Az ördög pusztít, Jézus ment

B

izony, igaz, amit a bölcs mond, nem tudjuk, mit hoz a holnap (Péld 27,1-10). Sőt, még a mai nap eseményeit sem látjuk előre. Nem tudjuk, vajon a következő napon itt leszünk-e még? És arról sincs tudomásunk, hogy a mai helyzetünk nem változik-e meg egyik pillanatról a másikra. Aki ma fent van, az holnap lentre kerülhet. Ezért jó, ha életünket az Úr kezébe helyezzük. Csak ott vagyunk elrejtve és biztonságban.

Mivel nem tudjuk, mit hoz a holnap, a mai nap a miénk, a most. Ez azt jelenti, hogy most kell végiggondolnom: az Úré az életem? Rábíztam-e magam igazán? Eljutottam-e már a megtérésre, amikor teljesen az Úrnak adom át életem irányítását. Mivel nem tudjuk, mennyi időnk és lehetőségünk van a döntésre, vegyük komolyan az Úr hívását. Ne halogassuk a döntést, adjuk át Neki az életünket, ha még ez nem történt meg. Ha pedig beléptünk már Isten országába, éljünk a bizonyságtétel, a szolgálat lehetőségével. Ezt se halogassuk, hanem áron is vegyük meg az alkalmat, hiszen Pál apostol is arról írt, hogy az idők gonoszak. Gonoszak, mert elmúlnak. Ami ma lehetőség, az holnap már a múlté. Az is fontos, hogy letelik az életünk, nem tudjuk, mennyi időt kaptunk, és ezt kell jól felhasználnunk. Azért vagyunk itt, hogy bizonyságot tegyünk Urunkról, dicsőítsük szent nevét.

A búsulás sem jó, de nem is kell búsulnia annak, aki felfelé néz, mert az Úr mennyei világából fény ragyog az életébe. Az búsul, aki önmagára vagy a világra tekint. Mert bizony, ha magunkra nézünk, könnyen elcsüggedünk, hiszen végesek a lehetőségeink. Azonban az ige azt tanácsolja, hogy nézzünk felfelé, nézzünk Jézusra. Emeljük hát ma fel a fejünket, ne engedjük, hogy a csüggedés lefelé húzzon. A búsulás ellen az Isten lényének fénye a segítség. A világosság eloszlatja a sötétséget. Aki a környezetére vagy a maga állapotára tekint, elbizonytalanodik és reménytelenné válik, mint az harmincnyolc éve beteg a Bethesda tó partján. Nem lát már semmit, azt sem veszi észre, hogy a segítség, a gyógyulás, az új élet reménysége állt meg mellette. Halljuk meg az Úr szavát, ne keseregjünk, hanem engedjük, hogy Ő segítsen rajtunk. Mert egyedül Ő tudja életünket rendbe hozni, Ő tud megerősíteni és új távlatokat adni.

A zsidók Ábrahámra hivatkoztak Jézus előtt (Jn 8,37-47). Ő tudja, hogy Ábrahám utódai, de elmondja, hogy csak testileg, mert hiányzik belőlük Ábrahám hite. Ábrahám hitt Isten szavának és mindent maga mögött hagyva elindult Isten nyomában. Teljesen Rábízta magát Elhívójára. Ment, amerre mutatta neki Isten, pedig nem azonnal teljesedtek be az ígéretek, hosszú idő eltelt, mire minden beteljesedett, amit Isten mondott neki. Ábrahám hitt az Úrban, és hitt a szavának, bízott Benne akkor is, amikor reménytelennek tűntek a dolgok, mert tudta, Isten állja a szavát.

Ezek az emberek nem hisznek Jézusban, és ezért nem bízzák Rá magukat. Pedig Ő azért hívogat, hogy meglátva Benne az élő Istent, magunkat Rábízzuk, és kövessük Őt. A zsidók meg akarják ölni Jézust, azt gondolják, azzal megoldják a problémákat. De nem, a problémáink akkor oldódnak meg, ha elfogadjuk Őt Megváltónknak. Benne új irányt kap az életünk.

Mennyire nyíltan beszél az Úr ezekkel az emberekkel. Ebből is látszik, hogy mindenkit menteni akar. Még azokat is szereti, akik nem értik meg, akik az életére akarnak törni. Ő az igazságot mondja mindenki számára, és ezzel nem akarnak szembesülni. Mi elfogadjuk-e az Úr igazságát, vagy szembeszállunk vele? Felismerjük-e, hogy maga az Úr az igazság - aki az igazságot keresi, jöjjön Hozzá. Ismét Ábrahámot említi a számukra, Ábrahám elfogadta Isten igazságát, az Ő vezetését. 

Isten mai szava Jézus, Őt küldte hozzánk, és Általa hívogat bennünket is. Az Atya szava ma Benne hallható. A zsidók Isten gyermekének tartották magukat, de nem szerették Isten Fiát. Istent csak a Fiú által szerethetjük. Szeretem-e Jézust? Ez az első és legfontosabb kérdés, próbáljuk megválaszolni. 

Jézus rámutat, hogy azért nem akarják meghallani a szívét, mert az ördögé az életük. Nem adták át még magukat igazán Istennek, és így a gonosz befolyása alatt állnak. Lerántja Urunk az ördögről is a leplet, elmondja, hogy embergyilkos kezdettől fogva. A gonosz, ha szépeket ígér, akkor sem akar jót nekünk. A teljes elpusztításunkra törekszik. És azért jött el az Úr Jézus a világba, hogy megmentsen ettől a pusztítótól, hogy kiszabadítson karmaiból, és örök életre segítsen.

Aki Istentől van, az hallgatja Isten beszédeit. Igen, aki szereti az Urat, az szereti az Ő szavát is, az figyel Rá, akkor is, ha nem érti, amit az Úr mond. Mert ha figyelünk Rá folyamatosan, megértjük akaratát is. Az Úr igéjén keresztül feltárja életünk tervét, de ezt a tervet el kell fogadnom, és el kell indulnom megvalósítani. Ábrahám is először hallotta Isten számára készített tervét, majd hittel elindult. Ahhoz, hogy az ígéretek az övi legyenek, el kellett indulnia. Nekünk is el kell indulnunk az Úr után.

AMEDDIG JÉZUS ÉL

1.  

Ameddig Jézus él,

Ameddig Ő segél,

Nem bánthat gond és félelem,

Ő van mindig velem.

2.  

Jó Pásztor Jézusom,

Vigyáz rám, jól tudom,

Legeltet szép zöld pázsiton,

Ég harmatát iszom.

3.  

Mikor leszáll az est,

Sötétje bánt, ijeszt,

Az éjszakában is tudom,

Hogy megvéd Jézusom.

4.  

Ha lábam tévedez,

Bánt a világ, sebez,

Jézus szívén a menhelyem,

Ő gyógyírt ad nekem.

5.  

Ha Őrá néz szemem,

Úgy megvan mindenem,

Hogy Jézusom szeret nagyon,

Ez a paradicsom.

Isten áldásával.