2017. szeptember 29., péntek

Őszinte hála



A
 tanácsadás tovább folytatódik, most a mértékletességre tevődik a hangsúly (Péld 23,1-28). Azonban látnunk kell, hogy bizony, mindez nem a régi természetnek való. Mert az mindig a másikét kívánja. Ha jobb módúak közé kerülünk, képtelen fékezni magát. Mindenből sokat akar, sőt, a gonosz még biztat is: neked is úgy kell élni. Ha pedig nincs meg ehhez a lehetőség, akkor irigységet csöpögtet a szívünkbe. A mértékletes, megelégedett élet Isten ajándéka. Az újjászületett szív kapja ezt meg. És ez nem csupán egy erőltetett megelégedés, nem arról van szó, hogy nagyon vágyakozom más kincsei, gazdagsága után. Hanem az új szív új kincsek felé törekszik. Ahogyan az Úr Jézus is mondta, ne szerezzetek magatoknak kincseket a földön. De nemcsak mondta, hanem Ő maga sem adta vagyongyűjtésre a fejét. Megélhetését teljes mértékben mennyei Atyjára bízta.
Micsoda tanács, ne fáradj azon, hogy meggazdagodj, és mégis szinte mindenki a pénzbe veti bizodalmát. A cél, hogy minél több vagyonnal rendelkezzenek az emberek. Mondhatnánk: Salamon mondja, amikor mindene megvolt? Igen, ő mondja, mert nem mindenáron akart meggazdagodni. Sőt, nem is ez volt a célja. Ő Istent kereste, bölcsességet kért, és mellé gazdagságot is kapott. Erre figyeljünk, kapott, tehát nem ő szerezte, hanem Istentől kapta. Ha figyelünk az Úrra, első helyre tesszük Őt, megadja számunkra mindazt, ami ebben a társadalomban szükséges. Ne mi akarjuk megszerezni, hanem tanuljunk meg kérni. Isten országának alaptörvénye ez: aki kér, az mind kap, a zörgetőnek megnyittatik, tehát adatik. Nem lehet semmit kikényszeríteni, de ami kell, azt megadja az Úr. A Jézustól tanult imádságba is bele van foglalva, hogy mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És azért kérhetünk, mert Ő ad. De nem gazdagságot, hanem az adott napra elegendőt.
Csodálatos, hogy szabad kérni, de Isten is kér, van egy kérése, a szívünket kéri. Add nekem a szívedet. Nem aranyat, ezüstöt, bármilyen drága kincset kér Ő, hanem a szívünket. Azt is a mi érdekünkben. Ő akar Benne uralkodni, és ha ez megtörténik, a szívünk összhangba kerül az igével és az Ő akaratával. Kié a szívem? Mert nemcsak az Úr kéri, hanem a bűn is, a gonosz is. Sőt, a gonosz kérés nélkül kisajátítja. Rossz irányba terel, de ezt a legtöbbször jó útnak álcázza. Isten nemcsak a szívünket kéri, hanem elénk tárja az egyedüli jó utat, amit igéjében fektetett le. Ezen az úton járhatunk. Azt kéri az övéitől, hogy mindig figyeljünk az útra. Ő vezet, segít a jó úton való megmaradásban. A Bibliában jelzőtáblát is kapunk, ha komolyan vesszük, időben észrevesszük, hol tilos behajtani, hol kell elsőbbséget adni. A lelki életben is fontos a közlekedési szabály. Ha nem figyelünk rá, balesetet szenvedünk.
Az Úr Jézus ismét elment Betániába, de most más a légkör (Jn 12,1-8). Nincs nyomasztó hangulat, nem telepedik rájuk a halál, hanem a teljes élet bontakozik ki. Ott van Lázár is, ott él továbbra is, ahol halála előtt is élt. S mindez jelzi, hogy nem valami trükk történt, hanem Jézus valóban feltámasztotta őt. Családja körében találjuk, és éli tovább az életét. Márta továbbra is felszolgál, ő csak tenni tud, de lenni nem, pedig erre is szükség van. Most nagyon is lenni kéne, odaülni Jézus köré, és lesni szavait. A feltámasztás megbizonyította, hogy Jézus valóban a Krisztus, az élő Isten Fia. Ha pedig Isten átlépte a küszöböt, semmi nem lehet fontosabb annál, hogy figyeljünk a szavára. Amikor eljön a bibliaolvasás vagy az istentisztelet ideje, semmilyen sürgős dolog nem előzheti meg a Jézussal való csendességet. Most Jézus az igehirdető. Lázár ott van Vele együtt, ő már tudja, hogy csak erre van szükség, az Élet közelében maradni. Mindig Vele lenni. Ne feledd, mindig maradj az élet közelében, mindig légy Jézussal.
Lázár csendben van, nem beszél, mert mit is mondjon, beszél helyette az élete. Beszél az, hogy él. És maga az élete bizonyságtétel, Jézusra mutat. Elmondja, Neki köszönhetem. Milyen jó, amikor az életünk beszél, amikor beszédessé válnak a hétköznapjaink, és azt mondják: Jézus, Jézus. Mindent Neki köszönhetek.
Mária is ott van Jézus körül, nem tud máshol lenni, szívéből előtör a hála, és ezt ki is fejezi. Meg kell köszönni az Úrnak testvére életét. Hogyan is teheti ezt meg? A legtöbbet adja, minden kincsét odaadja az Úrnak. Miért is? Mert ő nem a pénzhez kötődik, hanem Jézushoz. Mihez kötődik a szívem? Ezért nem váltja be pénzre, hanem úgy, amint van az olaj, Jézus lábára öntötte, aztán a hajával megtörölte. Csodálatos hála és szeretet, nem nézi, milyen lesz a haja. Túlzás, mondanánk, ilyet azért nem kell csinálni. De aki így találkozik Jézussal, az tudja, nem túlzás, mert nincs túlzás - Jézus az életét adja oda. Lázár azért támadhatott fel, mert majd meghal helyette Jézus. Ha Ő nem tartotta vissza az életét, én se tartsak Tőle vissza semmit. Aki nem találkozott még személyesen az élet Urával, akinek Jézus csak egy név a sok közül, az nem érti. Mária nem értékesítette az olajat, hanem a korsót és az olajat együtt Jézusnak adta. Ez így jó, mert nagy kísértés a pénz, ha valamit pénzzé teszünk, megkísért, hogy kivegyük a vámot. Így járt Anániás és Szafíra, és ezt nem mondták meg őszintén. Istent azonban nem lehet becsapni.
Júdást is pont ez kísértette meg. Ha eladtuk volna, abból jutott volna a saját kasszába is, de így minden kárba veszett. Júdás szíve nem Jézushoz, hanem a pénzhez kötődött. Kérjük a pénztől való szabadítást, ne sajnáljunk Jézustól semmit. Nem kell mindent azonnal pénzzé tenni, ami megvan, azzal is szolgálhatjuk az Urat. Fennáll a veszély, hogy amiből pénz lesz, az nem kerül oda az Úrhoz.
Hagyd őt, mondta az Úr Júdásnak. Igen, hagyd, mert ő a háláját fejezte ki, és ez őszinte. Mert aki mindenét kész odaadni, az igazán szereti Jézust. Júdás a másét sem akarta Jézusnak adni. Elbújik a szegények mögé, azonban az Úr ezt nem engedi. A szegények mindennap veletek lesznek. Vagyis lesz lehetőséged adni. Júdás nem a magáét akarta a szegényeknek adni. Könnyű dolog a másét eladományozni. Az ige mindig azt kéri, hogy a sajátunkat adjuk. A saját szívünket, a magunk értékeit, a mi pénzünkből adakozzunk.


Ó HÁLA AZ ÚRNAK

Ó hála az Úrnak,
zengjünk Néki hát,
Mert úgy szeretett
hogy id'adta Fiát.
A kínra, halálra
küldötte el Őt,
Megnyitni a mennyet
a bűnös előtt.

Szívem áldd a Királyt,
az Övé ez a föld,
Szívem áldd a Királyt,
Neve mindent betölt.
Jöjj bűnös az Úrhoz,
mert Jézus az út,
Ó fogadd szívedbe a drága Fiút!

Ó teljes az üdv amit ád ez a vér,
Ó drága a kincs amit Isten ígér.
Ha bánva bűnét jön a leggonoszabb,
Az Úr néki még ma bocsánatot ad.

Szívem áldd a Királyt,
az Övé ez a föld,
Szívem áldd a Királyt,
Neve mindent betölt.
Jöjj bűnös az Úrhoz,
mert Jézus az út,
Ó fogadd szívedbe a drága Fiút!

Szent az mit az Úr mond és szent amit ad,
És szent az öröm mely az Úrban vigad.
De még magasabb lesz az égi öröm,
Ha Jézus előtt vigadunk odafönn.

Szívem áldd a Királyt,
az Övé ez a föld,
Szívem áldd a Királyt,
Neve mindent betölt.
Jöjj bűnös az Úrhoz,
mert Jézus az út,
Ó fogadd szívedbe a drága Fiút!


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése