Isten szól

M

ai Igénkben az Úr népe szívére helyezi a Neki szóló áldozatok megszabott időben való bemutatását (4Móz 28,1-15). Fontos ezt hangsúlyozni, hiszen könnyen belefáradunk az Úrral való kapcsolatba, könnyen elhanyagoljuk az alkalmakon való részvételt. Ahogy múlnak az évek, megszokottá válik minden, és gyakran fontosabbá válnak saját ügyeink, mint az istentisztelet. Az Úr ismeri szívünket, és azért mondja, hogy vigyázzatok! Nekünk is komolyan kell vennünk ezt a felszólítást, mert bizony, minket is megkísért, hogy egy idő után valami a csendesség elé vagy a helyére kerül. Úgy gondoljuk, az Igét később is elolvashatjuk, később is elcsendesedhetünk, és aztán szépen lassan elfelejtkezünk róla, vagy magukkal sodornak az elvégzendő feladatok, és a legfontosabb kimarad. Legyen rendje a csendességünknek, amihez igyekezzünk tartani magunkat, hiszen ilyenkor töltekezhetünk fel, és az indulás az egész napot meghatározza. Ha jól, az Úrral indulunk, az meg fog látszódni egész nap az életvezetésünkön, a munkához való hozzáálláson és emberi kapcsolatainkon is.

A tűzáldozat bemutatásával kapcsolatban Isten a reggeli és esti áldozat ritmusát hangsúlyozza. Ezzel rámutat, hogy szükségünk van reggel és este is odaállni az Úr elé. Vele indulhatunk és Hozzá érkezhetünk a nap végén. Vele zárhatjuk hálás szívvel napunkat. Mert csodálatos, hogy mennyei Atyánk vár, vár, mint a gyermekét, érdekli mindaz, ami velünk történik, fontos számára mindaz, ami ér minket.

Atyánk vár reggel és este is, azt szeretné, ha minden nap Tőle indulnánk el, lábai előtt kezdenénk a napot, hogy az Ő szava vezessen egész nap. Reggel talán még csak Elé is járulunk, de este Vele zárjuk-e napunkat? Vagy akkor már inkább a tévé, az újság, a telefon vonz, mert ezek mellett tudunk megpihenni. Urunk azonban hív, ne hagyjuk csalódni, ne engedjük, hogy hiába várjon, mert úgy van, amint a zsoltáros is írja: „Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget” (Zsolt 62,2). Jó Vele zárni a napot, Igével és imádsággal álomba merülni. Mert nagy hatása van lelkünkre és pihenésünkre mindannak, amit az alvás előtti percekben teszünk. Aki Igét olvasva alszik el, annak lénye nyugodtabb, békésebb lesz, az álom valóban felüdíti.

Már az Ószövetségben is arról olvastunk, hogy Isten szólt Mózeshez, most azt látjuk, hogy nemcsak hozzá szólt, hanem sokszor megszólította az embert, mert nem hagyja magát bizonyság nélkül (Zsid 1,1-4). Isten azért szól, mert kapcsolatba akar lépni velünk, és az emberi beszéd által mondja el számunkra, hogy kicsoda Ő. Hiszen azt akarja, hogy megismerjük, hogy ne torz képek alakuljanak ki Róla bennünk, hanem a valóságot lássuk. Mindez úgy lehetséges, ha Ő maga mutatkozik be. Mert más dolog valakit hírből ismerni, vagy őt magát látni és hallani. Isten azt akarja, hogy átéljük a Vele való találkozást, és szót halljunk szájából. Ennek a találkozásnak egyik eszköze a Biblia olvasása, Isten ezen keresztül kerül hozzánk közel, és szólít meg.

Az ószövetségi időkben a próféták voltak az Úr eszközei, mintegy csatornák, akiken keresztül áramlott az üzenet. Nem a magukét mondták, hanem továbbadták azt, amit kaptak, amit rájuk bízott Isten. Talán azért erőtlen és hatástalan sok esetben az igehirdetésünk és a bizonyságtételünk, mert a magunkét mondjuk? Boruljunk Elé és kérjük, adjon üzenetet, és könyörüljön, hogy valóban azt, valóban a tiszta Igét adjuk tovább.

Az ószövetségi idők után már nem pusztán embereken keresztül szólt Isten, hanem úgy döntött, hogy eljön közénk. Jézusban tette ezt meg. Meglátogatta ezt a földi világot, és saját emberi nyelvünkön szólított meg minket. Jézusban mutatkozik be számunkra az Örökkévaló Isten. Jézus Isten lényének, az Ő valóságának a képmása. Aki Jézust látja, az Atyát látja, és csakis Őbenne ismerhető meg az élő Isten. Az Ő legnagyobb és legtisztább szava Jézus. Ha Őt akarjuk hallani, Jézushoz menjünk. Ma sincs más szava, mint Jézus.

Isten azért jött el a világba, hogy bűneinktől megtisztítson. A bűnt csak egyedül Ő tudja eltávolítani. Semmilyen más módszer nem segít, nincs más tisztítószer, csak Jézus vére. Vigyük Hozzá minden bűnünket, kérjük, tisztítson meg, mert lehetséges megtisztulni, újat kezdeni. Ne csüggedjünk el, ne adjuk fel, ne válasszuk a bűnt, és ne engedjük, hogy a fülünkbe susogja: úgy sem sikerül. Mert az Úr meg tud tisztítani. Nincs az a bűn, amit Ő ne tudna eltávolítani, az Ő szava az igazi folttisztító.

Jézushoz azért is fordulhatunk bátran, mert Ő él, ma is él. Ha meg is halt a kereszten értünk, de feltámadt, majd visszament oda, ahonnan érkezett, az Atyához. Mivel él, tud segíteni, egyedül csak Ő tud segíteni a bűnös, elveszett emberen. Hívjuk bátran és őszintén segítségül.

 Szólsz hozzám, Istenem, s én választ adni készen

1. Szólsz hozzám, Istenem, s én választ adni készen Mármár megindulok, hogy rád bízzam magam, De látod, köt s lehúz még régi csüggedésem, Áldd meg ma lelkemet több hittel, ó, Uram.

2. Sok szép ígéretem, ó, hányszor megtagadtam, A nagy fogadkozást, hogy csak tiéd szívem. A bűnös gyengeség bús rabjának maradtam, És törvényed szerint nem éltem semmiben.

3. Ha jót tettél velem, ha áldva látogattál: Én nem dicsértelek s nem hirdettem neved; Nem értettem, mikor szenvedni, sírni hagytál, Hogy ha szeretsz, miért sújt vessződ engemet?

4. Köt még a földi jó, a bűn, a földi örvény, S tehozzád bűnömért, lásd, el nem juthatok. A béklyó súlya nyom, levetném, összetörném, De lelkem gyenge még s jaj, összeroskadok.

5. Más nem tanít meg rá, csak égi bölcsességed, Hogy bölcsen bízzak és szolgáljak úgy neked. Mit érek nélküled? Add, hogy imádva téged, Bús, gyarló bűnös én, hadd légyek gyermeked.

6. Nagy lelked élt, Uram, a prófétás időkben, Az fénylett át a szent s apostol életén; Áldj meg s kegyelmedet reám is töltsd ki bőven, Hogy Jézust nézzem és ővéle győzzek én.

Isten áldásával.