D
|
ávid élete
nehéz szakaszában Isten segítségét kéri (Zsolt 54,1-55,24). Nincs biztonságban,
Saul üldözi, de a zífiek segítség helyett elárulják. Megtapasztalja, hogy emberekben
nem érdemes bízni. Mindenki a saját érdekeit tartja szem előtt. Dávid ezért az
Úrhoz fordul. Tisztában van a dolgokkal, és tudja, hogy csak az Úrban bízhat. Jó ezt
a hét indulásakor látnunk, Isten az egyedüli megbízható, Hozzá mindig
fordulhatunk.
Dávid látja az ellene irányuló támadásokat, ismeri a szándékot, és tudja, készek
meg is ölni, de Isten megsegít engem, száll fohásza. A biztos pontot ez a „de”
jelenti. Bárki bármit gondol és tervez, Isten kezében van az életem. Dávidot
Isten a próféta által felkente királyi tisztségre. Bár még nem ő ül a trónon,
és jelenleg erre nincs esély, de Isten - ez számít, ne a pillanatnyi helyzetre figyeljünk, hanem emeljük
tekintetünket Istenre, kapaszkodjunk ígéretébe. Így tett Dávid is. Talán most
reménytelennek látszik az ügyed, gondolj arra: de Isten. Ő akkor is tud
segíteni, amikor lehetetlennek látszik. Az Úr számára nincs lehetetlen. Ne engedjünk a lemondásnak, a
pesszimista gondolatoknak, mert az Úr még lelki sebeinket is képes begyógyítani.
Ő a lélek orvosa.
A zsoltáros tisztában van ezzel, számára Isten a szakember lelki
kérdésekben, belső traumáival is Hozzá fordul. Őt is érték lelki sérülések.
Családon belüli erőszaknak volt kitéve az apósa által. Halálos félelem is szorongatta, úgy gondolta,
a menekülés megoldás lesz. Ez fejeződik ki a repülés utáni vágyban. Elrepülni
messze, elbujdosni, és ott nyugtom lenne. Nem változtunk semmit. A mai ember is
gyakran azt gondolja, elutazik eddigi lakóhelyéről vagy a sérelmek helyéről,
bezárkózik egy intézménybe, és minden megoldódik. Azonban gyakran nem így
történik, a környezetváltozás sem segít. Akkor mi a megoldás? Az, amit Dávid tett és javasol nekünk is.
Mi a javaslata? „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” Ez a
megoldás, sokszorosan ki van ez már próbálva. Próbáld ki te is! Ne cipeld a
terheidet, add át Neki. Ki lehet beszélni az Úr előtt minden sérülést, gondot,
és Ő átveszi ezeket. Sőt, válaszol,
amikor Bibliát olvasunk, atyai szavai megérintenek. Az Ő szavában gyógyerő van.
Ne roskadozzunk tovább, mert egyedül úgysem sikerül feldolgozni az élet nehéz
pillanatait, sem továbblépni rajtuk. Akkor nyugszik meg a szívünk, ha minden
gondunkat az Ő kezében tudjuk.
Azt is ígéri, hogy gondot visel ránk. Ez is így van. Lehet, most többen
azt mondják, én ezt nem tapasztalom. Lehet, de ez nem azért van, mert nem igaz
az ige. Hanem talán azért, mert nem engedjük, hogy gondoskodjon. Sokszor
kimondjuk imádságban, Uram, Rád bízom magam, aztán a valóság egész más.
Elmondtuk az Úrnak, de azonnal elkezdünk tevékenykedni, mi magunk keressük a
megoldást. Hagyjunk fel végre ezzel, és engedjük Őt cselekedni.
A második fejezet az istentisztelet rendjéről szól (1Tim 2,1-15).
Központi helyet foglal el benne az imádkozás. Fontos az egyéni és a közösségi imádkozás, sőt, erre elsősorban nekünk
van szükségünk. Jó, hogy van kihez
odamenni. Mert az imádságban az Urat keressük fel. Őelé visszük szívünket,
mondjuk el mindazt, ami bennünk van.
Pál azt kéri, minden emberért imádkozzanak, tehát ne csak magunkért, a
hívő közösségért, hanem a nem hívőkért, a másképp gondolkodókért is. Miért?
Mert Isten azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön. Ő senkit nem zár ki az örök
életből, ha mégis kimarad valaki, az magát zárta ki. Az imádság az evangelizáció eszköze.
Csodálatos lehetőség, mert az ima eléri azt is, akit nem tudunk megközelíteni.
A vezetőket se hagyjuk ki, függetlenül attól, hogy milyen úton járnak,
hisznek vagy sem, esetleg az egyház üldözői. Néró volt ekkor a császár, és Pál
azt kéri, könyörögjenek érte is. Másrészt
azért fontos a vezetőkért való imádkozás, mert ők biztosítják azt a társadalmi
rendet, ami segíti az evangélium terjedését. Adjunk hálát Urunknak, hogy ma
szabadon hirdethetjük az evangéliumot. Kérjük, hogy adja ezt meg továbbra is. Mi
pedig éljünk jól a lehetőséggel. Legyen fontos számunkra a jó hír továbbadása,
a lelkek mentése.
Az apostol leszögezi: csak egy Isten van, és egy út vezet Hozzá, ez az
út Jézus Krisztus. Csakis az Ő áldozatáért lehet örök életünk. Uram, mindig
más utat keresünk, pedig Te elkészítetted az
igazit, az életre vezetőt, a keresztet. Köszönöm, és add, hogy soha ne
térjek le róla. Bár mindig ajánlanak népszerűbb utakat, hadd maradjak én ezen,
mindvégig.
Minden zavaró körülményt tegyünk az Úr kezébe, ne engedjük, hogy bármi is
elvonja Jézusról, az igéről a figyelmünket. Az istentisztelet középpontja Jézus. Az indulatainkat is tegyük az Úr kezébe, ne engedjünk a haragnak, hanem
rendezzük el, zárjuk le megbocsátással a nézetkülönbséget. Akár a gyülekezetben vagyunk, akár az
életben, ügyeljünk, hogy a szavaink és az életvitelünk legyen összhangban. Mert a
beszédünket az életünk hitelesíti.
Külsőre is hangsúlyt fordít az apostol, úgy öltözködjünk, hogy ne tereljen, ne mi kerüljünk a figyelem középpontjába. Mert az istentisztelet nem rólam, hanem Jézusról szól.
A csendben tanulásban meg kell látnunk azt a csodálatos lehetőséget, amit
az evangélium ad a nők számára. Hiszen sem a zsidóságban, sem a görög, római
világban nem tanulhattak a nők. Pál írása nagy lépés, Jézus nyomait követi,
mert megengedi, hogy tanuljanak a közösségben.
Kiemelném még a mégis kegyelmet. Nagy dolog ez, elfordultunk az Úrtól, a
kísértőre hallgattunk, mégis megbocsát az Úr. Mégis megmenekülhetünk, mindez a
Gyermek megszületése által. Mert az eredeti szöveg támogatja azt a verziót,
hogy itt Jézus születéséről van szó. Isten
megígérte, hogy az asszony utóda legyőzi majd a sátánt. Így Neki köszönhetjük
az üdvösséget. Jézus a győztes.
A BIBLIÁT HA FELNYITOD
1.
A Bibliát ha felnyitod,
Mily nagy csodát mutat neked!
Megnyílik benne fenn az ég
S itt lenn a szíved és szemed.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
2.
E drága könyv tükör neked,
Megláthatod te szívedet;
Oly szennyes az s oly elveszett,
De Jézus által új lehet!
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
3.
Az Úr szerelme benne szól,
És zengve zúg Atyánk szava,
Az elveszettnek így mutat
Napfényes utakat haza.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
4.
Elmondja a kereszthalál
S feltámadás örömhírét,
Mint vitte végbe Jézusunk,
Mit kezdettől Atyánk ígért.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
5.
Új élet magva szent Igénk,
S e pusztán át a manna is,
A lábunknak szövétneke,
Amíg utunk hazánkba visz.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése