A
|
bölcsesség Isten ajándéka. Szabad kérni, és Ő
adja mindenkinek, aki kéri tőle, mert szükségünk van rá (Péld 13,15-25). Az
életbölcsesség fontos és szükséges a mindennapokban, általa hozhatunk jó
döntéseket. A bölcsesség tesz képessé arra, hogy meglássuk, mi Isten akarata, és
képesek legyünk azt választani, aszerint dönteni.
A bölcsességnek arról az ajándékáról beszél most az Úr, ami segít abban,
hogy meglássuk, hol tartunk, és képesek legyünk változtatni rajta. A bölcs
belátás azt jelenti, felismerem, hogy messze kerültem Istentől, bűnös vagyok.
Csakis az ige és az Úr ismerete, a Szentlélek munkája juttat el erre a
felismerésre. A tékozló fiú életében is akkor jött el a pozitív változás,
amikor belátta, rossz úton jár, és rossz helyen van. Fontos volt, hogy belátta,
nincs a helyén, mert otthon van a helye, és meglátta azt is, hogy haza kell
mennie. Ez a bölcs belátás, amikor felismerem, hogy Isten segítségére van
szükségem, hogy egész életem meg kell változtatni és összhangba kell hozni az
Úr akaratával, és ezt meg is vallom.
A bölcs belátás a mindennapokban is nagy segítség életünk és
kapcsolataink harmonikus működéséhez. Hiszen gyakran van szükség annak a
meglátására, hogy hibáztunk és valamit rosszul gondoltunk és tettünk. Magunkban
nem mindig jutunk el ennek a beismerésére. Legtöbbször úgy gondoljuk, mások
hibáznak, ők rontották el, de mi mindent jól csináltunk. A belátás is az ige
olvasása közben működik helyesen. Az igén keresztül döbbenek rá arra, hogy én
vagyok a hibás, miattam tört ki a vihar. A bölcs belátás segít abban, hogy ne
mást hibáztassunk, hanem vállaljuk a felelősséget. De nem elég ezt csak látni,
hanem vállalni is kell. Nem mindig könnyű, hiszen a hiba, a vétek vállalásával
együtt kell járni a bocsánatkérésnek és a korrekciónak. Akkor igazi a belátás,
ha készek vagyunk változtatni, másképp csinálni dolgainkat, mint eddig. Ezt
látjuk a Szentírásban is. Aki meglátta bűneit, azt, hogy eddig rossz irányba
haladt, de a Jézussal való találkozás során bűnbocsánatot nyert, az onnantól
kezdve már másképp él. Jézus többször hangsúlyozza: meggyógyultál, menj el és
többé ne vétkezz. Vagyis, látod, mi volt a baj, többé ne úgy csináld, ne úgy
élj, hanem kezdj el egy újat, Jézussal. A belátásnak erre a munkájára nekünk is
szükségünk van. Kérjük Urunkat, adja meg, és formáljon úgy, hogy mindig készek
és képesek legyünk beismerni hibáinkat és változtatni rajtuk.
Újra felbukkanó motívum az intés megfogadása. A bölcsesség jelen van,
figyelmeztet, korrekciót javasol, de ezt meg is kell fogadni. Gyakran
hibáztatjuk Istent, ha valami nem jól alakul az életünkben, de végiggondoltuk-e, hogy azért történtek így a dolgok, mert Ő szólt, mutatta a jó
utat, de mi nem hallgattunk Rá? Szeretjük az Urat okolni, pedig a legtöbb esetben
azért történnek a bajok, mert figyelmen kívül hagyjuk, amit mond. Nem hiszünk
Neki, hanem inkább a kísértőre hallgatunk. Ádám és Éva esetében is így volt,
Isten megmondta, mit tegyenek és mit ne, de ők a sátánra hallgattak Isten
helyett. A sátánnak hittek, és nem Istennek, és ezzel az egész emberiséget
halálos útra sodorták. Erről az útról Isten kegyelme által fordulhatunk vissza,
de csak akkor, ha meglátjuk: rossz úton és rossz irányba tartunk. Ezt követően
pedig vissza kell fordulni. Nem kellemes szembesülni a rossz iránnyal,
különösen, ha sokáig mentünk rossz úton, de azért jött el Jézus, hogy hirdesse,
minden útról vissza lehet fordulni. Köszönjük meg ezt Neki, és forduljunk
vissza.
Egyre mélyebbre vezet János apostol Jézus lényének és munkájának megismerésében
(Jn 5,24-30). Megtudjuk, hogy minden a Jézussal való kapcsolatunktól függ. Az Atya mindent Rábízott, az Ő munkája hozta el számunkra az örök életet. Nagyon fontos,
amit Jézus elmond magáról, megerősíti, amit korábban is mondott: nem a maga
akaratát keresi, hanem az elküldője akaratát, vagyis az Atyáét. Jézus soha nem
önmagát akarta megvalósítani, ezért tudott nemet mondani a kísértőnek. Nem az
volt a célja, hogy sikeres, elismert és sokak által népszerű és támogatott
legyen. Őt mindenkor az vezérelte, hogy Isten akaratát keresse és cselekedje.
Fontos ez, mert azt mutatja, hogy állandóan kérdezni és keresni kell
Isten akaratát. Minden dolgunkban az ige fölé hajolva kell kérdezni: mit akarsz, Uram, hogy cselekedjem? Nem arról van szó, hogy egyszer egy borítékban
megkapjuk előre Isten mindenre kiterjedő leírását, hanem napról napra kell
keresnünk, mit akar. Mi célja velem? Ehhez kapunk segítséget az igében. Viszont
az ige nem ma foglaltatott írásba, így tusakodni kell felette. Isten
Szentlelkét kell segítségül hívnunk, hogy meglássuk, mit akar az Úr. Azonban ez
lehetséges, aki őszintén keresi Isten akaratát, az fel is ismeri. Legtöbbször
nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy nem akarjuk Isten akaratát
cselekedni.
Jézus munkája az életre keltés, a bűnből és a halálból. Ez azonban hit
által történik. Aki hallja az Ő szavát és hisz Benne, annak örök élete van, az
nem megy ítéletre, hanem életre. Mert az ítéletet Ő vette magára, elszenvedte a
kereszten. Aki hallja az Ő beszédeit és hisz - ezt a kettőt nem lehet elválasztani
egymástól. Hallani kell az igét, mert a hit hallásból van, és hinni abban, hogy
minden Jézusban valósul meg. Mindent Benne kapunk. Aki hisz Benne, mint
megváltójában, az nem jut ítéltre, mert Érte megbocsáttatnak a bűnei. Ezáltal
átéljük a bűnből, a régi életből való feltámadást.
A Jézusban való hit, szavának meghallása reménységet nyújt a halál fölött.
Jézus szavában erő van, és ez a szó még a sír mélyéig is elhatol, és előhoz
onnan. Aki hisz Benne és hallja a szavát, illetve hallgat a szóra, az majd a
sírból is előjön, amint Lázár is kilépett onnan. Aki az Úr szavára kijön a
sírból, vagyis átéli a feltámadást, az többé nem megy oda vissza, az nem hal
meg. Az örökké él, Jézussal.
Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem
1. Bár bűn és kín gyötör, És
nehéz bár szívem, A Sátán életemre tör: Kétségbe nem esem.
2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis
hozzád jövök. A bűnnek gyűlölője vagy, De kegyelmed örök.
3. Az én erőm kicsiny, S a bűn
erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts bajomon!
4. Az ég oly messze van, Még
messzebb tőled én, De szent igédben írva van, Hogy irgalmad enyém.
5. Nem félek senkitől, Hisz te
vigyázsz reám, Már bánat és gond sem gyötör: Meghallgatod imám.
6. Jézusban bízva én szívemet
átadom, Mert így, tudom: akármi ér, Atyám szeret nagyon.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése