S
|
ámuel elment a
táborból, magára maradt a király, a legnagyobb baj mégsem ez, hanem az, hogy az Úr
is magára hagyta, mivel engedetlenné vált Vele szemben (1Sám 14,1-15). Az
egyedül maradt király zavarttá válik. Nem tudja, mit tegyen, nincs a helyzet
magaslatán. Ez jellemzi mindnyájunk
életét. Ha eltávolodunk Istentől, odalesz a magabiztosságunk. Egy darabig talán
még úgy mutatjuk, mint akik tudják, mit kell tenniük, azonban hamar
megmutatkozik a tehetetlenség. Isten
rádöbbent, hogy Nélküle semmit nem cselekedhetünk. A gőg nagyon hamar
elpárolog, és ott maradunk félelmeinkkel a szívünkben, velünk szemben pedig az
ellenség. A gonosz ma is igyekszik megfélemlíteni. Mindent megtesz, hogy
elrettentsen, gúzsba kössön, és örök rabszolgává tegyen. Azt akarja elérni,
hogy Isten népe ne merjen és ne is akarjon szembefordulni vele. Fogadja el
alávetettségét, a világ hatalmát, és törődjön bele a változtathatatlanba. Érezze
legyőzöttnek magát, és ne lásson esélyt a szabadulásra. És aki nem az Úrra néz, az reménytelennek is
látja a helyzetet.
Azonban Isten a népét nem hagyja magára, Jónátán, Saul fia döbben rá, hogy Istenre kell tekinteni, és nem az ellenségre. Ő nem az emberi erőforrásokat
veszi számba, nem azok alapján hozza meg döntését. Jónátán az Úrban bízik.
Ismeri Istent, és tudja, Őt nem befolyásolja a hadsereg állapota, nagysága,
Előtte nincs akadály. Azt is láthatjuk, ez a fiatal harcos azt is felismerte, hogy Isten szerzi a győzelmet. Jónátán hisz
Isten ma is valóságos hatalmában. Hiszi, hogy Isten ma is ugyan az, mint a régi
történetek idején. A világ változik körülöttünk, de Isten biztos pont. Hatalma
nem csökken, mindig számíthatunk Rá. Jónátán számít Istenre, Belé veti
bizodalmát. Tudja, ha Isten ma is valóságos hatalom, akkor a népe nem élhet az
ellenség igája alatt. Ő akar szabadulni, vágyik egy új, szabad, Istent dicsőítő
életre. Vágyol-e ilyen életre? Vagy már beletörődtél a kudarcokba, a vereségbe,
és előre feladod? Nézz te is a győztes Úrra, Jézusra, nem rajtad áll a
győzelem, hanem Ő szerezte azt meg a Golgotán.
Jónátán nem vakmerőségből, hanem Isten iránti bizalomból cselekszik, és
vezetést kér az Úrtól. Nem meggondolatlanság ez, hanem az Úrra való alázatos
figyelés. Mennyire hiányzott ez az apjából. Milyen csodálatos, hogy bár Saul nem
bízott az Úrban, Jónátán bízik Benne, mert ismeri. Kérjük mi is az Úr
vezetését, ne a magunk erejére, képességére támaszkodjunk, hanem kérjük Urunkat, mutassa meg akaratát. Meg kell tanulnunk ezt az akaratot el is fogadni.
Az Úr Jézus elhagyta Tírusz határát, mert más nem kereste fel, csak az az
asszony (Mk 7,31-37). Másban még nem indult meg a hit, de otthagyta az asszonyt
és a lányát, ők majd az életükkel bizonyságot tesznek, és ennek lesz majd
gyümölcse. Egy ember által is hatalmas
dolgokat végez el az Úr. Egy emberrel kezdi, ma is egy emberrel kezdi, és ez az
egy ember lehetsz te is. Kézbe vesz az Úr, átformál, új emberré tesz. Úgy
cselekszik, mint a mustármag példázatában elmondta, elveti a kicsiny magot, az
felnövekszik, és nagy, a madarak számára árnyékot adó fává növekszik.
A Galileai-tengerhez is egy emberért megy. Nagy távolságot tesz meg ezért
a süketnémáért. Szereti őt, és azt
akarja, hogy amit a gonosz tönkretett, az helyreálljon, megjavuljon. Ő életünk
karbantartója, ért mindenféle betegséghez, bajhoz, a bűn okozta sebek minden fajtájához.
Azért is keresi ezt az embert, hogy mindenki lássa meg, eljött a Szabadító,
eljött Az, Aki hatalmasabb minden bűnnél, minden emberi nyomorúságnál. Lássák
meg azon a vidéken is, hogy van remény. Ez a remény Isten országa által érkezett el.
Az Úr mindenkivel egyéni módon foglalkozik, félrevonja őt a sokaságtól,
azért, hogy vele legyen. Az Úr így kezdi, kivon a sokaságból, a rohanó világból, és azt akarja, hogy együtt legyünk Vele. Ez a legfontosabb, egyedül lenni az
Úrral, beletekinteni Lénye mélységeibe. Mert így ismerjük fel, hogy több Ő, mint egy
tudós ember, több, mint próféta, Ő maga az élő Isten.
Jézus itt is alkalmazza az érintést, ez közvetlen kapcsolatot jelent.
Ezért jött, hogy Lényével megérintsen, és hit által közvetlen kapcsolatba
hozzon Önmagával. Az érintés azt is jelezi, így vagyok fontos, ahogy épp
vagyok. Nem kell jobbá lenni, megtisztulni, nem igényli az igazolást, hogy
nincs fertőző betegségem, jöhetek, amint vagyok, sok bűn alatt. Nem is tudnánk
jobbá lenni, ez az ember sem tudott meggyógyulni önerőből, ezért viszik
Jézushoz.
Fontos elem a fohász, mindez jelzi, hogy Jézus az Atyához imádkozik, és Tőle
várja a gyógyulást. Isten drága kegyelmét, szabadító erejét hozta el a
számunkra. Az imádság által áramlik Isten országának ereje a mi életünkbe.
Imádság nélkül hatástalanok vagyunk. Tanuljuk meg Urunktól ezt a közvetlen
kapcsolatot. Ő ott, mindenki előtt, az utcán fohászkodik. Nem szégyell mások
előtt imádkozni, és nem tartja gyengeségnek az Úrhoz küldött fohászt.
Ezt követően szól az Úr: Effata, azaz: Nyílj meg! És azonnal megnyílik a
füle, nyelve bilincse leoldódik. Az Úr szól, és azonnal meglesz. Mi lesz? Az, amit mondott. Mindez rámutat: Ő az élő, a Teremtő Isten. Ahogy akkor szólt, és
meglett, úgy történt most is. Isten áll előttünk, ezért boruljunk le, és
kérjük, hogy könyörüljön rajtunk.
Csak a megállapításig jutnak el, jó, amit Jézus tesz, de ebből nem
következik, hogy akkor befogadjuk az életünkbe, nem indulnak el követni Őt. Nem
elég megállapítani, hogy mindent jól tesz, hanem engedjük, hogy ezt a jót saját
életünkben is elvégezze. Beszéljünk Róla másoknak is.
VÁGYOL-E ELHAGYNI BŰNEIDET?
1.
Vágyol-e elhagyni bűneidet?
Az Úr vérében van nagy erő.
Vágyol-e győzni a Sátán felett?
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
2.
Ó, ha a büszkeség rabja vagy tán,
Jézus vérében van nagy erő!
Jöjj csak, hisz gyógyírt lelsz a Golgotán,
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
3.
Érzed-e, hogy szíved oly salakos?
Jézus vérében van nagy erő!
Tisztátalan szívet tisztára mos,
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
4.
Szolgálni vágyol-e Jézust talán?
Jézus vérében van nagy erő!
Csak neki zengeni nap nap után?
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése