Engem keressetek!

 

T

ovábbra is kemény igéket mond a próféta az északi országrész lakóinak (Ám 5,1-27). Mindezek mögött meghúzódik Isten féltő szeretete. Nem akarja, hogy elvesszen népe. Ezért szól még mindig az üzenet, „Halljátok meg!” Az Úr Jézus is többször mondta, akinek van füle, hallja! Halljuk meg Isten üzenetét, akkor is, ha kemény beszéd az. Ne sértődjünk meg, és ne is legyintsünk, csak hadd mondja, úgysem figyelünk rá.

Izráel eltért az Úr útjától, bálványimádóvá lett. De mindezt ötvözte a bibliai hittel. Kevert hitük volt, amiben már a pogány elemek voltak túlsúlyban. Azt gondolták, a kevert hit is megfelel Istennek. Nem akarták megérteni, hogy ez a hit már nem az élő Istenről szól, hanem a bálványokról. Bétel középpontjában egy arany bika szobor állt, ezt tekintették istennek. Azonban az Úr nem valamilyen hitet és kultuszt kér, hanem azt akarja, hogy Őt ismerjük meg. A bálvány minden korban romlásba dönt, és kárhozatba visz.

Az Urat keressétek, engem keressetek, hangzik az útmutatás. Ehhez azonban az kell, hogy ne menjenek többé Bételbe és a többi hamis kultuszhelyre. Nem azt mondja Isten, hogy Őt is vegyék be a csoportba, hanem azt, hogy ne legyen rajta kívül más Isten. Mindent távolítsanak el az életükből, ami a bálványokhoz tartozik. Ha ez nem történik meg, bekövetkezik az ítélet. Valóban úgy is történt. Isten megítélte őket, mert nem fordultak vissza Hozzá. Ezeket szem előtt kell tartanunk, mert vannak hamis hangok, amik azt mondják, Isten szeret, és ha hiszünk Benne, semmi baj sem lehet. Ő megoltalmaz, és bevisz majd országába. Az sem számít milyen volt az életünk, minden meg van bocsátva. Azonban ez így nem teljesen igaz, az Úr a megtérőknek megbocsát, de hozzá is fűzi, menj el és többé ne vétkezz. Menjünk el, de már ne éljünk bűnben, most már az Ő élete legyen látható. Izráel ezt nem vette komolyan, és hiába mondták, Isten népe vagyunk, fogságba kerültek, és ott teljesen elvesztek.

Fogadjuk meg Isten tanácsát és kezdjük el Őt keresni!  Szóljon ez az évünk Isten kereséséről. Akarjuk Őt igazán megismerni. Vajon milyen terveket készítettünk erre az évre? Mit szeretnénk elérni, megszerezni? Tegyük ezeket félre, és keressük az Urat. Ne elégedjünk meg az Úrról szóló tanítással, hanem  Őt magát keressük.

Azonban nem mindegy hol keressük. Mert ha ott keressük, ahol nincs, nem fogjuk megtalálni. Hol keressük hát? Az igében. Vegyük kézbe a Szentírást, olvassuk úgy, mint Isten szavát, hozzánk szóló üzenetét, és átéljük, hogy meg fog szólítani. Megtapasztaljuk olvasás közben, hogy jelen van az Úr. Olvassuk úgy, hogy komolyan vesszük, amit mond, azt úgy is gondolja, és azért mondja, hogy azt tegyük. Gondoljuk végig, tettem-e eddig, amit mond?

Izráel azt mondta, de én megtartom a kultuszt. Eljárok Bételbe, a templomba, áldozatot mutatok be. És az Úr erre így felel: Gyűlölőm, megvetem ünnepeiteket.” Mit szólunk erre? Nem ráz ki a hideg? Nem kérdezzük meg, Uram, mi van a mi ünnepeinkkel? Ezek tetszenek Neked? Miért nem tetszik az Úrnak az ünneplésük? Mert az ünnep után ugyanúgy éltek, mint a pogányok. Ő nem ünnepet akar, hanem Krisztuskövető életet. Azt akarja, hogy a mindennapokban Ő legyen az Úr.

Egész beleborzongtam, amikor így szólt az Úr: „Nem gyönyörködöm összejöveteleitekben.” Ez nagyon kemény, azt mutatja Istennek nem az a lényeg, hogy minél több összejövetel, rendezvény legyen. Az számít, milyen szívvel veszek részt? Őt keresem, azt gondoljuk, hogy a mi összejöveteleink tetszenek Neki? Ha komolyan vesszük az igét, ki kell mondanunk, hogy nem. Ezen lehet megsértődünk, de gondoljuk végig, Isten Jézusban gyönyörködött, abban amikor engedelmesen vállalta és megcselekedte akaratát. Ilyen engedelmes az én életem? Mindig érte vagyok jelen? Figyelem, mit is akar az életemmel. Ha az Úr azt mondja, nem tetszik Neki, akkor nincs is jelen. Mert, amit gyűlölünk, arra mi sem megyünk el. Ami nem tetszik, azt nem nézzük meg. Ha így van, mitévők legyünk? Változtassunk! Keressük Őt, ne a szokások legyenek a legfontosabbak, hanem Ő. És aki nyitott szívvel jön, az átéli az Úr kegyelmét.

Az asszony ott áll szemben az élő víz forrásával, és még mindig nem érti (Jn 4,11-18). Ezért még nem kér, hanem okoskodik. Nincs merítő edényed, és a kút is mély. Mindig van kifogásunk, mindig találunk menekülési útvonalat. Pedig pont Őelőle nem kell menekülni, mert az életet kínálja. Amikor feltárja az igazságot, azért teszi, hogy gyógyítson. A sebet ki kell tisztítani, és aztán jöhet a gyógyulás.

Az Úr rámutat, az Ő kínálata más, mint, amit ez a világ nyújt. Sok mindennel próbálja szomjúságunkat oltani, de ismét jönni kell. A világ segítsége nem tartós, újra megszomjazunk, oda a békesség, a boldogság. Ismét menni kell, keresni kell valamit. Ismét kínál, jöjj ezt vedd meg, ez már valóban megoldja a problémád. Gyorsabban hat, gyorsabban ér célhoz, tartósabb. Elhisszük, és minden marad a régiben. Ne feledd, amit a világ ma is kínál, amiről azt gondoltad rendbe hoz, arra igaz, amit Jézus mond. Ismét. Azt mindig ismételni kell.

Jézus ellenben olyan vizet, megoldást kínál, ami örök életre buzog. Állandó forrássá lesz, nem kell keresgélni, hanem mindig meríthetek belőle. Ez a forrás Ő maga, a Vele való élő kapcsolat, és a Lélek, Aki itt van most is. Őhozzá oda lehet menni, és az igén keresztül eligazít, megtisztít, tanácsot ad. Jézus a Szentlélek által az övéiben van.

Az asszony most már kap utána. Milyen jó, nem kell idejárni vízért, nyugis lesz az életem. Eltűnhetek a szemek elől, és élhetek tovább úgy, mint eddig. Azonban ez nem lehetséges. Az élő vizet csak úgy kaphatjuk, ha új életet akarunk élni. Jézus azért lép be az életünkbe, hogy többé már ne úgy éljünk, mint eddig, ne a régit folytassuk, hanem egy újat kezdjünk Vele.

A Jézusnak adott válasz feltárja az igazságot, megmutatja a mélyben lévő valóságot. Jézus az egész életet gyógyítani akarja. Nincs félgyógyulás, a bűnt teljes egészében kitisztítja. Mondjunk el Neki mindent, mert a forrás, csak megtisztított szívben tud csörgedezni.

 

 

Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem

 

1. Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem, Míg üvölt a habtusa, S nő a vész a ten-

geren, Rejts el, rejts el, itt ne hagyj, Míg eláll a fergeteg; Biztonságos révet adj, S majd

fogadd el lelkemet.

2. Nincs nekem más enyhelyem, Szívem Téged hív s keres, Ó, maradj itt, Mesterem,

Őrizz, adj erőt, szeress! Véled állom a vihart, Hit s erő Te vagy, Te Szent, Szárnyad ár -

nyával takard Fejemet, a védtelent.

3. Csak Te kellesz, én Uram, Benned mindent meglelek; Támogasd, ki elzuhan, Gyó -

gyítsd meg, ki vak s beteg. Szent szavadra hallgatok, Tévedés az én bajom, Én hamis -

ság s bűn vagyok, Te igazság s irgalom.

4. Kegyelem vagy, égi jó, Mely minden bűnt eltörül, Hagyd, hogy gyógyító folyó Tiszto-

gasson meg belül. Élet-kút vagy, lüktetés, Vízmerítni drága hely, Ó, buzogj fel bennem

és Öröklét felé emelj.

 

Isten áldásával.