A Lélek által

A

z Úr folyamatosan beszélt Mózeshez, nemcsak átadta neki a törvényeket és a terveket, hanem azt is elmondta, mit, mikor és hogyan állítsanak fel (2Móz 40,1-38). Mózes pedig mindent Isten útmutatása szerint hajtott végre. Jó látni, hogy Mózes nem a saját elképzeléseit valósítja meg, hanem Isten akaratát. Ezt kéri tőlünk is az Úr. Ilyen alázatosan figyeljünk arra, amit mond, és tegyük is meg.

Felállítják a hajlékot, elhelyezik a bizonyság ládáját, és a kárpit is a helyére kerül. Mert az Úrnál rend van, megvan mindennek a helye. És azt akarja, hogy ez a rend fennmaradjon, erre vigyázzanak. A világban is rend volt a teremtéskor, azonban a bűn ezt a rendet megbontotta, a sátor pedig ebből állít helyre egy keveset. A sátor területe Isten uralmát jelzi, olyan, mint egy ország nagykövetsége, a falain belül a saját országuk van, az ő törvényük érvényes. A hajlék Isten országát hozta el Isten népe számára, és amikor belépnek a területére, az ország Királya elé állnak. 

Isten országa az Úr Jézus Krisztus által érkezett meg a maga teljességében közénk, Általa léphetünk be és tapasztalhatjuk meg áldásait. A láda beszél, őrzi az ország törvényét, és ezzel jelzi számunkra is, hogy Isten országának van törvénye, nem azt teszünk, amit akarunk. Urunk megismertette velünk ezeket, elmondta, hogy az Atya hogyan akarja látni életünket. Megismertette velünk mindazt, ami segít, ami előrevisz, és ahogyan az Atya látni akarja életvezetésünket. 

Az elhelyezett manna pedig Isten gondoskodásáról beszél. Ez felszabadít a Neki való életre. Arra bátorít, hogy éljünk Neki, tegyük, amit mond, a többit pedig bízzuk Rá. Aggódásmentes életvezetés felé segít minket.

Amikor minden elkészült és a helyére került, felhő borította be a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége töltötte be a hajlékot. Az Úr elfoglalta, birtokba vette a hajlékot. Jelen van, fel lehet keresni Őt. Izráel élete Isten jelenléte köré szerveződik. A sátor tesz bizonyságot arról, hogy itt van Isten, népe között lakozik. Enélkül csak egy művelődési központ lenne ez a hely. Azonban többről van szó. A Teremtő és Megváltó Isten ezen a helyen találkozik népével. Az istentisztelet helye nem kulturális központ, hanem mindig a találkozás, a gyógyulás, a helyreállítás helyszíne. Itt élhetjük át: Isten és én, és ebben a kapcsolatban újulhatunk meg.

A sátort beborító felhő vezette őket - amikor fölemelkedett és elindult, ők is elindultak. A felhő oltalmat is adott, és vezette is a népet. Így a felhőt figyelték, hozzá igazodtak. Vándorlásuk ritmusát a felhő adta meg. Nem a maguk kényelme, szándéka mozgatta őket, hanem Isten akarata. Ha a felhő elindult, menni kellett, ha ez volt a tervük, ha nem. Így figyeljünk mi is az Úrra, szabjuk Hozzá ritmusunkat, mozduljunk, amikor Ő indul, és álljunk meg mi is, amikor Ő megáll.

Pál úgy tekint a korinthusiakra, mint akik Krisztus levelei. Életük Krisztusról, az Ő munkájáról beszél (2Kor 3,1-18). Akit az Úr megragadott, és szívét újjáformálta, az levéllé változott. Olyan levéllé, amelyre az Úr Krisztus ír. Mit ír? Egy új életet. És ezt mások látják és olvassák. A hívő ember élete Krisztusról szól, ha valaki figyeli, Őt látja meg. Róla szól az életem? Krisztust látják, amikor velem találkoznak? Krisztus üzenete nem a külsőnkön, nem is a törvényekben mutatkozik meg, hanem a szívbe van írva. Elsősorban belső átalakulásról beszél, és amikor ez megtörténik, kívülről is láthatóvá válik. Az Úr a szívünkben munkálkodik, azt teszi újjá. A szív megváltoztatása nélkül nincs új élet, nincs élő hit.

Pál a korinthusi gyülekezet létében Isten munkáját látja. Elmondja: nézzétek, ilyen hatalmas Urunk van. Még a korinthusi ember sem reménytelen a számára. Még velük is tud újat kezdeni, az ő életük is megváltozhat. A gyülekezet a fény, ami jelzi, hogy van remény. Senki ne adja fel, mert ha az emberek által reménytelennek tartott korinthusban új jöhetett létre, akkor ez bárhol megtörténhet. Az evangéliumban hatalmas erő van. A tartalékaink az igében rejlenek. Nem emberi erőforrásokat szedünk össze, mert azok vajmi keveset érnek. A mi erőnk az Úrban van, mert Ő élő Isten. Ennek következtében cselekvő, életekbe beavatkozó Úr. Hatalmát az emberi élet megváltoztatásában mutatja meg.

Pál elmondja, hogy nem vagyunk alkalmasak Isten szolgálatára. Nincs erőnk életek megváltoztatására, még magunkat sem tudjuk belülről más emberré tenni. Képtelenek vagyunk rossz szokásainktól, szenvedélyeinktől megszabadulni. Erre egyedül az Úr képes, Ő a szabadító. Ő tesz képessé a Neki való szolgálatra, Ő tesz alkalmassá a Lélek szolgálatára. Isten Lelke formál újjá, Ő munkálkodik bennünk és visz végbe hatalmas dolgokat. A Lélek elevenít meg, csakis a Lélek tesz élővé.

Jézus megismerése nélkül az Ószövetséget sem értjük, de ha megtérünk Hozzá, elvétetik a lepel.  Jézusban feltárul Isten Lénye és akarata. Az Úr Lelke a szabadság, ahol jelen van, ott nagy dolgok történnek, ott felszabadulás megy végbe a bűn és a törvény hatalma alól. Ahol az Úr Lelke jelen van, ott nincs kapkodás. Ott nem arról szól az élet, hogy mindenbe belekapunk, mindenütt ott akarunk lenni. Ott a Lélek vezetése valósul meg.

Az Isten lelke folyamatosan formál. A cél: Jézus képére alakulni. Tehát a megtéréssel még nem vagyunk készen, a Lélek állandóan munkálkodik, a minta Jézus. Addig vés, farag, amíg ki nem ábrázolódik bennünk a Krisztus. Aki Jézus tanítványa, annak Hozzá hasonlóvá kell válnia. Élete már Róla szól, és Őt mutatja meg az embereknek. Nem én látszódom, hanem Jézus. Ezt a munkát pedig a Szentlélek végzi el bennünk.

Nagy hálát adjunk az Atya Istennek

1. Nagy hálát adjunk az Atya Istennek, Mennynek és földnek szent teremtőjének, Oltal-

mazónknak, kegyes éltetőnknek, Gondviselőnknek.

2. Hála tenéked, mennybéli nagy Isten, Hogy szent igédet adtad mi elménkben, És

hogy ez által véssz ismeretedben, Te kegyelmedben.

3. A romlás után nem hagyál bűnünkben, Sőt te Fiadat ígéréd igédben, Hogy elbocsá-

tod őtet mi közénkben, emberi testben.

4. Felséges Isten, tenéked könyörgünk, Hogy mutassad meg szent Fiadat nékünk,

Hogy őtet látván, benne remélhessünk, Idvezülhessünk.

5. Adjad, hogy lássuk a világosságot, Te szent igédet, az egy igazságot, A Krisztus Jé-

zust: örök vigasságot, És boldogságot.

6. És ne ismerjünk többet a Krisztusnál, Ne szerethessünk egyebet Jézusnál; Marad-

hassunk meg a te szent Fiaddal, Krisztus Urunkkal.

7. Adj igaz hitet a te szent Fiadban, És jó életet minden útainkban; És Szentlelkeddel

vigy be hajlékodba, A boldogságba.

8. Dicsőség néked mennyben, Örök Isten, Ki dicsértetel a te szent igédben, Krisztus Jé-

zusban, mi Idvezítőnkben, És Szentlélekben.

Isten áldásával.