E
|
zekben a
zsoltárokban jó látni: bármerre vigyen az útja a szerzőnek, az Istennel való
kapcsolat vonala sohasem szakad meg (Zsolt 59,1-18). Üldözik, és így menekülni kényszerül,
hajléktalanként bolyong Izráelben, de a kapcsolat működik. Bárhol is legyen,
mindig Isten közelében tartózkodik, és megbeszéli Vele a történéseket. Jó
olvasni ezt a baráti beszélgetést, mindet elmond, ami történik vele. Mondjuk el
mi is mindazt, ami a szívünkben van, tárjuk fel az Úr előtt mai napi terveinket,
beszéljünk a nehéz dolgokról. Mondjuk el neki azt, amihez nem merünk
hozzáfogni, amiben már kudarcot vallottunk, és most nem merünk lépni, mert
félünk a csődtől. Jó, ha kimondjuk
magunkból, mert már ez segít a gyógyulásban, a szabadulásban. Mondjuk úgy, hogy azután rá is bízzuk Urunkra
a cselekvést.
Sok minden történik Dávid körül, összefognak ellene, fel akarják adni a
királynak, de Ő nem a rosszakarókra figyel, hanem Istenre. Így szól: Rád
figyelek! Kire figyelek, kire akarok én figyelni ma? A másik ember véleményére, az orvosi leletre,
vagy mindezek helyett Jézusra nézek? Az
én elhatározásom, hogy mire nézek, ne engedjük, hogy a körülmények
befolyásoljanak, hanem emeljük Hozzá
tekintetünket.
Dávidnak Isten az erőforrás, Te vagy az én erőm, mondja. Ki az én erőm?
Olyan jó, hogy Hozzá jöhetek, Rácsatlakozhatok hitem által, és Ő feltölt engem.
Az én erőm oly kicsiny, elfogy hamar, nincsenek tartalékaim, de az Úr erős,
tartalékai kifogyhatatlanok. Pál apostol is erre építette missziós szolgálatát.
Saját fizikai erői végesek voltak, úgy látta, már-már nem képes tovább
hatékonyan szolgálni, de a feltámadott Úr így szólt hozzá: elég neked az én
kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Ezt üzeni ma neked és nekem: elég a kegyelem,
ne félj, ha bízol Benne, mindarra lesz erőd, amit ma rád bízott az Úr. Ne
feledd! A kegyelem elég! Az Úr ereje akkor a leghatékonyabb, amikor a saját
erőnk végére ér.
Szeretetével jön felém Istenem - akaratlanul is a tékozló fiú története
jut eszembe, ebben látjuk meg, mit is jelent ez. A lezüllött fiút kitárt karral,
csókokkal várja haza az atya. Kitárt karral fut elébe, és szeretettel borul a
nyakába. Így jön elém is, tékozló, engedetlen fiának. Így jön ma eléd is, szeretetével, és nem
bosszújával. És ha ebben kételkednél, hát tekints a keresztre, ott láthatod meg
ezt a szeretetet. Így szeret Isten, lehetővé teszi, hogy a sárból, mocsokból
Hozzá térjünk. Nem olvassa ránk bűneinket, hanem elengedi az összes tartozást.
Áldott legyen szent neve!
A Szentlélek vezeti és tanítja Isten gyermekeit (1Tim 4,1-5). Világosan beszél, az igén keresztül, jó, ha
figyelünk Rá. Elmondja, vannak megtévesztő lelkek, de ne ezekre hallgassunk.
Becsomagolják tanításukat kegyes szövegbe, de az ige leleplezi őket. A hamis tanítók mindig népszerűek voltak, azt
tanították, amit hallani akartak az emberek. Olyan dolgokat hirdettek, amikben
nem a kegyelmen volt a hangsúly, hanem a saját kegyességükön, tetteiken.
Törvényekhez, szabályokhoz akarják a tévtanítók kötni a gyülekezet
tagjait. A keresztyén hit nem tanok gyűjteménye, hanem szabadságban megvalósuló
élet. Ennek az alapja a hálaadás. Aki Krisztusban van, közeledhet így a
dolgokhoz, Isten minden teremtménye jó, és adjak hálát érte. Hányszor megkötöz
a törvényeskedés, azonban Krisztus felszabadít. Pál másik levélben leírja: minden szabad nekem, de nem minden használ. Tehát nem a dolgokkal, hanem velem
van a baj. Az elromlott szívünk okozza a problémát. Azonban Krisztusban már képesek vagyunk
felismerni, mi az, ami nem használ nekem, mi az, aminek a rabjává válhatok. Erőt
kapok az ezeknek való ellenállásra. Ma is tekinthetek hálaadással mindarra,
amit Isten ajándékoz nekem. Nem a félelem lelkét kaptuk, hanem a hit és a
szabadság Lelkét.
Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem
1. Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem, A Sátán
életemre tör: Kétségbe nem esem.
2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis hozzád jövök. A bűnnek
gyűlölője vagy, De kegyelmed örök.
3. Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s
akarsz segíteni, Hát segíts bajomon!
4. Az ég oly messze van, Még messzebb tőled én, De szent
igédben írva van, Hogy irgalmad enyém.
5. Nem félek senkitől, Hisz te vigyázsz reám, Már bánat és
gond sem gyötör: Meghallgatod imám.
6. Jézusban bízva én szívemet átadom, Mert így, tudom:
akármi ér, Atyám szeret nagyon.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése