A
|
z Úr
szabadítással ajándékozta meg Izráelt, Sámuel egy követ állított emlékül, amely
az Úrra mutatott (1Sám 7,13-17). A kő neve: az Úr segített el bennünket egészen
idáig! Jelzi ezzel, nem ő vagy a nép győzte le az ellenséget, hanem az Úr. Nem
a saját nevét örökítette meg, hanem az Úr nevét. Ő segített el idáig, Neki
köszönhetem, hogy megtehettem a mögöttem lévő utat, nem az én erőm, ügyességem,
hanem Ő áll mindenek mögött. Sámuel beszéde azt is üzeni, itt nem lehet
megállni, tovább kell menni. Van folytatás, de azt is az Úrral tegyük meg. Ő előttünk
fog járni. Tovább menni is csak Vele tudunk. Ne hagyjuk el, hanem maradjunk a
nyomában.
Ez a győzelem megfogta a filiszteusokat, rádöbbentek, hogy Isten hatalmasabb a
bálványaiknál. Nem az a hangsúlyos, melyik nép a fejlettebb, melyik van jobban
felszerelve, mert Isten nincs rászorulva a mi segítségünkre. Sámuel jelenléte
Isten hatalmát sugározta, tudták, ő kapcsolatban van az Úrral. Sámuel jelenléte
távol tartotta a filiszteusokat. Akiben az Úr jelen van, ott a gonosz távol
marad, próbálkozik, de nem tud igazán győzni, mert Jézus közelében nincs
esélye. Sámuel Istent képviseli, az Ő
nevében lép fel, és ezt kell tennünk nekünk is. Vállalni az Úr országát ebben
az elfordult, hitetlen világban. Mert változást csakis az Úrba vetett élő hit
tud végbevinni.
Ezt az időszakot arra kapták, hogy megerősödjön a hitük, az Úrral való
kapcsolatuk. Ezen túl pedig megerősítették az országot, visszavették az
elfoglalt területeket. A béke időszaka mindig a lelki építkezés időszaka. Azért
adatik, hogy még jobban megismerjük az Urat, még közelebb kerüljünk Hozzá.
Ebben a közelségben ismerjük meg magunkat is. Éljünk a béke időszakával, építsük lelkünket, mélyüljünk el az igében.
Sámuel egész életében az Úr szolgája volt. Valóban Istennek szentelte az
egész életét. Nemcsak a fiatalságát, hanem későbbi éveit is az Úrnak adta. Neki
szolgált és igéjére épített. Lehet egy életet az Úrral járni, az ige csodálatos
iránytű. Mindig utat mutat. Megköszönöm az Úrnak igéjét, nélküle bizony
elakadnánk, olyan kilátástalan lenne az élet. Gyakran nem tudjuk, merre is
menjünk, és jó, hogy az ige fényt ad a sötétben. Sámuel az ige fényében
szolgáltatott igazságot, nem valakinek adott igazat, hanem mindig Istenhez
vezette az embereket, akaratának megismerésére segítette őket.
Az Úr továbbra is Isten országáról beszél, annak természetét, működési elvét
mondja el (Mk 4,30-34). Egészen más, mint ez a világ, nem fegyvereken nyugszik,
nem erőszak által terjed. Isten országa olyan, mint egy növény vetőmagja, ami
belekerül a talajba, és ott, ha megfelelőek a körülmények, kihajt, felnövekszik és
termést hoz. Isten országát az ige képviseli, el kell vetni, be kell juttatni
az életbe, és ha bekerül a szív-talajba, ott munkálkodni fog. Nincs erőszak, hanem egy új lehetőség, mert a
vetőmag a talaj számára megadja a kultúrnövény termésének a lehetőségét. Vetés
nélkül csak töveset és bogáncsot, tehát gyomot terem a talaj. Így van ez az
életünkkel is. Isten szava nélkül csak gyomot terem, értéktelent. Azért hirdettetik az ige, hogy termést is
hozhassunk.
Jézus most mustármaghoz hasonlítja, kicsi, szinte láthatatlan, olyan
esélytelen. Az ember, ha ránéz, azt mondja, ebből se lesz semmi. Azonban
tévedésben vagyunk, mert tehetetlenség csak ott van, ahol nincs vetőmag, nincs
ige. Hiába a megművelt föld, vetőmag
nélkül nem terem. Viszont ha belekerül ez a pici mag, a látszat ellenére, ott
élet fakad. Mert nem a mag nagysága a lényeg, hanem a benne lévő erő. Isten országának ereje van jelen ebben a
piciny magban. És nem az a lényeg, hány éves vagy, mit tanultál, erős vagy,
vagy gyönge, egészséges vagy beteg, esetleg fogyatékkal élő, hanem az, hogy
jelen van-e a szívedben a mustármag. Isten segítségével hatalmas dolgokat
viszünk végbe, mondta Dávid. Isten
országa hatalmas dolgokra hív el és tesz képessé. Ábrahám hetven éves volt, amikor az új
országról és a nagy népről szóló ígéretet kapta, nem látszott ebből még semmi.
Talán mondták is neki, hogy egy ígéretre elindulni balga dolog, hisz a semmire
megy, talán nem is létezik az a láthatatlan Isten. Ő azonban nem figyelt másokra,
csak engedelmeskedett, és a kicsi ígéret nagy fává terebélyesedett.
Nagypénteken mi látszódott az Isten országából, de a mag el volt vetve,
belekerült a földbe, és idővel egyházzá terebélyesedett. Az evangéliumban
hatalmas erő van. Merj rá építeni! Bízz az Úrban, és ha ma még nem is látszik
semmi, tedd, amit Ő mond, és bízz, mert az elvetett mag a maga idejében kikel.
Az evangélium így működik, kicsi és szinte láthatatlan, egyre
terebélyesebbé válik. Áthatja a szívünket, egész életünket. Befogadom az igét,
és egyre növekszik. Átformál, áthat, és Krisztushoz hasonlóvá tesz. Isten
országa kiemel az önzésből, életemet mások számára is áldássá teszi. Az egyház jelenléte ad reménységet, oltalmat
az embereknek. Isten országa nélkül nincs békesség, nincs hol megpihenni, mert
árnyékot ad. A kicsi magból terebélyes fa lett, az egész földön jelen van Isten
népe. Ha nem is Jézusé mindenki, sokan nyújtanak enyhülést ebben a
világban. A világ megsebesít, az Úr
begyógyítja ezeket a sebeket, saját sebei által.
JÉZUS, TE ÉGI SZÉP
1.
Jézus, Te égi szép tündöklő fényű név,
Legszentebb énnekem e föld ölén.
Benned van irgalom, erőd magasztalom,
Terólad zeng dalom, ragyogj felém!
2.
Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj,
Míg Ő hord karjain, hű Mestered!
Elhagynak emberek, mit árt, ha Ő veled,
Töröld le könnyedet: Jézus szeret!
3.
Akaratod nekem mutasd meg szüntelen,
Ne rejtsd el, mesterem, tetszésedet!
Vezérelj így magad, mutasd meg utadat,
Idegen tájakon jár gyermeked.
4.
Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen
Fényedből fénysugár az életem,
Míg a homályon át a lelkem otthonát,
Világosságodat elérhetem.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése