2015. február 3., kedd

Jézus a megoldás bűneinkre

E
gymással lazább kapcsolatban lévő bölcsességfüzért olvasunk most (Péld 26,1-12). Ezekből is fontos dolgokat tudhatunk meg, az Úr üzenetét vehetjük át. Hiszen ezek a gondolatok az előttünk járt tanítványoknak is áldást jelentettek, így a Szentlélek munkája által számunkra is áldássá válnak. Vannak, akik átokmondással próbálják a másik ember életének alakulását befolyásolni. Sokan félnek is a rájuk mondott átoktól vagy a kisgyermekkorban kapott okkult hatástól. Ezek veszélyesek, de ha az életünk el van rejtve Krisztusban, nem kell félni. Az Úr hatalmasabb az átoknál, sőt, Ő megtöri az átkot, és áldássá változtatja. Ha őszintén elmondjuk az okkult hatást, ha feltárjuk Előtte szívünket, gyógyulásban részesülünk. Az átok elszáll, olvassuk, ezért nem kell tartani tőle, hiszen az Úr szavának ereje van, pajzs és páncél az Ő hűsége. Az elszállt átkot, negatív gondolatot, az Úr lénye fogja el. Ezért mindenkor menjünk az Úrhoz, keressük oltalmát, mert Ő ment meg a csapdától, az elbukástól.
Másik üzenetet is kapunk, mégpedig azt, hogy ne az legyen a példa számunkra, akinek bolond az élete. Mert itt elsősorban nem a pszichésen beteg emberekről van szó, hanem azokról, akik rosszul állnak az élethez, akik nem jól élik meg azt. Ezek szembemennek az Úrtól kapott értékekkel, és a bűnt, a rosszat tartják követendő példának. Azonban az Úr gyermekei ne erre figyeljenek, ne ezeket kövessék, hanem a pozitív mintákat és az általuk vállalt értékeket. A legkiválóbb minta az Úr Jézus élete a számunkra. Ő jól élt, minden élethelyzetben felfelé figyelt, és ezért senki és semmi nem tudta kibillenteni a békességéből és eltéríteni az Úrtól kapott feladattól.
Figyeljünk mi is mindenkor Urunkra. Környezetünk véleményét, tanácsát tegyük az ige mérlegére, és csak azt éljük meg, ami megáll az Úr lényének tükrében.  Azt a véleményt vállaljuk fel, amiről tudjuk, hogy Urunk is így gondolja, Ő is megtenné, amit tenni szándékozunk. Soha ne féljünk előbb az Úr elé vinni dolgainkat, és ha odavittük, várjuk meg a választ. Mert ha nem várunk a felülről jövő feleletre, becsapjuk magunkat. Mert nem elég Istennek elmondani, ami a szívünkben van, és kérdezni Őt, hanem várjuk is meg, amit Ő mond abban  témában. Majd tegyük, amit mondott. Így válunk bizonyságtevőkké környezetünk számára.
A sok értetlenkedőnek ismét beszél az Úr (Jn 8,21-29). És ezt jó olvasni, mert hányszor értetlenkedem én is. Hányszor nem akarom igazán úgy hallani az igét, amint azt Ő mondta. Ennek ellenére újra szól, tovább foglalkozik velük és velünk. Nem megy tovább, nem mondja, minek beszéljek, úgy sem értik. Tudja, hogy vannak dolgok, amiket majd csak kereszthalála és feltámadása után fognak megérteni.
Amikor az Úr igéje által jelen van és megszólít, jó komolyan venni. Ne kifogásokat keressünk, ne Tőle akarjunk megszabadulni, mert Ő az egyetlen megoldás a bűneinkre. Ha Őt nem fogadjuk el, bűneinkben halunk meg. Aki azonban hittel közeledik Hozzá, az átélheti bűnei bocsánatát. A bűnbocsánat valóság, és aki ezt megtapasztalja, annak üdvbizonyossága is lesz. Az üdvbizonyosság alapja az ige. Jézus nem akar senkit bizonytalanságban tartani. Ezért mondja, ha nem hisszük, hogy Ő a Megváltó, Ő Isten ajándéka, akkor megmaradnak bűneink. Mert a bűnt egyedül az Ő vére törli el. Nincs más segítség számunkra, csak egyedül Jézus. Ez a segítség a Benne való élő hit által lehet a miénk.
A házasságtörő asszony valóságosan átélte, hogy elmaradt az ítélet, és helyette életet nyert. Azzal a bizonyossággal ment haza, hogy bűne megbocsáttatott, és most már senki nem kárhoztatja. Elmúltak a kétségei, nem az volt a szívében, hogy most ez igaz vagy nem, hanem lehullt róla a félelem bilincse, mert tudta, Jézusban Isten bocsátotta meg a múltját, így mostantól egy egészen új életet kezdhet. Nem ő halt meg, hanem a régi élete, a régi embere. Ő Jézus lénye által új emberré született. Ezt kínálja számunkra is az Úr. A múlt teljes lezárását és megtapasztalt bűnbocsánatot, valóságos új életet.
Amikor megkérdezik Jézustól, hogy kicsoda, megmondja, hogy az, akinek elejétől fogva mondja magát, tehát Isten Fia. Aki valóban akar hallani, az most meghallja. Jézus nem téveszt meg, hanem ha Ő azt mondja, hogy Ő az, akit vártak, Ő a Messiás, akkor az úgy is van. Szavait az élete, tettei teszik hitelessé. Mert Jézus nemcsak mondja, hogy Ő Isten Fia, hanem olyan tetteket visz végbe, amiket rajta kívül más nem képes végrehajtani. Betegek meggyógyítása, a gonosz hatalma alól való felszabadítás, a tönkrement életek helyreállítása magukért beszélnek. Ezenfelül pedig a bűn terhe alatt roskadozók feloldozása, mind azt mutatják, hogy Őreá van szükségünk. Jézus az, akire vágyunk, akire a világnak szüksége van. És nemcsak a világnak, hanem nekem is. Lássuk meg, hogy egyedül Rá van szükségünk, Ő oldja meg minden problémánkat, és Ő mutat helyes utat a számunkra. Aki Őt követi, mindig világosságban fog járni. Világunkban nagy a sötétség, azonban az Atya nem hagy fényforrás nélkül, Jézus a mi lámpásunk, kövessük a fényét, hogy életre jussunk.



Aki értem megnyíltál


1. Aki értem megnyíltál, Rejts el, ó, örök kőszál! Az a víz s a drága vér, Melyet ontál a bűnér', Gyógyír légyen lelkemnek, Bűntől s vádtól mentsen meg!
2. Törvényednek eleget Bűnös ember nem tehet; Buzgóságom égne bár, S folyna könnyem, mint az ár: Elégtételt az nem ad, Csak te válthatsz meg magad.
3. Jövök, semmit nem hozva, Keresztedbe fogózva, Meztelen, hogy felruházz, Árván, bízva, hogy megszánsz; Nem hagy a bűn pihenést: Mosd le, ó, mert megemészt!
4. Ha bevégzem életem, és lezárul már szemem, Ismeretlen bár az út, Hozzád lelkem mennybe jut: Aki értem megnyíltál, Rejts el, ó, örök kőszál!


Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése