Kegyelemből

A

 Zsoltárok könyvét kezdjük el most olvasni, a szerző Ászáf, akinek a nevével a templomi énekesek felsorolásánál találkoztunk (Zsolt 73,1-12). Ászáf prófétai lélekkel végezte szolgálatát (1Krón 25,2). Nemcsak megszervezte és vezette a templomi éneklést, hanem maga is odaborult az Úr elé. Fontos volt számára az Istennel való beszélgetés. Ezek lettek megörökítve a Zsoltárok könyvében, így általuk mi is megerősödhetünk, és üzenetet kaphatunk az Úrtól. Milyen jó, hogy ezeket a gondolatokat lejegyezték, mert általuk mi is sokat kapunk. Ezek az imádságok azért jelentenek sokat, mert hozzánk hasonló ember, a maga korában, a maga problémái közepette tárja fel szívét az Úr előtt. Elmondja azt, amit mi is akarunk, de nem mindig sikerül megfogalmazni. A zsoltár segít az imádságunk fejlődésében is.

Követhetjük mi is a szerző példáját, próbáljuk meg az igeolvasás közbeni gondolatainkat feljegyezni, amit majd később elővehetünk újra. Így jobban rögzülnek bennünk az olvasottak, sőt így könnyebb felidézni, amikor szükségünk van rá.

Ászáf örömteli kijelentéssel kezdi énekét, „Bizony, Isten jó Izráelhez.” Így mehetünk mi is az Úr elé, ebben a bizonyosságban, hogy Ő jó. Az egyedüli jó a mindenségben. Nincs Hozzá fogható. Az egész Szentírás erről beszél, Isten jó, jósága körülvesz bennünket, és elkísér egész életünkben. Milyen jó is hozzánk, népéhez, mennyit törődik övévivel, hordozza őket már kétezer éve. Isten jó, hiszen mennyi gonoszságot elkövetett az ember, meggyilkolta a Fiát, és azóta is csak rombol és pusztít. Minden problémát fegyverrel kíván megoldani, kizsákmányolja a természet kincseit, igazságtalan és önző. Sokan dőzsölnek szemrebbenés nélkül, míg millióknak egy darab száraz kenyér sem jut. Ennek ellenére könyörül rajtunk, és kinyújtja felénk segítő kezét, ma még megragadhatjuk kegyelmét.

Nagyon őszintén beszél Ászáf, igen, nincs titka Isten előtt, hisz tudja, ismeri az Úr a szívünket, gondolatainkat. Elmondja, hogy majdnem megbotlott. Mer beszélni botlásáról, nem szégyelli. Mi is merjünk beszélni kísértéseinkről, félelmeinkről, botlásainkról, mert ha így teszünk, már felszabadulunk. A kimondott vétkek, sérelmek felszabadítják lényünket, és ha az Úr előtt mondjuk ki, van bocsánat, és megtapasztaljuk az újrakezdést. Mi okozta a botlást? Ászáf elmondja: az irigység. Nincs ott a mi szívünkben is? Merjük feltárni az Úr előtt, hisz Isten nem azt ígérte, hogy övéinek mindent megad a világ mértéke szerint, hanem az Ő országának gazdagságát, a Lélek teljességét ígérte. Mindazt, amire szükségünk van, megadja. Ne másokra figyeljünk, hanem irányítsuk szívünket Urunkra. Aki Benne bízik, soha nem marad egyedül, az mindig átéli, hogy az Úrra lehet támaszkodni.

Milyen jó újra olvasni; Isten ajándékozó Úr (Ef 2,8-13). Ránk tekint és látja nyomorúságunkat, majd a keresztre  néz és kiadja a kegyelmi kérvényt. Megajándékoz a szabadságunkkal, az új élettel, engem, akié a Barabbás helye. Mindez hit által lehet az enyém. Isten ajándéka a kegyelem, de hit által érkezik meg az életembe. Nekem kell kérni és elfogadni azt.

Krisztus nélkül Isten nélküli az ember. Jézus Krisztus nélkül nincs kegyelem, nincs üdvösség. Azt sem szabad soha elfelejtenünk, hogy egykor kik voltunk, ennek tudata alázatban tart. Nem lehet elfelejteni, hogy én sem voltam mindig tanítvány. Az, ami most vagyok, nem az én érdemem, hanem Isten munkája bennem. Csak Krisztus által kerülhetek közel Istenhez. Ha Őt keresem, ha engedem, hogy vére megtisztítson, Istent is megismerhetem.

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

5.      Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

Isten áldásával.