Isten szól
Jóbhoz, nem hagyja válasz nélkül kérdéseit (Jób 38,39-39,30). Ő nem hagy válasz nélkül, bár nem mindig az a
válasz, amit szeretnénk, és általában nem is akkor érkezik, amikorra
betervezzük. Istent nem lehet sürgetni, kényszeríteni. Szuverén Úr Ő, de egyben
Ő maga a Szeretet. Szereteti az értetlen, bűnös embert, és segíteni akar rajta.
Isten kérdezi Jóbot, ezáltal döbbenti rá parányi voltára. Meg kell
látnia, hogy minden Isten kezéből származik, Ő tervezte meg az életet, nem csak a
földet, hanem minden egyes élőlényt is. A teremtés után is az Ő kezében vagyunk. Nem hagyja teremtményeit
magukra, törődik velük, gondoskodik róluk.
Istenből árad az élet, olyan, mint egy forrás, ami megöntözi a földet,
termővé alakítja, és egyre több élőlény talál életterületet rajta. Isten körül
mindig élet alakul ki, míg az ember körül pusztul minden. Egyre több faj kerül
a kihalás szélére tevékenységeink eredményeként. Pusztítjuk az állatok élőhelyeit,
ahelyett, hogy óvnánk őket és gondoskodnánk róluk. Meg kell azonban említeni, hogy nemcsak a természet pusztul felelőtlen életünk miatt, hanem maga az ember.
Milliók éheznek ma is, gyermekeknek nincs mit enniük, míg a világ egy részén
üzletben vásároljuk a kutya- és macskaeledelt. Sok helyen az alap orvosi ellátást sem képesek biztosítani, gyermekek
halnak meg, mert nincs orvosság, míg a világ más részein modern állatkórházak
működnek. Sok helyen az állatok nagyobb megbecsülésnek örvendnek, mint az
ember.
Isten számára az egész teremtett világ fontos, azonban az emberért adta
oda egyszülött Fiát. Minket szeret úgy, hogy szeretetből engedte a kereszten
Jézust meghalni. Így menti az embert életre. Isten drága kincsnek tartja az
embert, olyan kincsnek, amiért mindent meg kell tenni, és Ő meg is tett. Eljött
a földre, gyógyította, helyreállította a gonosz által tönkretett életeket, és
amikor a keresztre kellett menni, nem habozott, tudta, hogy nincs más lehetőségünk.
Meghalt, hogy mi éljünk Általa.
Az állatvilág ismeri Istent, bízik Benne, így mondja az Úr, Őhozzá kiált
a holló is, amikor nincs mit ennie. Tulajdonképpen az állatok mutatnak példát nekünk, Istenre irányítják
figyelmünket. Azt üzenik, fordulj Istenhez, kérj Tőle. Mert Ő meghallja a
kiáltást, és ad. A probléma, hogy mi nem
akarunk kérni, magunk akarjuk megszerezni, ha kell, elvesszük a másiktól. Isten
arra tanít, hogy kérjünk Tőle, mert ahogy a másiknak ad, úgy ad nekem is.
Az Úr Jézus a tanítványai elé állította az ég madarait, nem vetnek, és
nem is aratnak, mégsem aggodalmaskodnak, mert tudják, hogy Isten gondoskodik róluk.
Jézus kijelenti: mi értékesebbek vagyunk a madaraknál Isten szemében, és aki
ezt tudja, az nem fél, hanem bízik az Úrban. Szüntelen bízik Benne és hálát ad
Neki.
Mivel Korinthusban problémák voltak a házassággal, ezért az apostol
foglalkozik ezzel a kérdéssel (1Kor 7,1-16). Rámutat arra, hogy a házasság Ura Isten, és
akkor válik egészségessé a kapcsolat, ha mindkét fél élő kapcsolatban van
Istennel. A házasságban fontos a csendesség, az imádkozás. Mindkét félnek meg kell találnia rá az
alkalmat, az ima köt össze Istennel, általa árad az Ő Lénye az életünkbe. Az is
fontos, hogy a házastársak minél több időt töltsenek egymás közelében. Rámutat: sátán szét akarja verni a házasságot, és ahol a férj és feleség kevés időt tölt
egymással, nagy esélye nyílik erre. Az
Istennel való kapcsolat ápolása a házasságot is karbantartja.
Pál nem a házasság ellen van, amikor azt írja, szeretném, ha minden ember
úgy volna, mint én magam is. Ezzel arról tesz vallást, hogy akinek nincs házastársa,
teljes életét, minden idejét, erejét az Úr szolgálatának szentelheti. Mert Pál
mindig felfelé, Jézusra nézett, és Isten országa ügyét tartotta szem előtt. Ő
mindig mindent megtett Isten országának uralmáért, azért, hogy minél több emberhez
elérjen az evangélium. Tudta, hogy az evangéliumban hatalmas lehetőségek
vannak, sőt, az emberiség számára az egyetlen lehetőség a minőségi
átalakulásra. Általa lehetünk krisztusi emberek. Milyen is lenne a világ, az emberiség élete,
ha mindenkiben Krisztus természete élne! Béke és szeretet uralkodna az egész
földön. Nem lennének fegyverek, nem használná ki egyik ember a másikat. Az a
gyógyító erő áradna rajtunk keresztül is, ami Jézus által áramlott a világba.
Amin a gonosz sebet ejt, azt az ember helyreállítaná. A krisztusi emberek
azért vannak, hogy gyógyuljon körülöttük a világ, hogy felmutassuk: Krisztus
hatalmasabb sátánnál.
Többen már házasságban éltek, amikor Pál Korinthusban hirdette az
evangéliumot, így megtörtént, hogy az egyik fél hitre jutott, a másik nem. Pál
azt kéri, ha a másik nem jutott hitre, de elfogadja társa krisztusi hitét, és
továbbra is vele akar élni, akkor a hívő ne váljon el. Pál a házasságot óvja és
ma is óvni kell. Fontosnak tartja, hogy a hívők ne váljanak el, ha mégis így történne,
maradjanak házasság nélkül, vagy béküljenek ki. Tehát a házasság gyógyítására
teszi a hangsúlyt. Ha megbetegedik egy kapcsolat, tegyünk meg mindent a
gyógyulásáért. Mert a házasság gyógyítható. Ki gyógyíthatja meg? Az Úr, Általa
gyógyul az életünk. Általa békességben élhetünk.
Ó HÁLA AZ ÚRNAK
Ó hála az Úrnak,
zengjünk Néki hát,
Mert úgy szeretett
hogy id'adta Fiát.
A kínra, halálra
küldötte el őt,
Megnyitni a mennyet
a bűnös előtt.
Szívem áldd a Királyt,
az Övé ez a föld,
Szívem áldd a Királyt,
Neve mindent betölt.
Jöjj bűnös az Úrhoz,
mert Jézus az út,
Ó fogadd szívedbe a drága Fiút!
Ó teljes az üdv amit ád ez a vér,
Ó drága a kincs amit Isten ígér.
Ha bánva bűnét jön a leggonoszabb,
Az Úr néki még ma bocsánatot ad.
Szívem áldd a Királyt,
az Övé ez a föld,
Szívem áldd a Királyt,
Neve mindent betölt.
Jöjj bűnös az Úrhoz,
mert Jézus az út,
Ó fogadd szívedbe a drága Fiút!
Szent az mit az Úr mond és szent amit ad,
És szent az öröm mely az Úrban vigad.
De még magasabb lesz az égi öröm,
Ha Jézus előtt vigadunk odafönn.
Szívem áldd a Királyt,
az Övé ez a föld,
Szívem áldd a Királyt,
Neve mindent betölt.
Jöjj bűnös az Úrhoz,
mert Jézus az út,
Ó fogadd szívedbe a drága Fiút!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése