Valódi szabadság

N

em minden a jólét, a gazdagság, olvassuk az igében (Péld 5,16-33). Ma sokan úgy gondolják, semmi sem jobb az anyagi biztonságnál, a jólétnél. Sok embert vezérel az a gondolat, ha minden meglesz, ha korlátok nélkül élhetek, boldog leszek. Igénk kétszer is azt mondja, hogy van jobb ennél. Igen: az Úrral való élő kapcsolat, az életünkben, családunkban való jelenléte és az ebből fakadó békesség és szeretet. Ha ezek hiányoznak, mit sem ér a gazdagság, a rakott asztal. A sok technikai eszköz, a drágábbnál drágább dolgok megléte sem pótolhatja a békességet és a szeretetet. Hiába minden, ha a szeretet, a megértés hiányzik. A kapcsolatok mélységét semmi nem pótolhatja.

Jobb a kevés - mennyire jól látja, mennyire vissza kellene térni ehhez a gondolkodáshoz. Ha választani lehet, inkább a kevesebbet, a lassabb előrelépést, a megelégedettséget választom. Jobb a kevés az Úr félelmével, inkább legyen kevesebb, de legyen velem az Úr. Jobb a szegényes étel is, ott, ahol békesség és szeretet van, ahol a másik ember a fontos. Nem mindenki választja ezt, vannak, akiknek csak a siker és a hatalom számít, és nem veszik észre, hogy közben kapcsolataik üressé válnak.

A helyén vagy idejében mondott szó igen jó. Gyakran tapasztalhatjuk, milyen jó, ha idejében beszélünk egy problémáról, ha akkor foglalkozunk vele, amikor kell. Jó előhozni, megbeszélni, az Úr elé vinni, amikor aktuális. A királyi ember így szólt az Úr Jézushoz: jöjj, mielőtt meghal a gyermekem. Tehát gyere most, mert most kell cselekedni. Így van ez a mi életünkben is, meg kell tanulnunk azonnal keresni az Urat, ezt a mielőttöt be kell ültetni életritmusunkba. Ne induljunk addig, míg nem beszéltünk Jézussal. Ne cselekedjünk, amíg nem tudjuk, pontosan mit is akar Ő. Sok nehéz helyzet megoldódik, ha előbb leülünk és beszélünk róla. Lényeges a helyén mondott szó is, a hogyan. Nem mindegy, hogyan beszélünk. Bele tudjuk-e élni magunkat a másik helyzetébe, és van-e bennünk együttérzés?

A jó hír megerősíti a csontokat, olvassuk, és milyen jó, hogy van jó hír. Ez a jó hír akkor is itt van, ha a világ felől rossz hírekre számíthatunk. Gyakran elfeledjük ezt. Mindennap jó hírrel kezdhetünk, mert a Szentírásban örömüzenetet kaptunk. Ha az ige olvasásával kezdjük napunkat, jó hírről értesülünk, akkor megelőzhetjük a lehúzó, elkeserítő, rossz híreket. Akkor már Isten hírén keresztül láthatjuk dolgainkat, és nem leszünk reménytelenek. Isten mindennap üzeni: szeretlek, Jézust adtam helyetted. Őbenne egy drága, jó, életét érted adó barátot kaptál. Keresd ma is ezt a Barátot, fordulj Hozzá, beszélj Vele. Ne a napunk szebbé, jóvá tétele legyen az elsődleges feladatunk, hanem a Barátunkkal való kapcsolat ápolása. Nincs Hozzá fogható személy a közelünkben. Neki valóban mi vagyunk fontosak, azt akarja, hogy ma is Vele éljünk, és Őt szolgáljuk, dicsőítsük. Az Urat dicsőítő élet áldást közvetít.

Voltak, akik hittek Benne, és őket vezeti tovább az Úr (Jn 8,30-36). Az első lépés, hogy hitre jutunk, hiszem, hogy Jézus a Krisztus, elfogadom Őt megváltómnak, a következő pedig, hogy követem Őt. És ez a követés nem elméleti, hanem gyakorlati. Azt jelenti, hogy megmaradok a beszédeiben, vagyis, most azt cselekszem, amit Jézus mond. A tanítványság pontosan ebben mutatkozik meg, ha Benne maradok, ha az Ő szava lesz az iránytűm minden helyzetben, valóban tanítvány vagyok. Őt követem és figyelem mindenben. 

Jézust követve megismerjük az igazságot, mert Ő az igazság. És ha követjük is az igazságot, az élet minden területén szabadokká válunk. Az igazság szabaddá tesz az emberektől való függéstől. De szabaddá tesz a bűntől is. A zsidók megsértődtek - olyan könnyen megsértődik a hiúságunk. Azt gondolták, ők nem rabok, mert Ábrahám utódai, Jézus azonban leleplezi őket: a bűn rabjai. Amikor szabadnak vélik magukat, akkor is rabok, mert a bűn irányítja őket. A bűnt egyedül Ő győzi le. Csakis Jézus tud megszabadítani, Ő, az erősebb fegyveres legyőzte a rabtartót, és szabadon enged.  Erre csak Ő képes.

Mivel minden ember a bűn szolgája, senki nem képes megszabadítani, csak a Fiú. Azért ha a Fiú megszabadít, valósággal szabadok leszünk. Emberi segítség mit sem ér a bűnnel szemben. Nem vezet igazi és tartós eredményre sem a nevelés, sem a képzés, sem a különféle terápiás eljárások. A bűnből és annak minden megkötöző formájából a szabadítás a megoldás. A bűn szenvedélyek formájában bilincsben tart, és ezt csak az Fiú, az Úr Jézus képes leoldani. De akit Ő megszabadít, az valóban szabad lesz, az egy új, addig nem tapasztalt életben járhat. Fölötte nem uralkodnak már a vágyak, képes lesz rájuk nemet mondani.

Ez az örömhír, hogy lehetünk szabadok. De csak Jézus által. Aki meglátja, hogy rab, és saját erejéből képtelen szabaddá válni, nem kell elkeserednie, mert Jézus kész megszabadítani. Elég Őt segítségül hívni, és elvégzi a szabadítást. És akit Ő megszabadít, az valósággal szabad. De ebben a szabadításban meg is kell maradni. Ami azt jelenti, hogy a Szabadítómnak élek. Rábízom magam, engedem, hogy vezessen, és a szavára figyelek mindenben. Ő szabadít meg, és Ő is tart meg a szabad életben.

Milyen jó

1. Milyen jó, milyen jó, milyen jó. Jézus áldott szava oly gyógyító! Nékem szól az ige, szívem örömmel tele; milyen jó, milyen jó, milyen jó!

2. Szabadít, szabadít, szabadít: Többé bűn-bilincs engem nem szorít! Boldog, új életet én az Úrral kezdhetek! Szabadít, szabadít, szabadít!

3. Milyen szép, milyen szép, milyen szép! Ez a krisztusi új testvériség! Igaz, hű szeretet forraszt össze szíveket. Milyen szép, milyen szép, milyen szép!

4. Urunk hű, Urunk hű, Urunk hű! És az út, melyre Ő hív, gyönyörű! Csábít bár a világ, megtart Ő mindenen át. Urunk hű, Urunk hű, Urunk hű!

5. Jézus él, Jézus él, Jézus él! Vele járni és győzni, ez a cél! Bárhová küld az Úr, megyek, és hitem újul. Jézus él, Jézus él, Jézus él!

Isten áldásával.