B
|
ízzál az
Úrban, gyönyörködj az Úrban, olvassuk a felszólítást, és jó ezt hallani (Zsolt
37,1-20). Jó, mert az Urat állítja figyelmünk középpontjába, azt üzeni, csak
Őreá nézz, Őreá figyelj! Hajlamosak vagyunk a problémánkra, az előttünk álló
feladatokra, a minket körülvevő világra figyelni. És ha ezt tesszük, hamar
elcsüggedünk. Annyi lehúzó erő jelentkezik körülöttünk, látjuk, ahogy mások
élnek. Sok embernek nagyon jól alakul a sora, mindene megvan, mi pedig talán
egyik percről a másikra élünk. Be kell osztani, amink van, gondolkodunk, hogyan
is jövünk ki a fizetésünkből. Közben a
gonosz súg a szívünkben, nézd a szomszédod, nem hisz Istenben, nem jár
gyülekezetbe, mégis milyen jól megy neki. Nincsenek anyagi problémái, ezzel
szemben neked sokkal nehezebb az élet. Ilyenkor sátán elhinti bennünk az
irigység magvait, de a zsoltár Istenre mutat. Azt kéri, ne figyeljünk másokra,
hanem egyedül az Úrra.
Legyen ez ma nekünk szóló gondolat, és kezdjük el cselekedni. Mit? Ne
másokkal foglalkozzunk, hanem gyönyörködjünk az Úrban. Sőt, aki mindjárt reggel
az Úrban gyönyörködik, az nem fog másokra figyelni. Aki a társában, az Úrtól
kapott házastársában kezd el gyönyörködni, az ő szépségeire figyel, és
tudatosan azokat veszi észre, az nem fog másokra figyelni. Ha az Úr Lénye vonz
és betölti a szívemet, ha a munkája magával ragad, nem fogok másokkal
foglalkozni. Meg kell tanulni gyönyörködni, elmerülni az ige szépségében,
mélységében. Ha így teszünk, Isten gazdagsága ragyog fel előttünk. Megláthatjuk
hűségét, amellyel körülveszi népét. Akkor valósággá válik, amit már korábban
olvastunk, hogy még az oroszlánok is sínylődnek, de akik az Úrhoz folyamodnak,
nem nélkülözik a jót. Az irigység ellenszere az Úrban való gyönyörködés, a
Benne való feltétlen bizalom. Aki már megtapasztalta Isten munkáját az
életében, aki látta, hogyan emelte ki az Úr mélységekből, miként intézte anyagi
dolgait is, az nem fél, mert Isten gondoskodása megbízhatóbb a bankok,
munkahelyek, biztosítók világánál. Istennek gondja van gyermekeire.
Aki bízik az Úrban, az Rá hagyja az utait, vagyis figyel a vezetésére. Bár
nem könnyű ez, olyan hamar a saját fejünk után megyünk. Azonban a zsoltáros azt
kéri, hagyd Rá az utad, vagyis magad, mindenben. Fontos kérdés: minden utam Rá
hagyom, vagyis csak akkor megyek, ha Ő indít? Könnyen az érzéseinkre
hallgatunk, hamar úgy látjuk, mennünk kell, tennünk kell, pedig Isten nem is
indít, de indít a saját szívünk, a benne meghúzódó kívánság. Képesek vagyunk Isten tiltása ellenére is
elindulni, mert vonz a kívánság. Ezt élete meg Éva és Ádám is, Isten megtiltotta,
hogy a jó és rossz tudásának a fájáról vegyenek, de vonzotta a gyümölcs, vitte
a kívánság, amit a gonosz felerősített. Sátán mindig annyira felerősíti a saját
hangját, a bennünk lévő kívánságot, hogy nem halljuk az Úr szelíd és halk
hangját.
Aki ismeri az Urat, az bízik Benne, nem fog a sátán hangjára figyelni,
mert tudja, Isten munkálkodik. Nem kell nekem kézbe venni a dolgokat, várhatok
Rá nyugodtan, mert Ő akkor is tevékenykedik, ha előttem ez nem világos. Mert
az Úr a háttérben is munkálkodik, kezében tartja az eseményeket. Amikor Jákób
és családja az éhínséggel nézett szembe, Isten elküldte előttük Józsefet a
megmentésükre, de ők erről nem tudtak. Így van ez az életünkben, még nem látjuk
az Úr munkáját, azt gondoljuk, nekünk kell megoldást találnunk, pedig Ő már
készíti a szabadulás útját.
A következő útmutatás: légy csendben, és várj az Úrra! Légy csendben, hát
ez bizony nem is könnyű, annyi zaj vesz körül bennünket, az ablak alatt járnak
az autók, elhúz egy repülő, megszólal a telefon, zúg egy munkaeszköz, és belül
is megszólal az aggodalom és a félelem hangja. Nincs csönd. A zsoltáros azonban
azt kéri, légy csendben, tehát tudatosan keressük a csendet, keressük az Urat,
és ha Felé közeledünk, elcsendesedik a szívünk. Mert lehet csendben lenni úgy
is, hogy körülöttünk nincs teljes csönd. A belső csend lehetséges, de sokat segít benne, ha a külső csendet is
megkeressük. Jó kilépni a természetbe, és átélni a csend közelségét, Isten
jelenlétét. Az emberi megoldás, heveskedés, majd én megmutatom, a harag
vezetése rosszra visz. Bár komolyan vennénk, ezek helyett jobb Istenre várni,
az Ő megoldása nem haragból fakad, hanem szeretetből. Bízzuk rá erre magunkat.
Mennyire várja Pál az Úr eljövetelét, ezzel van tele a szíve, és ez a
remény vonzza látását (1Thessz 2,17-20). Az Úr eljön! Ott él a szívünkben ez a
reménység? Erőt és lendületet ad a kísértések és támadások idején? Mert sátán támad, akadályoz, így akarja elvenni a kedvünket a szolgálattól, az
előrehaladástól. Nem szeretjük az akadályokat, és szembekerülünk velük, megtorpanunk,
valahogy azt gondoljuk, Isten gyermekének az útja akadálymentes. Pedig ez nem
így van, különösen, ha a missziói lelkület lángol a szívünkben, ha fontos mások
üdvössége. Sátán azt akarja, hogy ne jussanak
az emberek hitre, ne ismerjék meg az Úr Jézus szeretetét és kegyelmét.
Hinni szabad, csak ne szolgáljunk, csak ne mentsünk embereket, ne
mutassunk rá hazugságaira, és akkor békén hagy. Az akadályt pont azért gördíti
elénk, mert nem szeretünk küzdeni, hamar feladjuk, a langyos, kényelmes élet
után vágyakozunk, és ha nem ezt tapasztaljuk, abbahagyjuk a szolgálatot.
Lehet olyan, hogy külsőleg, tehát fizikailag korlátozva vagyunk, nem
mehetünk gyülekezetbe, mert a távolság, a betegség, az időjárás megakadályoz,
de a szívbeli vágyódást semmi sem akadályozhatja meg. Vágyódom-e az Úr után?
Fáj-e, ha nem tudok jelen lenni az istentiszteleten? Van-e hiányérzetem? A vágyódás kézbe adja az igét, mert ha
külsőleg távol is vagyunk, szív szerint mégis jelen lehetünk. Elolvashatjuk a
napi igét, és így összekapcsolódunk az Úrral, és a Lélek által egymással. Engedjünk a testvéri közösség utáni
vágyakozásnak, és keressük a lehetőségét a találkozásnak, az elcsendesedésnek.
Ahol többen is az Úr gyermekei, keressük egymás közelségét, igyekezzünk
megbeszélni és az Úr elé vinni életünk eseményeit. Pál is vágyott a gyülekezet után, mert jó
hívő testvérekkel együtt dicsérni az Urat, és várni az üzenetet, várni
együtt az Urat, Aki eljön, és nem késik.
HALLD MEG A HÍVÁST
1.
Halld meg a hívást, Jézusodét,
Még ma kövesd Őt, fogva kezét,
Áldva a karját tárja feléd,
Édesen így szól: „Jöjj!”
Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,
Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,
S minket az égi hon befogad!
Itt vagyok, Jézus, lásd!
2.
Halld meg, ó, gyermek, drága szavát,
Nyisd meg a szíved, add magad át,
Édes a béke, mit neked ád,
Bátran azért csak jöjj!
Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,
Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,
S minket az égi hon befogad!
Itt vagyok, Jézus, lásd!
3.
Higgy a szavának, nem taszít el,
Szívedhez ott ver szíve közel,
Hű szeretettel karja ölel,
Jöjj csak, ó, bűnös, jöjj!
Ó, mi szép s dicső lesz majd a nap,
Hogyha lelkünk tiszta lesz s szabad,
S minket az égi hon befogad!
Itt vagyok, Jézus, lásd!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése