A
|
mikor Bálák
rádöbbent, hogy átok helyett áldást mondott Bálám Izráelre, haragra gerjedt.
Pedig inkább elcsendesedve kellett volna végiggondolni a történteket, akkor felismerte
volna a király, hogy mindez nem a véletlen műve, nem Bálám húzta keresztül
számításait, hanem az élő Isten választotta ki Izráelt és vonta védő szárnyai
alá. Ha ez az elcsendesedés megtörténik, akkor azt is felismerte volna, hogy
Izráel Istene az Ő Teremtője is, és az Úr őt is keresi. Milyen könnyen mi is sértődéssel
és haraggal reagálunk, amikor a dolgok nem a terveink szerint alakulnak.
Megharagszunk, ahelyett, hogy Isten jelenlétében megbeszélnénk egymással a
problémákat, a sérelmeket. Igével a kézben hamarosan már nem saját igazunkat
keresnénk, nem magunkat akarnánk igazolni, hanem engednénk Isten akarata
megvalósulásának.
Moáb királya mérgében elzavarja Bálámot, aki azonban nem menekül el,
tovább marad, mert még van mondanivalója, van üzenete, amit át kell adnia.
Bálám bátran vállalja Isten üzenetét, nem félti az életét, ki meri mondani azt,
ami rábízatott, mert tudja, Isten szava mindenkor életet jelent a számunkra.
Mit mond Bálám? Először is rámutat, hogy ő nem magától szól, hanem az
Istentől származó kijelentés nyomán. Az Úr megnyitotta lelki szemeit, és
ezáltal látja az Úr munkáját, Tőle kapott ismeretekkel rendelkezik. Amit kapott, azt adja tovább. Korunk embere annyi mindent ismer, kifürkészi műholdjai által
a távoli bolygókat, ismeri a természet titkait, felfedezte az atomhasadást, de
nem rendelkezik Istentől való ismerettel. Mi magunk is előre tudjuk, milyen idő
várható ma és holnap, ismerjük a különböző politikai viszonyokat, de Isten
akaratáról keveseknek van tudomása. Pedig az Úr ideadta számunkra Igéjét,
amelybe belerejtette az ismeret és a bölcsesség minden kincsét (Kol 2,3),
mindazt a tudást, amire az üdvösséghez, és az áldott élethez szükség van. Az Ige
által megismerhetjük Atyánknak életünkre vonatkozó terveit. Reménységet
meríthetünk az életünk végével kapcsolatosan, megtudhatjuk a történelem célját,
és felragyoghat előttünk a Jézus Krisztus által nekünk ajándékozott örök
élet.
Bálám látja Izráel életének távoli jövőjét, látja a Csillag feljövetelét
a világ egére. Ez a csillag az Úr Jézus Krisztus. Bálám csodálatos kijelentést
kapott, Isten örök tervébe nyert bepillantást, ez a kijelentés lett Izráel
évezredes reménységének az alapja. Mi már tudjuk, hogy a Hajnalcsillag felragyogott,
és a mi szívünket, lényünket akarja beragyogni. Ma is figyelhetünk erre a
Csillagra, mert Ő ma is ragyog életünk ege felett, ha felnézünk, nem tévedünk
el, mert mutatja számunkra az utat.
Amikor Bálák meghallja a népét is érintő próféciát, nem borul le Isten
előtt bűnbánattal, nem esedezik kegyelemért, hanem megsértve távozik. Mi hogyan
megyünk tovább, amikor azt látjuk mással más a terve, mint velünk? El tudjuk-e
fogadni az Úr akaratát alázattal, és odaborulunk-e bűnbánattal, felismerve,
hogy a kegyelem nekünk is adatott, az Úrnak velünk is van terve?
Elment Bálám is, de vajon mit kezdett hosszútávon mindazzal, amit
Istentől kapott? Beépítette az életébe? Megváltozott, és most már teljesen
Istennek szenteli magát? Ez kérdés? Ez a kérdés hangzik mi felénk is, mit kezdünk
Isten szavával, az istentisztelet végeztével? Megmarad bennünk és életté válik,
vagy azonnal szertefoszlik és semmivé lesz?
Pál apostol Ábrahám példája által hangsúlyozza a hitből való életet (Gal
3,6-14). Ábrahám egyszerűen hitt Istennek. Mit jelent ez? Komolyan vette, amit
Isten mondott, rábízta a szavára magát, és az Igére alapozta egész életét.
Hitte, amit Isten mondott, és ezért képes volt mindent, ami addig fontos volt a
számára feladni, és vállalni az ismeretlent. Hinni ma is azt jelenti, komolyan
veszem Isten szavát, ráépítem az életem, és cselekszem, amit felismertem. Hinni
ma is azt jelenti, hogy feladom eddigi életformámat, mert tudom, amit Isten
kínál az a jó, amit mond, az bejön. A mindennapok során hányszor kockáztatunk,
elhisszük, amit ráírnak egy termékre, drága pénzen megvesszük, és hányszor
csalódunk, mert nem azt nyújtja, amit a papíron feltüntettek. Aki azonban
Istenre bízza magát, soha nem csalódik, mert az Úr nem csap be, Ő valóban azt
adja, amit ígért, amit kínált.
Mit kínált? Élő vizet, és aki hozzá megy, valóban megtapasztalja, hogy
élő víz folyamai áradnak belsejéből. A Benne hívőknek örök életet ígért, és ezt
valóban meg is kaphatjuk, kegyelemből, hit által. Szükségünk van arra, hogy
higgyünk a szavának, higgyük, hogy amit mondott, az úgy van. Az üdvösséget nem
érzelmeinkre, hanem Isten szavára építjük. „Aki hisz a Fiúban, annak örök
élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem
az Isten haragja marad rajta” (Jn 3,36). Ez igaz, aki hisz a Fiúban, mint
Megváltóban, aki egyszer megáll a kereszt alatt, átéli Isten kegyelmét, és
Jézusért örök életet kap. Azonban az Ige második fele is igaz, ezért komolyan
kell venni. Nem elég csak úgy általánosan hinni, vagy a jó Istenben hinni,
hanem Jézus Krisztusban kell hinnünk, hiszen Ő az út az Atyához. Aki nem
engedelmeskedik a Fiúnak, és itt már többről van szó, mint hinni, hogy létezik,
azon Isten haragja marad. Tehát nem arról van szó, hogy valamiben hinni kell,
hanem arról, hogy az ember Isten haragja alatt van, olyan nyomorult az élete,
fertőzött a szíve, hogy Isten közelébe nem kerülhet. Senki és semmi nem segít
rajtunk, csak Jézus Krisztus. Az igaz
ember hitből fog élni, Urunk könyörüljün rajtunk, hogy megtanuljunk
napról-napra hitből élni. Adja, hogy mindennapjaink hitben teljenek, azaz Őreá
tekintve, akaratát cselekedve élhessünk.
Amit szívünk esdve kér
1.
Amit szívünk esdve kér,
Földi kincsnél többet ér.
Mind mulandó és üres,
Amit a világ keres.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
2.
Ne a test legyen urunk,
Kit követni indulunk,
Lelked szóljon csak velünk,
Mert mi Őrá figyelünk.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
3.
Tartsd kezedbe’, hű Urunk,
Amit mondunk, gondolunk;
S míg szemünk csak Rád tekint,
Hűn igazgasd tetteink!
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
4.
Lelkedet reánk kitöltsd,
Érjen így a jó gyümölcs;
Lássa mindaz, aki él,
Életünk, hogy mit beszél.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
5.
Ó, mi áldás, kegyelem
Benned élni szüntelen,
Eszközöd gyanánt, Uram,
Függni Tőled untalan!
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése