Boldog jövő

 

E

z a fejezet csodálatos jövőt fest le Isten népe számára (Zak 8,1-23). Sok örömöt vetít eléjük, és a jelenlegi gondok közepette arra irányítja figyelmüket. Isten jövőképet ad nekik, boldog jövőképet. Mert az igazi boldogság mindig Tőle jön. Isten nélkül nyugtalanság, bizalmatlanság és félelem van jelen a szívekben. A város és a templomépítés feladatai és nehézségei között sokan nem tudnak előrelátni. Csak azt látják, amiben épp vannak, és az nem könnyű, sőt vannak, akik elkeserítőnek látják. Elveszítették reménységüket az ellenség folytonos zaklatása miatt. Nemhogy a boldog és tartós jövőt, a jelent sem látják biztonságosnak, élhetőnek. Félnek, mert csak magukat látják, némelyek azt is mondogatják, nincs velünk az Isten.

Isten ebben a reményvesztettségben szólítja meg őket Zakariás által. Ezzel üzeni, nem vagyok távol, ismerem a helyzetet. Nem vagytok magatok, ne féljetek. Jó ezt olvasni, ne félj, nem vagy magad, csak ne a körülményekre, és ne a problémákra nézz. Az volt a baj, hogy az akadályokat, az ellenség manővereit látták, és nem néztek felfelé. Ne engedjük, hogy bármi lefelé húzzon, hanem nézzünk ezeken túl, egyenesen az Úr Jézus Krisztusra. Ne a láthatókra, hanem a láthatatlanokra szegezzük a tekintetünket. Isten ígéreteire építsük napunkat. Mindegy mit látunk, hallunk, vagy hogyan érezzük magunkat, Isten ígérete ezek közepette, és ezek ellenére megvalósul.

Megtértem, vagy visszatértem a Sionhoz. A boldog jövő alapja ez, Isten visszatért hozzájuk. Velük jött, mert Ő hozta őket haza a fogságból. És talán ez a probléma gyökere, nem Istennek tulajdonítják a hazatérést, úgy látják, ők jöttek magukban. De ez nem igaz, nemcsak lehetővé tette az Úr a hazajövetelt, hanem velük jött, végig velük volt az úton, sőt hordozta őket. Ahogy a pusztában, úgy a Babilonból hazavezető úton is az Úr hordozta őket.

Ott van Jeruzsálemben az Úr, velük van, ezt kell meglátniuk. Ha látják, másképp tekintenek az életükre. Meg fog telni a város idős emberekkel, és sok gyermek fog az utcákon játszadozni. Ez a kép békés jövőt vázol fel. Amikor hallják a prófétai üzenetet, többen felkiáltanak, ehhez csoda kell. Csodának látszik mindez a szemeikben, de Isten számára nem csoda. Ha még nem is látszódik mindezt, Ő már elvégezte, és be fog teljesedni. Ha csodának tűnik, amit Isten kijelent, az akkor is meg fog valósulni, bízzunk a szavában.

Áldás lesznek a népek között, tíz nem zsidó ragad meg egy zsidót, hogy vele mehessen, mert hallották, hogy velük van Isten. Bizony ez lesz a csoda, és ma hihetetlennek tűnik. Ehhez bennük kell nagy változásnak végbemenni. Az Úr Jézus Krisztusban eljött az igazi változás lehetősége. Aki Krisztusban van, az áldássá lesz. Krisztusban megszűnik az átok, és áldást közvetíthetünk. De avjon így van? Isten mai gyermekeit, a keresztyéneket is így megragadják, és hozzájuk akarnak tartozni, mert azt hallják, látják, hogy Isten velünk van? Mennyit mondjuk, velünk az Isten! De látható ez? És olyan változást vitt végbe bennünk, hogy a nem hívők vágyakoznak közénk tartozni, Istent megismerni? Gondolkodjunk el ezen, vonz-e másokat az életünk? Látszik-e, hogy a tanítványok más nép?

Ha azt kell mondani, belénk nem kapaszkodnak, és nem akarnak olyanok lenni, mint mi, és nem akarnak Krisztushoz tartozni, lássuk meg, az nem Isten hibája. És nem is csupán a nem hívőké. Valószínűleg a magukat keresztyénnek valóké. Miért? Mert ha nem ragadnak meg minket, hogy köztünk éljenek, ha nem akarnak Krisztus népéhez tartozni, azt jelenti, nem látszik, hogy velünk, köztünk van az Úr. Nincs miért belénk kapaszkodni. Abba kapaszkodunk, aki segítséget jelent. De ha a hívők élete nem különbözik a nem hívőkétől, hogy segíthetnek másoknak?

Az emberek között elterjedt a vezetők reakciója, tudják, meg akarják ölni Jézust (Jn 7,25-30). Kiderülnek a dolgok, de lehet, szándékosan szivárogtatnak, ismerje meg a nép a vezetők álláspontját. És ha ezt tudják, elfordulnak Jézustól. Ha a vezetőség indexre teszi Őt, ha nem kívánatos személyként tartják nyilván, akkor nem merik majd követni. Félni fognak a szankcióktól. A világ semmit sem változik, csak a média, most másképp szivárogtatnak. De ma is az a cél, hogy ne akarjanak másképp gondolkodni az emberek, ne térjenek el a hivatalos állásponttól, tartsák azt veszélyesnek. Az Úr Jézus azonban azért jött, hogy személyesen ismerjük meg Őt, és mindenki maga hozza meg a döntést. Ne mások véleménye, de ne is az önmagunk féltése befolyásoljon, hanem Isten igazsága. Aki meglátja Jézusban az Igazságot nem fél, és az vállalja Őt akkor is ha veszélyes.

Az Úr Jézust nem befolyásolja a megfélemlítés, a propaganda, nyíltan szól továbbra is. Nem magára tekint, nem az érdekeit tartja szem előtt, az Atya akaratára figyel. Isten tervét igyekszik megvalósítani, a mi megmentésünkért fáradozik, és nem bújik el. A veszélyt is vállalja a bűnös ember mentéséért. Őt nem lehet megfélemlíteni, és eltántorítani az Atya tervének a megvalósításától. Mi is vállaljuk bátran és nyíltan az Urat.

Az emberek azonban leragadtak a külsőségeknél. Tudják honnan való Jézus, és úgy gondolják, a Krisztus származását senki sem fogja tudni. Ismét emberi hagyományokra figyelnek, elvárásaik vannak, megszabják, minek kell megfelelnie a Messiásnak, és ha azt nem teljesíti, elfordulnak Tőle. Nem az életére tekintenek, nem a beszéde és a tettei alapján hoznak döntést. Az Úr rámutat, azt mondják, ismerik Őt, mégsem látják meg, hogy Istentől jött. Nem ismerik fel, hogy Őbenne Isten van jelen. Igazán ismerem én az Urat? A magam életében megtapasztaltam hatalmát? Tudom kicsoda, és ezért teljesen Rábíztam magam?

Jézus határozottan kijelenti, ő ismeri az Atyát, mert Tőle jött, az Ő küldötte. Isten küldte Őt a világba, a saját Fiát, hogy általa bemutassa, kicsoda is Ő. És ha nyitott szívvel figyeljük, akkor látni fogjuk, hogy valóban Isten fia. Ha ezt látom, megfogadom a szavait, és aszerint kezdek élni. Az is benne van ebben, hogy aki Jézus tanítványa, az Isten követe, az Isten országának a képviselője. Őt képviselem?

 

 

 

FÖNN A CSILLAGOK FELETT

 

 

1.  

Fönn a csillagok felett, halleluja, ámen!

Boldog lelkek zengenek, halleluja, ámen!

Aki itt elfáradott, aki hordoz bánatot,

Azt a béke várja ott, halleluja, ámen!

2.  

Ott az üdvözült sereg, halleluja, ámen!

Istennek zeng éneket, halleluja, ámen!

Onnét száll a földre le Isten Lelke, hogy vele

A szívünk legyen tele, halleluja, ámen!

3.  

Én is zengek éneket, halleluja, ámen!

Kegyelméért Istennek, halleluja, ámen!

Dicsértessék Jézusom, ezt kiáltom, ezt mondom

Itt s előtted egykoron, halleluja, ámen!

 

 

Isten áldásával.