2014. augusztus 25., hétfő

Erős horgony

E
gy csodálatos világ tárul fel előttünk a mai zsoltárt olvasva: Isten országának biztonságot nyújtó világa (Zsolt 91,1-15). A zsoltáros szívéből saját tapasztalatai bukkannak fel, amit elmond, azt maga is átélte. Így azután ez a zsoltár egy a belső szobában megfogalmazódott imádság. A szerző szíve tele van örömmel és hálával, és ezt ki is mondja az Úr előtt. Másrészt a múlt tapasztalatai bizalmat ébresztettek benne Isten iránt. Nem fél a jövőtől, bármit is tartogat, mert Isten közelsége, lényének jelenléte rejtekhely és oltalom a számára.
Jó úgy jönni az Úrhoz, hogy Ő az oltalmunk, Nála keresünk elrejtettséget és védelmet. Mert az ember szíve elrejtettségre vágyik, de az igazi biztonságot csak az Úr tudja megadni számunkra. Az Úrral indulni napunknak nagyszerű, mert ott van a szívünkben, készíthet csapdát az ördög, van, Aki megoltalmaz, és ha beleesnénk, van Kitől várni a segítséget.
A zsoltáros tudja, hogy sokféle veszedelemmel kell életünk során szembenézni, és mindezekből az Úrtól várja az oltalmat és a szabadítást. Nem olvasunk emberi segítség kereséséről. Korunk embere minden problémával szemben emberi megoldást keres. Betegek vagyunk, felkeressük az orvost, természeti csapások ellen földrengésbiztos épületeket emelünk, ellenség ellen szuper haditechnikánk erejében bízunk. Az imádság, Isten nevének oltalma és ereje már nem realitás. 
Annyira bízunk tudományunkban, hogy hamis biztonságérzetbe ringatjuk magunkat. Úgy véljük, minket nem érhet el súlyos és pusztító járvány. Az élet azonban azt mutatja, hogy a mai modern orvostudomány sem képes mindenre. Nem a múlté a járvány, nem számoltuk fel a gyógyíthatatlan betegségeket, az ember lehetősége véges. De nem kell kétségbeesnünk, mert az Úr hatalma végtelen. Aki bízik Benne, ma is megtapasztalhatja a nehéz helyzetekben is oltalmát. Másrészt, a nehéz helyzetben való részvétel lehetőség a bizonyságtételre, a mások felé való szolgálatra.
Milyen határozottan írja le a szerző: nem kell félned.  Igen, ez megtapasztalás, nemcsak bátorítgat, hanem maga is átélte, hogy szabad nem félni, az Úr oltalmában. Átélte, hogy amikor az Úrral van, elmúlik a félelem. A gyermek is addig fél a sötét éjszakában, amíg egyedül van, de ha rátalálnak szülei, elmúlik a félelme. Miért? Elmúlt a sötét? Nem, hanem azért nem fél, mert ott a tudat a szívében, hogy velem vannak a szüleim, nyugodtan rájuk bízhatom magam, nincs ok a félelemre.
A szentíró hangsúlyozza is: ha az Urat tartod oltalmadnak, akkor nem kell félned. Vagyis, ha Isten Atyáddá lett Jézus Krisztus által, nem kell félned, és nem is fogsz félni, mert tudod, hogy mennyei Atyád, az örökkévaló, szent Isten van veled. Amikor Ő megjelenik, elmúlik a félelem, hiszen Ő mindennél és mindenkinél hatalmasabb.
Istenhez tartozni nem azt jelenti, hogy az égvilágon semmi probléma nincs. Hanem pont azt üzeni, hogy problémák vannak, hiszen a zsoltáros is számol dögvésszel, suhanó nyíllal, de tudja, hogy mindezek közepette bízhat az Úrban. Egy sokat jelentő ígéretet is olvasunk, ami az ötvenedik zsoltárban található hívószámhoz hasonló. Mondhatjuk: ez a másik szám, arra az esetre, ha az első foglalt lenne. Bármikor és bárhonnan hívhatjuk Urunkat, szava mindenkor szilád kőszikla, ha azt mondta, meghallgat, ha hívjuk, és megment, akkor az úgy is van. Ezért soha ne csüggedjünk, hanem kiáltsunk Hozzá. Vigyük ma is Elé minden gondunkat. Kapaszkodjunk bele az Ige szavába, ha ellenséges indulatokkal, támadásokkal kell is szembenézni, ha az ördög dühös oroszlánként rémisztget is, nem kell félni. Az Úr oltalmában lehetséges győzni, mert van Szabadító.
A zsidókhoz írt levél szerzője rámutat, hogy Isten ígéretei változhatatlanok, amit ígért, azt megcselekszi (Zsid 6,13-20). Az Ő adott szava mindenkor elég, ezt tapasztalta meg Ábrahám is. Isten önmagára esküdött, szavát adta, hogy megáldja és nagy néppé teszi őt. És mindez meg is valósult. Tehát, amikor úgy érezzük, nem teljesednek az ígéretek, akkor vizsgáljuk meg a szívünket, mert Ábrahám megtapasztalta ugyan a beteljesedést, de várnia kellett. Mi szeretnénk azonnal megkapni, amit az Úr ígér, azonban meg kell tanulnunk türelmesen kivárni, amíg Isten cselekszik. Ábrahám titka a türelem volt. Van-e bennem türelem? Ki tudom-e várni, amíg az Úr megadja, amit kérek, ami után vágyakozom, vagy magam igyekszem megszerezni? Az áldás mindig azon van, amit kivárunk, amit hittel elfogadunk.
A múltban beteljesedett ígéretek tények, és ezek bátorítanak minket a jövő felől. Amint a régiek beteljesedtek, úgy fognak a még be nem teljesedett ígéretek is valóra válni. A szentíró hangsúlyozza, lehetetlen, hogy Isten hazudjon. Igen, ez lehetetlen, mert Ő nem ember, és ne magunkból induljunk ki, amikor Őt keressük. Mindig az Ige bizonyságtétele felől induljunk Isten felé, és akkor meglátjuk, hogy a baj velünk van. Azonban bátran és bizalommal mehetünk Hozzá, és belekapaszkodhatunk az Istentől kapott reménységbe. Mi ez a reménység? Jézus valóban főpap, Aki összekötötte a mennyet és a földet. Tehát van összeköttetés, van kapcsolat ég és föld között. Ez a kapcsolat Jézus keresztje által működik, és mindenki igénybe veheti. Mint főpap bemutatta az áldozatot értünk, így van bocsánat, van szabadulás a bűn adóssága alól. Ez a reménység erős horgony, olyan, mint ami a hajót biztosan a kikötőben tartja, nem engedi, hogy elsodródjunk. Az Igére alapozott hit tart meg a keskeny úton, és nem engedi, hogy sodródjunk, elbizonytalanodjunk. Kapaszkodjunk bele ma is Jézusba.



Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem


1. Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem, Míg üvölt a habtusa, S nő a vész a tengeren, Rejts el, rejts el, itt ne hagyj, Míg eláll a fergeteg; Biztonságos révet adj, S majd fogadd el lelkemet.
2. Nincs nekem más enyhelyem, Szívem Téged hív s keres, Ó, maradj itt, Mesterem, Őrizz, adj erőt, szeress! Véled állom a vihart, Hit s erő Te vagy, Te Szent, Szárnyad árnyával takard Fejemet, a védtelent.
3. Csak Te kellesz, én Uram, Benned mindent meglelek; Támogasd, ki elzuhan, Gyógyítsd meg, ki vak s beteg. Szent szavadra hallgatok, Tévedés az én bajom, Én hamisság s bűn vagyok, Te igazság s irgalom.
4. Kegyelem vagy, égi jó, Mely minden bűnt eltörül, Hagyd, hogy gyógyító folyó Tisztogasson meg belül. Élet-kút vagy, lüktetés, Vízmerítni drága hely, Ó, buzogj fel bennem és Öröklét felé emelj.



Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése