A
|
szentíró rámutat a tudás fontosságára; a
gondolkodás segítsége nélkül könnyen hibákat követünk el (Péld 19,1-9).Tanulni
kell, mert amikor megkezdjük az életet, nem ismerünk semmit. A legalapvetőbb
dolgokat is tanulnunk kell. A kisgyermek az édesanyjára, a szüleire van utalva,
meg kell tanulnia önállóan gondoskodni magáról, de ez sem megy gyorsan, idő és
kitartás kell hozzá.
Az élet minden dolgát tanulnunk kell, így azután fontos, hogy legyen
kitől tanulni, de az sem mindegy, hogy ki által sajátítjuk el az élet
ismeretét. Nem elég csupán a tárgyi ismeret, olyan oktatásra van szükség, amely
megbízható, hiteles életmintát mutat a számunkra. Igen, hiteles életekre van
szükségünk, olyan példákra, akik jó döntést hoznak a nehéz helyzetekben, olyan
tanítókra, akiknek az élete jó irányba halad, akik a válságos helyzeteket is
jól tudják megoldani. Kevés ilyen minta van előttünk.
Ma a különféle filmek, tévéműsorok formálják az embereket. Amilyen
erkölcsi és magatartásminta ott felbukkan, az megjelenik hamarosan a
mindennapokban is. Ma nem kipróbált, hiteles személyeket követünk, hanem
mesterségesen megformált szereplőket. Nagy hatása van még a közösségi oldalakra
feltöltött anyagoknak - a mások által prezentált tartalmak befolyásolnak minket.
Látjuk, miként tervezi meg szabadságát a másik, vagy éppen mit szeretne most
venni, és úgy gondoljuk, mi sem maradhatunk el tőle.
Azonban ha kinyitjuk Bibliánkat, benne sok hiteles élettel találkozunk, a
leghitelesebb mind között az Úr Jézus élete. Őhozzá nincs fogható. Őhozzá nem
lehet hasonlítani senkit. Az Ő élete jó élet, ezért érdemes Rá figyelni. Isten
azért is adta Őt a világba, hogy megtanuljuk Tőle az igazi életet. Ő maga is
felszólította tanítványait tanulásra: „Vegyétek magatokra az én igámat, és
tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok, és lelketek
nyugalmat talál” (Mt 11,29). Lelkünk megnyugvását csak az Ő követésében, az Ő tananyagának elsajátítása közben kapjuk meg. Mennyire mást tanít Ő, mint
a világ. Ő a szelídséget és az alázatosságot tanítja. Elcsendesedve gondoljuk
végig, hol tartunk ennek az anyagnak az elsajátításában? Mennyire vagyunk
szelídek? A szelídség és az alázat szerepet kap-e problémamegoldásainkban?
Mert a mai világ nem a szelídséget, hanem az erőszakos megoldásokat részesíti
előnyben. Van még egy fontos lecke, mégpedig, az irgalmasság (Mt 9,13). Jézus azt
kéri övéitől, hogy ezt sajátítsák el, és bizony, csak Tőle lehet hitelesen megtanulni.
Mert Ő irgalmasan bánt a megtagadójával, és imádkozott megfeszítőiért is. Amit
tanított, azt meg is élte. Számára a bűnösök mentése volt a legfontosabb
feladat. Mert a kegyelem megismerése és megtapasztalása mindennél fontosabb.
A zsidók a mai ember rossz hozzáállását is megmutatják (Jn 6,52-59). Az a
baj, hogy a számunkra is gyakran csak elméleti kérdés az ige és benne Jézus
személye. Vitatkozunk, mit hogyan kell érteni, kinek van igaza. De ez nem visz
előre. Mert mit használ, ha egy tál ételben lévő kalóriaértékről diskurálunk,
tudományos dolgozatokat írunk, csak épp nem fogyasztunk belőle. Mert csak a
kóstolás után tudunk igazi véleményt formálni.
Az Úr Jézus szívünkre helyezi, ne vitatkozzunk Felőle, hanem éljünk Vele.
Az Ő élete lelkünk tápláléka. Ezt ki lehet próbálni. És aki őszintén,
feltételek nélkül jön, az megtapasztalja, hogy kicsoda Ő. Igazi élet csak a
Vele való élő kapcsolat által van. Aki nincs Vele kapcsolatban, aki nem úgy fogadja
be Őt, amint az ételt, annak nincs élete. Ha nem táplálkozunk, meghalunk, ha
nem „fogyasztjuk Jézust”, ha nem élünk az igével, éhen halunk. Mert lényünk
tápláléka Ő maga, az Ő igéje, általa van örök életünk. Az Úr Jézussal való
naponkénti kapcsolat jelenti számunkra az életet, mert Ő az élet útján vezet.
Ő mentett meg az ítélettől, és ez a megmentés örök életre szól. Csak egyedül Ő
ad életet.
Így jöjjünk ma is Hozzá, vitatkozás és okoskodás nélkül. Ami azt jelenti,
hogy komolyan vesszük, amit mond. Ha azt üzeni, hogy az Ő teste étel és a vére
ital, akkor úgy is van, mert a kereszten való halála életet jelent a bűnös
ember számára. A mai nap nagy kérdése: vitázom Jézusról, vagy élek Belőle?
Okoskodom, értetlenkedem, vagy egyszerűen kipróbálom, amit mond? Mert a puding
próbája az evés. Ki lehet próbálni mindazt, amit az ige kijelent a számunkra.
Ő maga biztat erre: „Hívj segítségül
engem a nyomorúság idején: én megszabadítalak, és te dicsőítesz engem” (Zsolt
50,15).
'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!'
1. 'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!' Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess
meg! Tiszta szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha
kérünk.
2. 'Keressetek buzgón és megtaláltok!' - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s
átok Erőt ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!
3. 'Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!' - Elfáradtunk, Uram, e világ
zaján; Ó, nyisd meg az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök
halleluját!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése