Bízzál az Úrban!

I

sten a zúgolódásra gondoskodással felelt, adott számukra kenyeret (2Móz 16,11-27). De nemcsak egyszer kaptak, hanem minden nap hullott az égből a manna. Isten adta nekik csak fel kellett szedni. Ez az ő részük, de ennyit mindig meg kell tenni, ezt nem végzi el helyettük az Úr. Megtapasztalták, amit a zsoltáros így írt: „Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk” (Zsolt 68,19). Azt jelzi ez, hogy Isten gondot visel polgárairól, biztonságban és abban a tudatban élhetnek, hogy minden nap lesz mit enniük, mert Isten készletei kimeríthetetlenek. Erre a bizalomra, erre a mély hitre van nekünk is szükségünk, Isten minden nap gondoskodik rólam. Nem nekem kell szerezni, hanem kérjem, és Ő megadja mindazt, ami szükséges. Nagyon felszabadító és megnyugtató az a tudat, hogy az Úr minden nap ad kenyeret, hogy elég kérni, majd hálás szívvel elfogadni.

Az Úr a pusztában tanítja népét, hiszen vannak köztük betegek, idősek és gyermekek, akik nem tudnak kimenni, hogy maguknak szedjenek, de a többiek gondoskodnak róluk. Megtanulnak a pusztában egymásért is élni, összetartani és felelősséget vállalni. A pusztai vándorlás kiűzi szíveikből az önzés gondolatát.

Mindenki annyit szedett, amennyit meg tudott enni, nem halmoztak, mert tudták, holnap ismét lesz. Nem volt fölösleg és nem volt hiány. Ma milyen probléma ez, amíg egyesek sok fölösleges dolgot megvásárolnak, addig mások az alapvető cikkekkel sem rendelkeznek. Az Úrral kapcsolatban élők, az Ő rendjébe illeszkedők közt nincs éhező. Azt is látjuk, hogy vannak, akik még nem teljesen bíznak az Úrban, és tartalékolnak másnapra, azonban a tartalékok megromlanak. Isten minden nap friss mannát ad a számukra.

Ez rámutat arra, hogy lelkileg sem lehet a tegnapiból élni, minden nap friss mannára van szükségünk. Isten ide adta számunkra Igéjét. Elérhető az Ő szava, így élhetünk vele mindennap. Arra van szükségünk, hogy minden reggel kimenjünk, és felszedegessük a magunk számára mindazt, amit aznapra ad az Úr.  Ő minden napra elkészíti gyermekei számára azt az Igét, amely energiát és útmutatást ad egész napra, de szánunk-e rá időt, hogy amit Atyánk számunkra készített, azt magunkhoz is vegyük? Rohanó világunkban nem megyünk-e gyakran üres tarisznyával utunkra? Pedig az Atya elkészíti minden napra az útravalót.

Figyelemre méltó, ahogyan az Úr megtanítja népét a nyugalom napjának a megszentelésére. A hatodik nap szedhetnek két napra valót, mert ekkor nem fog megromlani, amit másnapra eltesznek. Így azután beléjük rögzül, hogy a hetedik nap az Úré, arra kapták, hogy Vele legyenek és feltöltődjenek Általa. Mi is megtanulhatjuk ebből, hogy lehet úgy alakítani a vasárnapunkat, hogy el tudjunk menni az istentiszteletre.

Azt látjuk az Újszövetségben, hogy vannak, akiknél egyre mélyebbre jut a Krisztusban való hit (Mt 9,18-26). Egy apa keresi fel Jézust, mert meghalt a leánya és hívja Jézust, jöjjön el hozzá, tegye rá a leányra a kezét, és ismét élni fog. Bizony ez az ember, aki nem tartozik a tanítványok közé, nagyon ismeri Jézust, hiszi, ha ráteszi a kezét a halottra, az élni fog. Mi mennyire ismerjük Őt? Van-e szívemben ilyen hit? Tudok-e úgy jönni az Úrhoz, hogy hiszem, számára nincs lehetetlen, hogy amit Rábízok, azt Ő meg tudja oldani?

Jézus elindul, mert ahol hittel várják, oda Ő mindig elindul, oda mindig kész segítséget vinni. Azonban útközben egy tizenkét év óta beteg asszony közelíti meg hittel, és megérinti , mert úgy gondolkodik, hogy elég csak megérinteni a ruháját, és meggyógyul. Bár mi is ilyen hittel jönnénk. Mi azonban gyakran elbizonytalanodunk, amikor sok kudarcot átélünk, úgy gondoljuk, Jézus sem tud segíteni. Ez az asszony pedig sok évi sikertelenség után Jézusról hallva megerősödött hitében, és biztossá vált abban, hogy meggyógyul. A kudarcok ne vegyék el kedvünket, ne adjuk fel, hanem inkább induljunk el Jézus felé. A kudarcok lehet, hogy azért értek, hogy végre Jézushoz forduljunk. A mi kudarcaink is lehetnek Isten eszközei.

A hittel Hozzá fordulót bátorítja az Úr, halljuk meg, ahogyan nekünk is mondja: „Bízzál, hited megtartott téged.”  A gyógyulás, szabadítás, az új élet Jézusban már készen van, csak hittel át kell venni. Ez az asszony átélte, hogy hite által abban az órában meggyógyult. Nem volt szüksége hosszadalmas kezelésre, mert a Jézusba vetett hit azonnal hat.

Hinni taníts, Uram

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Gyermeki, nagy hitet kérni taníts!

Indítsd fel szívemet, Buzduljon fel, neked

Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Lélekből, lelkesen kérni taníts!

Üdvözítőm te vagy, Észt, erőt, szívet adj,

Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts!

Lásd gyengeségemet, Erősíts engemet,

Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Jézus, te visszajössz: várni taníts!

Majd ha kegyelmesen Nézed az életem:

Állhassak csendesen. Hinni taníts!

Isten áldásával.