Halld meg a hívást!

S

ok fontos üzenet van ebben a fejezetben, nem is tudunk mindre kitérni (Péld 19,1-24). De jó, hogy Urunk gazdagon táplál, és vezet az élet útján. Nem elég a fiatalos lendület, a szárnyalás, mert bizony, ha nem használjuk mellé az értelmünket, elesünk, hibázunk. Ezért mindig álljunk az Úr elé, mielőtt elragad a hév, az ige alapján gondoljuk végig, hogy jó-e az, amit tervezünk, Isten jóváhagyja-e? Mert könnyű eltévedni. Az ifjak is eleshetnek, de „akik az Úrban bíznak, azoknak erejük megújul. Szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el” (Ézs 40,31). De az Úrban való bizalom nélkül megtántorodunk, hibázunk. Ezt látjuk Péter apostolnál is, nem hallgatott az Úrra, nem bízott szavában, és hibázott, rossz döntések sorozatát hozta meg, aminek a következménye: megtagadta Jézust. Azonban az ige azt is elmondja, hogy ha felismerjük a hibát, és visszatérünk az Úr mögé, a hiba kijavítható. Ez rendkívül fontos üzenet, a hiba kijavítható. Amíg itt vagyunk a földön, kijavítható, helyrehozható, amit az Úr nélkül elrontottunk.

Azonban ostoba szívünk gyakran nem magában látja a hibát, hanem az Úrra haragszik. Igen, mennyire is lehet ezt látni, valami elromlik, nem úgy alakul, ahogy azt képzeltük, Istenre haragszunk, Őt okoljuk. Az ige szerint ez ostobaság. Sokan okosságként tüntetik fel, vagányság Istent szidni, még mondják is, lám, nincs is Isten, szidtam, mégsem pusztított el. Miért? Mert Isten nem pusztító, hanem a kegyelem Atyja. Nem válaszol haraggal a haragunkra, hanem időt ad a jobb belátásra, a megtérésre.

 Az ember pénzben, anyagi juttatásban, jólétben gondolkodik, és ezekre vár. Azonban Isten olyat ad, amit csak Ő tud adni, és ami mindennél többet ér. Értelmes, vagyis hívő, az Úr útján járó társat akar adni. Minden hívőnek erre van szüksége. De ezt csak Ő tudja megadni. Vagyont lehet szerezni, meg jó állást, komoly pozíciót, de hívő, Jézust szerető társat csak Ő adhat. És ad is, azoknak, akik kérik, várják. Áldott legyen ezért az Ő neve!

Salamon elmondja, hogy sok gondolat van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa áll meg. Ezért jó, ha elképzeléseinket az Úr elé tárjuk, sőt, el tudjuk engedni, ha Isten másképp gondolja. Mert csakis az Úr tanácsa vezet életre, hoz áldást. Jó ezt így látni, mert gyakran megtévedünk, és  ha  egy terv sikerül, úgy véljük, ez a bizonyítéka, hogy Istentől van. Félig sem biztos, hogy ha a saját elképzelésünkhöz ragaszkodunk, ha erővel véghezvisszük, amit elterveztünk, akkor mindjárt kudarcba fullad. De hosszú távon meglátszik, hogy nincs rajta Isten áldása. Ő ezt nem így akarta, de megengedte.

Csodálatos példázatot olvasunk, Urunk az ajtó, ami életre visz, csak be kell lépni rajta (Jn 10,1-21). Beléptem-e már? Beléptem-e már a szoros kapun? Szoros, mert csak én férek át rajta, a világ nem. A világot le kell tennem, és kívül kell hagynom, mert az nem fér be, nem mehet be. A világnak nincs helye Isten országában, a hívők életében.

Ő a jó pásztor is. Milyen gyönyörű kép ez. Visszaemlékszünk hittanórára, vasárnapi iskolára, és szinte látjuk magunk előtt a jó pásztort, Aki a nyakába vette elcsatangolt, lucskos, megtépázott báránykáját, és a szívében csordultig örömmel viszi haza. Igen, így jön értünk, mert szeret. Olyan pásztor, Aki az ajtón jön be, és ez ajtó a fülünk, szól az Úr, és aki meghallja a hangját, az kimegy Hozzá. Igéjén keresztül jön be az életünkbe. Hallgatjuk vagy olvassuk az igét, és egyszer csak átéljük, hogy az Úr szólt, Ő érkezett meg. Nem töri be az ajtót, zörget, és nekem kell kinyitni, majd kimenni Hozzá. Halld meg a hívást!

Ismeri a nevünket - csodálatos, nem vagyok ismeretlen Előtte, tudja, ki vagyok, és úgy szólít meg, hogy bárhol legyek, a szó megmozdítson. Ő a juhok előtt megy, így vezeti őket. Kitapossa az utat, csak bele kell lépni nyomdokaiba. Mutatja is az utat, figyeljünk Rá, és kövessük. A juhok ismerik a pásztor hangját, és ezen áll a követés. Ismerjem meg minél jobban a Pásztort és a hangját. Ezt az elmélyülő bibliaismeret által tehetem meg. Az igén keresztül mérhetem le, hogy ez az Úr hangja. Minél többet olvasom, annál határozottabban fogom felismerni Őt. A bárányok idegent nem követnek, elfutnak tőle. Mi se kövessünk akárkit, csak egyedül Jézust!

Ő azért jött, hogy életünk legyen. Ő életet, teljes és örök életet ad. Jézus nem okoz kárt, nem téveszt meg, nem pusztít, hanem élettel ajándékoz meg. Csodálatos életet ad, öröm a nyomában járni, boldogság Vele élni. Bővölködő életet ad. De ne tévesszük el, ez nem anyagi bővölködést jelent, hanem a kegyelemből, a Vele való közösségben, szeretetének átélésében való bővölködést.

Jézus jó Pásztor, igazi pásztor, mert nem futott el. A tanítványait engedte elfutni, de Ő maradt, és elment a keresztre. Miért? Mert látta az én nyomorult, bűnös életemet. Tudta, hogy ha elfut, engem széttép a farkas, elpusztulok. De elment a keresztre, letette az életét, értem. Áldott légy, Uram, hogy megmentettél, helyettem vállaltad a szenvedést, büntetést, halált. De a halála után harmadnapon ismét felvette az életét, és így él, örökkön örökké. És ezáltal ma is itt van, meghallgat és megkönyörül. Élő Urunk van! És Ő vissza fog jönni.

Más juhaim is vannak, szól az Úr. Ezt a zsidóknak mondta a pogányokról, és ők meghallották a szót, és követték az Urat. De benne van az is, hogy ha mi ma nem hallgatunk Rá, nem követjük Őt, akkor hív más juhokat. Ha a mi országaink népei nem követik Jézust, majd hív más országokból követőket, és ők majd hallgatnak Rá. Kérjük az Urat, hogy ne járjunk úgy, mint a zsidók, hanem halljuk meg a hívást, hallgassunk Rá, és kövessük Őt! Halld meg a hívást, Jézusodét! És ha meghallod, indulj el követni!

HALLD MEG A HÍVÁST

1. 

Halld meg a hívást, Jézusodét,

Még ma kövesd Őt, fogva kezét,

Áldva a karját tárja feléd,

Édesen így szól: „Jöjj!”

Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,

Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,

S minket az égi hon befogad!

Itt vagyok, Jézus, lásd!

2. 

Halld meg, ó, gyermek, drága szavát,

Nyisd meg a szíved, add magad át,

Édes a béke, mit neked ád,

Bátran azért csak jöjj!

Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,

Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,

S minket az égi hon befogad!

Itt vagyok, Jézus, lásd!

3. 

Higgy a szavának, nem taszít el,

Szívedhez ott ver szíve közel,

Hű szeretettel karja ölel,

Jöjj csak, ó, bűnös, jöjj!

Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,

Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,

S minket az égi hon befogad!

Itt vagyok, Jézus, lásd!

Isten áldásával.