyugtalanságod oka. Hol igyekszel csillapítani ezt a szomjúságot? A világ repedezett víztartójánál? Jöjj, most az Úrhoz, jöjj, mert vár Reád! Ha jössz, megtapasztalod, hogy az a víz, amit Ő ad, eltörli bűneidet, megújítja bensődet, és örök életre buzgó forrássá válik benned. Ne mond, hogy már nincs reményed, ne mond, hogy olyan vagy, mint a sivatag, mert az élet vize a sivatagot is termővé teszi. Jöjj, és termővé válik az életed!
A megújult földet ismét felosztják Izráel törzsei között. Itt már mind a tizenkét törzs szerepel, mert Isten előhozza az elveszetteket. Előtte nyilván vannak tartva azok is, akik számunkra elvesztek. Ő a tékozló fiút is vissza tudja fordítani az Atyai ház felé. Azért jött az Úr, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet. Téged is keres! Boldog, aki elmondhatja, az Úr megtalált, és én örömmel követem Őt egy új életre. Megyek utána, mert új életre vezet. Követem, mert meg akarom tanulni az Isten szerinti életet. Jézust követni tanulás is. Azt is megtanítja, hogyan éljük mennyei polgárjogunkat. Hogyan éljünk már ebben a világban, az Ő követeiként.
Júdeában lesz egy szent terület, ami az Úr szent tulajdona, itt található a szentély is. Ezt a területet nem lehet eladni, mert az Úré. Isten szent tulajdona az életünk, mert Krisztusban megvásárolta. Ne adjuk át másnak, ne adjuk át a gonosznak! Engedjük, hogy az Úr megszentelje életünket. Ennek a területnek a középpontja az új templom. Vagyis Isten a középpont. Az új élet középpontja már nem én leszek, hanem az Úr Jézus Krisztus. Amíg én vagyok a középpontban, amíg minden rólam, az én kényelmemről szól, nem értettem meg a lényeget. Talán még nem is találkoztam igazán az Úrral. Azért jön, hogy végre Ő ülhessen életem trónján. Nem leuralni akar, hanem azért szeretne középpontcserét, mert amíg én vagyok a főnök, olyan vagyok, mint a pásztor nélküli juh. Oda megyek, ahová a világ kívánsága vonz. Mert a világnak nagy a vonzása, és ha nem vagy Krisztus nyomában, elvisz a világ. Szépen becsomagolja még a mérget is. Lásd az alkoholt! Az ige rámutat, hogy kígyóméreg van benne, de nem annak látszik. És sok mindennel így van, nem látszik, hogy mérget, tartalmaz, csak amikor belénk mar vesszük ezt észre (Példb 23,31-32). Akkor már semmi nem segít, csak az a pózna a Golgotán, amin ott a megfeszített Úr. Nem segít már csak a keresztre való hit általi feltekintés, mint Mózes idejében, a pusztában. Áldjuk az Atyát, hogy most még feltekinthetünk! Aki azonban Rátekint, az meggyógyul!
Amikor Timóteust bátorítja és erősíti az apostol, a maga életét állítja elé példának (1Tim 1,12-20). Elmondja, hogy önmagától ő sem volt alkalmas az Úr szolgálatára. Leírja, hogy milyen is volt ő, amíg a Krisztus meg nem állította, és be nem lépett az életébe. A fordulatot Krisztus vitte végbe. Még az ő életét is meg tudta változtatni. És ha ezeket a sorokat olvassuk, fel kell adni a reménytelenséget, és arra gondoljunk, hogy ha egy ilyen embert, mint Pál, az Úr más emberré formált, akkor engem is újjá tud tenni. Az nem kétséges, hogy a legmélyebben lévő embert is meg akarja menteni. A leprás felé elmondott szavai ma is érvényesek: Akarom, tisztulj meg!
Hálát ad a Krisztusnak, amiért látott benne fantáziát, és bízott benne. Az Úr azokban lát fantáziát, azokban bízik, akik az Ő ügye szempontjából elveszetteknek tűnnek. Pálnak esze ágában sem volt Krisztus tanítványává lenni. Hány olyan embert hívott már el az Úr, akikből senki sem nézte ki, hogy Őt fogják majd szolgálni, és az életük is Róla tesz majd bizonyságot. Mert Pálnak az egész élete hiteles. Krisztusról tesz bizonyságot azzal, ahogyan él. Az én életem is Róla beszél?
Az apostol a saját életét példaként állítva erősíti meg, hogy az Úr azért jött, hogy a bűnösöket üdvözítse. Ezt látnunk kell, Ő a bűnösök Megváltója, a betegek Orvosa. Miért? Mert aki nem beteg, annak nincs szüksége orvosra. Csak az fogja Őt hívni, aki látja, hogy baj van, és saját magán nem tud segíteni. Aki még ide nem jutott el, az nem tart igényt Jézusra. Amíg van saját reménye valakinek, addig nem keresi Jézust. Milyen jó, ha meglátjuk, nem tudunk magunkon segíteni. Amikor ez megtörténik, alázattal hívjuk Őt. És akkor átéljük, hogy Ő menti meg a bűnösöket.
A Krisztus útja, a harc útja. A gonosz elénk áll, és akadályoz. Azt akarja, hogy ne vigyük tovább az evangéliumot. Nem akarja, hogy az életünket látva mások is hitre jussanak. Az apostol azt kéri, hogy ne ijedjünk meg a gonosztól, hanem vállaljuk a harcot. Harcold meg a nemes harcot. Nemes harc, mert Isten országáért végezzük. Azért, hogy Ő legyen Úr mindenekben. Nemes harc, mert nem a világ fegyvereivel küzdünk, hanem Isten fegyverzetét felöltve. Ezek a fegyverek nem az ember ellen harcolnak, hanem az emberért. A fő fegyverünk, Isten igéje. Az ige az, ami megfutamítja a gonoszt. Halljuk meg az apostol bátorítását, és harcoljuk meg a nemes harcot. Ne rémüljünk meg az ellenségtől, hanem bátran az Úr nevét segítségül híva, forduljunk vele szembe! Ebben a harcban Ő a vezérünk, az erőforrásunk. Ne feledjük, győztes csapatban vagyunk. Ez akkor is igaz, ha időnként, más a látszat. Azonban ne arra tekintsünk, amit látunk, vagy amit érzünk, hanem az Úr szavára. Lábaink alatt biztos talaj az ige.
BŰNÖS VAGYOK
1.
Bűnös vagyok, de hadd legyek Tied,
Én Istenem!
Ki gyógyítná meg beteg szívemet,
Hacsak Te nem?
2.
Szívem hideg, hogyha tüzet nem adsz,
Ha nem szeretsz,
Nem bírok járni, ha nem támogatsz,
Ha nem vezetsz!
3.
Nincs örömem, körültem, mint az éj,
Minden sötét,
E bús homályt a tiszta égi fény
Hadd űzze szét!
4.
Ó, Jézusom, mossa el bűnömet
A drága vér,
Amit Te ontál, égi szeretet,
A bűnökér’!
5.
Rád várok én! Ó, jöjj hozzám magad,
Szívem óhajt,
S hűséged árja égő szomjamat
Eloltja majd.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése