| E |
zékiás kisírt gyógyulásának gyümölcse nem sok áldást hozott Isten népe számára. A király felépülését követően fia született, aki tizenkét éves korában követte apját a trónon (2Kir 21,1-9). A trónon követte, de a hit, az Úrnak való engedelmesség útján nem. Manassé élete rámutat arra, hogy a hitet nem születésünkkel nyerjük. Még Isten gyermekének az utódja sem lesz automatikusan Jézus tanítványa. Manassé nem örökölte apja hitét, sőt úgy látjuk apjának élete, reformja, az Úrhoz való hűsége, és gyógyulásáról szóló bizonyságtétele egyáltalán nem hagyott nyomot benne.
Fontos szerepe van annak, ahogyan a szülők élnek, és amit gyermekük számára mutatnak, de ez még nem elég. A gyermeknek is megtérésre van szüksége. Nem elég az, hogy hívő családba, egyházi szolgák gyermekeként nő fel valaki. Neki is meg kell térnie. Ez azt jelenti, fel kell ismerni, hogy a vallásosság ellenére is bűnös a természete és meg kell látni, hogy ezen csak az újjászületés segíthet. A legjobb gyermek is bűnös, új szívre van szüksége. Felismertem-e már, hogy kegyelemre szoruló bűnös vagyok? Pál apostol is a Jézussal való találkozás után döbbent rá, hogy születése, vallásos neveltetése, de még rabbi diplomája sem számít az Úr előtt. Isten egyedül azt nézi, ami szívben van. A szívünk pedig egyformán gonosz, csak a szív csere oldja meg a problémát. A mai napon tartsunk csendességet és legyen ez a legfontosabb kérdésünk: új szívet kaptam-e már az Úrtól? Ne térjünk a kérdés fölött napirendre, hanem engedjük, hogy az Ige átvilágítsa lényünket. Az átvilágítás eredményét pedig vegyük komolyan. Ne mentegessük magunkat az Úr előtt, hanem inkább kérjük, hogy könyörüljön rajtunk.
Miért lett ilyen Manassé? Abban az időben az asszír birodalom határos volt Júdával. A király félt, hogy elveszíti hatalmát. Tudta, hogy már apja idejében is bekerítették Jeruzsálemet. Úgy gondolta, ha behódol az asszíroknak, átveszi vallásukat, szokásaikat megmentheti hatalmát, országát. Nem jutott el a szívéig, hogy nem apja, hanem az Úr mentette meg Asszíria kezéből Júdát. „Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt” (Luk 9,24) Mert nemcsak hadsereg által lehet egy országot elfoglalni, hanem szellemi, kulturális és gazdasági úton is. Az asszírok a maguk vallási szokásaikat népszerűvé és modernné tették az emberek előtt. Manassé meg akart nekik felelni és így mindent átvett, sőt még túl is licitálta őket. Ha nem figyelünk oda, a minket körülvevő világ a maga szokásait becsempészi életünkbe. A világ életformája, vallása nagyon látványos, jól van propagálva és így széles rétegeket elér. A média által annyira áthatja az élet minden területét, hogy észre sem vesszük és átalakítja gondolkodásunkat, életvitelünket. Így történt az az elmúlt évtizedek alatt. Sok mindent átvettünk más népektől, kultúráktól, különösen a fiatalabb nemzedék úgy, hogy mára már természetesnek tűnnek. Azonban Isten törvénye és akarata nem változik, Ő ma is bűnnek tartja mindazt, amit Manassé meghonosított: a varázslást és jelmagyarázást, halottidézést és a jövendőmondást. Mindezek ma is népszerűek, még a hívők közt is vannak, akik ezzel élnek, azonban Isten előtt mindez utálatos. Ezekből meg kell térni, és meg kell szabadulni. Az Úr Jézus vére képes mindezek hatásától megtisztítani az életünket.
Soha ne feledjük, hogy az áldott, a növekedő élet, a megmaradás az Isten akaratának való engedelmességhez van kötve. Csábíthat a világ, de csak ő tart meg, mindenen át. Manassé mindezt elfelejtette.
Ezt a szakaszt olvasva, talán ellenkezés fogalmazódik meg bennünk és arra a következtetésre jutunk, mit kell ezt annyira komolyan venni. Manassé, vagy mai követői, ha a világ útján járnak, hát azon járnak, mit kell ebből ügyet csinálni. Hát nem sokkal tovább uralkodott, mint az apja? Ő ötvenöt évig volt király, ha rossz volt az út, amin járt, ha bosszantotta az Urat, akkor miért uralkodhatott ennyi ideig? Vagy mégis ő csinálta jól? Alkalmazkodott a korszellemhez és így megmentette a birodalmát és az életét? A látszat csal. Isten rossznak látta mindazt, amit tett. Manassé élete az Úr bosszantására volt. De hát akkor mégis miért ülhetett ilyen sokáig Dávid trónján? A válasz: „mert igen irgalmas és könyörületes az Úr” (Jak 5,11). Az Úr ad időt a megtérésre, az életünk megváltoztatására.
Pál apostol tovább viszi az örömhírt, már Ikóniumban vannak (ApCsel 14,1-7). Az elutasítás, a rossz tapasztalat ellenére itt is a zsinagógába mennek előbb. Az Úr áldása van rajtuk, de vannak rosszakarók is. Ezek ellenük fordítják a pogányokat. Megharagudnak az apostolra és társaira. De tulajdonképpen a harag Jézus ellen irányul. Nem látják annak az életnek a gazdagságát, amit Pálék hirdetnek. Ezért a régi életüket látják veszélyeztetve. Mondhatnánk úgy is, hogy a bűn, és az istentelen, pogány életforma annyira beléjük rögzült, hogy nem akartak tőle szabadulni. Mindig akkor vált ki haragot és ellenállást az evangélium hirdetése, ha Krisztus lénye összeütközik bűnös szívünkkel, a mi vágyainkkal. Az Úr könyörüljön, hogy felismerjük, amihez eddig ragaszkodtunk, azaz Istentől kínált új élet mellet, csak kacat és szemét, bárhogyan csillog és bármilyen vonzó és népszerű legyen is.
A támadások ellenére sem menekül el Pál. Nem a maga előnyét, kényelmét nézi, hanem kész mások üdvösségéért szenvedést is vállalni. Mi csak addig szeretünk maradni, bizonyságot tenni ameddig szívesen veszik. Mihelyst ellenállásba ütközünk, vagy más véleménnyel találkozunk, mindjárt tovább állunk. Urunk adjon bátorságot és bölcsességet a maradáshoz, a szolgálathoz.
Milyen jó, hogy maradtak, mert az Úr munkálkodott és megáldotta bizonyságtételüket. Ha kitartók vagyunk ott is lehet eredmény, ahol arra először nem látunk reményt. A Szentlélek Isten képes megtörni az ellenállást. Kérjük, hogy számunkra is adja meg, hogy bizonyságtételünk nyomán, jel és csoda menjen végbe. Csakis a Lélek teheti eredményessé az evangélium hirdetését. Ahol élet van, ahol Krisztus munkálkodik ott meghasonlásra, szakadásra is lehet számítani. Ne ijedjünk meg ettől, hiszen a vallásos, langyos élet sokak számára kelendő, de az igazi hit nem kell mindenki számára. A vallásra sokaknak szüksége van, de Krisztusnak nem akarnak engedelmeskedni. Mi azonban hallgassunk Urunkra és higgyük, hogy az Út, amelyet Ő mutat, életre vezet.
Új szívet adj
1. Új szívet adj, Uram, énnekem,
Új szívet adj, én Istenem,
Amely csupán csak teérted ég,
Véled jár szüntelen, csak véled szüntelen.
2. Nyájas, vidám, szelíd, jó szívet,
Mely, Jézusom, te lakhelyed,
Hol egyedül a te hangod szól,
Mely véled van tele, csak véled van tele.
3. Jézus, a te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet,
Én is tudom, bűntelen leszek
Majd nálad odafenn, a mennyben odafenn.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése