2012. június 30., szombat

Ajándék


E
zékiel látomása folytatódik, most egy trónt lát, és nyilvánvaló, hogy ez a trón az élő, a szent Istené (Ez 10,1-22). Jeruzsálemben látja mindazt, ami történik. Az Úr a szentváros fölött van. Számára fontos ez a város, a benne élő nép. Istennek fontosak az övéi. Jelenléte kifejezi, szeretlek, törődök veletek.  Mivel a nép nem szeretettel válaszolt Istenének, ezért ítélet következik. Azt is meg kell látnunk, hogy amíg nem történik meg a kijelentett esemény, még mindig van lehetőség az életváltoztatásra, megtérésre. Isten jelen van, így bűnbánattal elé lehet állni.
Ismét a gyolcsba öltözött férfi kap feladatot. De mielőtt erre sor kerül, a korábbi megbízatást teljesítenie kellett. Isten országának a rendje csillan itt fel, ami a mi számunkra is érvényes. Az újabb megbízatás azután érkezik, miután az elsőt teljesítettük. Ha úgy érezzük, Isten nem szól, akkor nézzünk magunkba és gondoljuk végig, mi volt az utolsó szó, az utolsó feladat, amit kaptunk? Lehet, hogy nem cselekedtük meg, ezért nincs újabb üzenet. Az Úr mindig azért szól, mert engedelmességet vár. Az Úr Jézus is erre hívta el tanítványait, hiszen a követésére szólító hívás hangzott feléjük. Az volt a feladatuk, hogy kövessék Jézust, vagyis mindenkor oda menjenek, ahová Ő megy. A mai tanítványok is erre kaptak elhívást. Mennünk kell Jézus nyomában, tennünk kell, amit Ő tesz, élni, ahogyan Ő élt.
A gyolcsba öltözött férfinak tüzet kell a városra dobnia. Ezzel a próféta szembesül Isten ítéletével. Ez a látomás világossá teszi, Izráel számára, hogy az ítélet elkerülhetetlen. Jeruzsálemnek szembe kell néznie az Úr ítéletével. Ez nagyon lényeges, nem pusztán a politika ilyetén alakulásáról van szó, nem azért pusztul el a város, és kerülnek a zsidók fogságba, mert most így alakultak a dolgok. Hanem mindez azért történik, mert vétkeztek, mert elfordultak Istentől és nem is akartak a szavára hallgatni.
A tűz azonban nemcsak pusztít, hanem tisztít is. Így ebben a képben benne van, hogy ez a tűz, tehát a templom pusztulása és a fogságra vitel, tisztító jellegű. Akik megmaradnak és majd hazatérnek, a fogság kohójában bűnbánat által megtisztulnak. A nyomorúságot, a fenyítést, mindig az életünk megtisztítása érdekében használja fel az Úr. Azonban nélküle is, meg lehetne tisztulni, ha komolyan vennénk az Igét, ha elfogadnánk az Úr véleményét önmagunkról és kegyelemért kiáltanánk. Hiszen ami akkor és ott megtörtént Izráellel, az példa is a számunkra, azt üzeni, az Úr gyűlöli a bűnt, és azt akarja, hogy mi Hozzá térjünk. Nem szükséges az ítéletnek bekövetkeznie. A próféták is azért küldettek, ha a szavukat komolyan veszik, Izráel elkerülheti az ítéletet. Rajtunk áll, hogy az ítélet felé sodródunk, vagy megállunk a kereszt alatt, ahonnan Isten megtisztító fürdője árad.
Isten az övéinek a szolgálatok végzésére különféle kegyelmi ajándékokat ad (1Kor 12,4-11). Azért ajándékok, mert ezek Tőle származnak, nem a mi képzettségünktől függnek. Ha ajándékok, akkor hálát adhatunk értük és az a feladatunk, hogy éljünk velük, használjuk őket. Nem kap mindenki egyforma kegyelmi ajándékot, nem lesz ugyanaz a szolgálati területünk sem, de ugyanattól az Úrtól kapjuk. Mindez azt jelenti, hogy nem a másik ajándékára kell vágyakoznunk, hanem fel kell ismerni a sajátunkat és azért hálát adva, kihozni belőle a legtöbbet. Az ajándékot azért kapjuk, hogy használjunk vele, hogy minél több lélek megismerje általa is az Urat és elinduljon Jézus Krisztus követésére.
A kegyelmi ajándékok talán a tálentumok példázatában érthetők jól meg. Nem azért kapjuk, hogy csak mi gyönyörködjünk velük, saját hasznunkra éljünk vele, vagy elrejtve őrizgessük, hanem azért, hogy használjuk, hogy éljünk vele.
A kegyelmi ajándékok nem a mi tulajdonaink, hanem Isten ajándékai, így végig a Lélek irányítása alatt állva működnek helyesen. Mindegyik ajándéknak meg van a maga jelentősége és helye a gyülekezetben. Nem lehet egyiket a másik fölé emelni, hanem egymás mellett kell nekik megjelenni, együtt építve a közösséget, dicsőítve az Atyát. 
Használjuk fel a mai napot arra, hogy az Úr előtt gondoljuk végig, milyen lelki ajándékot kaptunk? Használunk-e vele, vagy már rég elfelejtkeztünk róla. Urunk adja, hogy a Lélek által ismét megerősödjön a mi ajándékunk és szolgáljunk vele sokak számára.


Tudom, az Úrnak terve van velem

1.  
Tudom, az Úrnak terve van velem!
Tudom, az Úrnak terve van velem!
Ezért hálás életem
Őt dicséri szüntelen,
Tudom, az Úrnak terve van velem!
2.  
Tudom, az Úr vezet az utamon!
Tudom, az Úr vezet az utamon!
Ezért hálás életem
Őt dicséri szüntelen,
Tudom, az Úr vezet az utamon!
3.  
Tudom, az Úr velem van mindennap!
Tudom, az Úr velem van mindennap!
Ezért hálás életem
Őt dicséri szüntelen,
Tudom, az Úr velem van mindennap!
4.  
Tudom, az Úr megőriz mindenkor!
Tudom, az Úr megőriz mindenkor!
Ezért hálás életem
Őt dicséri szüntelen,
Tudom, az Úr megőriz mindenkor!
5.  
Tudom, az Úr mindent jóra vezet!
Tudom, az Úr mindent jóra vezet!
Ezért hálás életem
Őt dicséri szüntelen,
Tudom, az Úr mindent jóra vezet!


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése