Előrelátás

E

ljár az idő mindenki felett, az országot foglaló, népeket kiűző Józsué fölött is (Józs 13,1-14). Az Úr megmondja szolgája számára, hogy megvénült. Isten mindig őszintén beszél velünk, a valóságot tárja szemeink elé. Józsuénak is látni kell és elfogadni ezt. Szembe kell néznie ezzel a ténnyel, hogy kora miatt nem képes már olyan feladatokra, mint régebben, de ettől nem kevesebb. Ez a csodálatos, ha harcolni, földet birtokba venni már nem is tud, de az Úr továbbra is beszél vele, mert számára még mindig értékes és fontos.

Józsué elfogadja Isten véleményét, nem tiltakozik, nem akarja bizonygatni, hogy ő még nem öreg. Számára az a legfontosabb, hogy az Úr beszél vele, és Istennel beszélgetni öregen és vénen is lehet. Harcolni már nem bír, ezért a fennmaradt népeket maga az Úr űzi ki, Józsué pedig majd kisorsolja a nép között a területeket. Az Úr megtalálja azt a feladatot, amit szolgája még képes elfogadni. Józsué sem lázadozik, nem mondja, ő mást akar csinálni.

Mindenki megkapja a maga örökségét. Mivel Istenre figyelnek, minden törzsnek jut hely, ahol letelepedhet. Nincs versengés, nem veszi el egyik törzs a másik elől a földet. Ahol Istenre figyelnek, ott mindenkinek jut terület, mindenki tud hol élni, dolgozni. Ahol Istenre figyelnek, ott hagyják egymást élni az emberek, mert csak Isten jelenlétében lehetséges békében élni.

Mai példázatunkban ismét a felkészült várakozásra helyezi a hangsúlyt az Úr (Mt 25,1-13). Tíz szűzről beszél, akik egyformán kimentek a vőlegényt várni. Ugyanaz volt a céljuk, várni a vőlegényt, és majd bemenni a menyegzőre. Jézus mégis különbséget tesz közöttük, öt okos volt és öt balga. Miből állt a különbség? Mi tette okossá az egyik öt főt? Külsőleg mind egyformák voltak. Vittek magukkal lámpást, és el is aludtak mindnyájan, amikor késett a vőlegény. Mi volt akkor a különbség? Az okosak tartalék olajat is vittek. Ezzel kifejezték, hogy számítanak a késésre, előre látók voltak, és így nem érte őket meglepetés.

Mi is legyünk hitünkben előrelátók. Számítsunk arra, hogy nem úgy alakul az élet, ahogy mi megtervezzük, lesznek előre nem látható események. Ha ezekre felkészülünk, nem lepnek meg minket. Az olaj lehet az új élet, amire már akkor szert teszünk, amikor még messzinek tűnik az Úr visszajövetele. Az új életet ápolni kell, naponkénti Igeolvasás és imádkozás által növekedhetünk, és tarthatjuk a kapcsolatot Urunkkal. Miért is gondolom, hogy erről lehet szó? Mert amikor a balga szüzek zörgetnek, az hangzik feléjük: „nem ismerlek titeket.” Tehát ezek formálisan Isten népe közé tartoztak, de nem élték át a kegyelmet. Külsőleg nem hiányzott semmi, de szívük nem volt újjáteremtve, nem voltak állandó, élő kapcsolatban Urukkal. Mert nem a külsőség a fontos, hanem a szív állapota.

Csak az élő hit jelent segítséget a mindennapi próbák idején. Csak az Úrral való élő kapcsolatból leszünk képesek erőt meríteni feladataink között.

Hitet nem lehet kölcsönkérni, a kapkodás sem segít. Mindenki kap elegendő időt arra, hogy rendezze kapcsolatát az Úrral. Ha ez nem történik meg, az Úr érkezésekor nem lesz rá mód. Mire ezek olajat szereztek, lemaradtak. Bizony, ez a legnagyobb tragédia, ha valaki azt gondolja, hogy Ő be fog menni az életre, a végén pedig kimarad. Ma még elrendezhetjük életünket Urunkkal, most még van lehetőség, hogy feltöltsük lámpásainkat, beszerezzünk tartalék olajat is.

Tulajdonképpen az olaj lehet a Biblia is, ami erőt jelent számunkra. Olvasása által feltöltődünk, fényt kapunk utunk számára. Sokat jelent a számunkra, hogy naponta olvashatjuk, de felkészültünk-e arra az időre, amikor elvétetik, amikor nem lesz lehetőség minden nap olvasni? Hogyan lehet felkészülni? Úgy, hogy minél több Igét megtanulunk kívülről, így amikor a Szentírást nem lesz módunkban kezünkbe venni, felidézhetjük az Úr bátorító, erőt adó szavát.

Az Urat és kegyelmét most lehet megismerni, nem tudjuk, meddig tart ez a lehetőség, éljünk hát vele. Ha bezárul az ajtó, van amit már nem tudunk megtenni egymás felé sem. Amíg itt vagyunk, addig használjuk jól fel lehetőségeinket.

Végig megálld a nagy tusát!

1.  

Végig megálld a nagy tusát!

Erőt Urad, a Krisztus ád.

Nyerd el, mit félretett neked,

A koronát, az életet!

2.  

A célra fuss, hogy mennybe juss,

Ott vár reád az égi juss!

Az út oda bizton vezérl,

Krisztus az út, Krisztus a cél.

3.  

Ne csüggedj el, Ő felemel,

Új erőt ád, csak bíznod kell!

Ha gondodat mind ráveted,

Segít vinni a terhedet.

4.  

Bízzál, ne félj, a Krisztus él!

Ő hűn szeret és megsegél.

Csak higgy, és Ő lesz Mestered,

Urad, s mindenben mindened!

Isten áldásával.