Értéket adjunk az Úrnak

I

sten ismét szól Mózesnek és általa a népnek (4Móz 28,1-31). Ő folyamatosan beszél gyermekeivel, mindent elmond számukra, ami fontos, és ha kell, rámutat a hibákra és veszélyekre. Most felhívja a figyelmet, hogy ügyeljenek az istentiszteletek és áldozatok megszabott idejének a betartására. Isten látja, hogy mi hajlamosak vagyunk az Ő dolgait elcsúsztatni, a saját ügyeink miatt. Könnyen halasztjuk az istentiszteleten való részvételt, és gyakran nem vagyunk pontosak. Munkahelyünkön nem engedhetjük meg magunknak a késést, az Úr dolgaiban pedig gyakran nem ügyelünk a pontos kezdésre, nincs fegyelem az életünkben. Vajon nem tiszteletlenség Istennel szemben a pontatlanság, a lazaság, a fegyelmezetlenség?

A páskaünnep hét napon át tart. Mi egy napot sem tudunk teljesen az Úrnak szentelni. Izráel népe pedig hét napon keresztül ünnepelt, az Úr elé állt. Sőt az ünnep első napját teljes egészében az Úrnak szentelték, ezen a napon semmilyen hétköznapi munkát nem végezhettek, hogy az Úrral tölthessék az egész napot. Mi gyakran a vasárnapból is csak egy órácskát töltünk az Úrral, pedig úgy nevezzük, az Úr napja. Övé ez a nap, hiszen ekkor diadalmaskodott a halál fölött az Úr Jézus által. Hálás szívvel tölthetnénk vele az egész napot, ekkor szentelhetnénk több időt igeolvasásra és egymással való beszélgetésre. De nézzük meg őszintén, az Úré-e a vasárnapunk?

Fontos megemlíteni, hogy Isten ép áldozati állatokat kér népétől. Tehát nem a beteget, a selejtet, mondván Istennek az is jó lesz. Az Úr mai népét azonban gyakran megkísérti, hogy csak a felesleget, a már nem használhatót, a selejtet adjuk Neki. Azonban Isten nem selejtet adott értünk, hanem egyetlen Fiát, a legnagyobb értékét, mi is értéket adjunk Neki hálából. A legnagyobb értékünk, az életünk, ezt adjuk oda Urunknak.

Az Isten nélkül élő ember is sokféle bálványnak szolgál, mert szüksége van valamire, ami betölti a lényében keletkezett űrt (Gal 4,8-11). Azonban ezek természetük szerint nem istenek. Ezek a mi lényünk kivetítései, amik megkötöznek és szolgaságban tartanak. A Galaták is az evangélium megismerése előtt sokféle rabságban éltek, szolgái lettek a bálványoknak, de ezek nem tudtak rajtuk segíteni. A bálványnak nincs valóságos hatalma, lehet, hogy formailag úgy néz ki mint valami istenség, de mivel nem valóságos lény, hatalma nincs.

Az evangélium által megismerték Istent, sőt megtapasztalták, hogy Isten ismerte meg őket, és ebből az ismeretből új élet született. Felismerték és megtapasztalták az Úr valóságos hatalmát. Pál szolgálata által sokan élték át, Jézus Krisztus életformáló erejét. Gondoljunk a jövendőmondó leányra, aki Pál szavára átélte ennek a gonosz léleknek a távozását, és így elnyerte a szabadulást és egy egészen új és más életet. Betegek tapasztalták meg a Feltámadott betegségek feletti hatalmát, amikor az apostol munkásságán keresztül meggyógyultak. A Galaták közül is sokan nyerték el bűneik bocsánatát Isten kegyelme által. Azonban most a visszaesés fenyegeti őket. Amikor levesszük szemünket Urunkról és magunkra, környezetünkre, szokásokra tekintünk, visszaesünk. A tanítvány soha nem veheti le szemét Mesteréről, egy pillanatra nem léphetünk ki lábnyomából, mert eltévedünk. Pál aggódik a Galatákért. Felelősnek érzi magát értük. Nem mondja, most már a saját lábatokon álltok, nincs közöm hozzátok. Mi is felelősséggel tartozunk egymásért, és mindent meg kell tennünk, hogy testvéreink ne kerüljenek vissza arra az útra amelyről, a keskeny útra tértek.

Áldjad, én lelkem, a dicsőség

1. Áldjad, én lelkem, a dicsőség erős királyát! Őnéki menynyei karokkal együtt zengj hálát! Zúgó harang, Ének és orgonahang, Mind az ő szent nevét áldják!

2. Áldjad Őt, mert az Úr mindent oly szépen intézett! :/: Sasszárnyon hordozott, vezérelt, bajodban védett. Nagy irgalmát Naponként tölti ki rád: Áldását mindenben érzed.

3. Áldjad Őt, mert csodaképpen megalkotott téged, :/: Elkísér utadon, tőle van testi épséged. Sok baj között Erőd volt és örömöd: Szárnyával takarva védett.

4. Áldjad Őt, mert az Úr megáldja minden munkádat, :/: Hűsége, mint az ég harmatja, bőven rád árad. Lásd: mit tehet Jóságos Lelke veled, És hited tőle mit várhat.

5.      Áldjad az Úr nevét, Őt áldja minden énbennem! :/: Őt áldjad, lelkem, és Róla tégy hitvallást, nyelvem! El ne feledd: Napfényed Ő teneked! Őt áldjad örökké! Ámen.

Isten áldásával.