Jézus szava, az élet szava

A

lig végzett az égőáldozattal Saul, megérkezett Sámuel, és megkérdezte: Mit tettél (1Sám 13,10-23)? Az Úr állja a szavát, mindig időben érkezik, de annyira türelmetlenek vagyunk, ezért kapkodunk, kézbe vesszük a dolgokat. Pedig érdemes várni az Úrra. Érdemes megvárni az Úr érkezését. Emberileg jók Saul indokai, látja a nép félelmét, elszéledését, és nem akar az Úrhoz való imádság nélkül harcba keveredni. Ez szép, de nem ez volt megbeszélve. Saul nem ismeri Istent, ezért nem tudja, hogy Ő mindig tartja magát a megbeszéltekhez. Igen, Isten tartja magát a megbeszéltekhez, ahhoz, amit megbeszélt velünk igéje által. Saul azért nem vár, mert nincs korábbi ismerete, személyes tapasztalata. Most látszódik meg, hogy eddig távol volt szíve az Úrtól. Nem tanulta meg ifjúkorában hogyan kell kapcsolatban lenni az Úrral. A Benne való bizalom a váratlan helyzetekben csak akkor működik, ha ezt már korábban, kicsi dolgokban is gyakoroltuk.

Saul a hite helyett, meg az Úr ígérete helyett, a maga gondolataira támaszkodott. Azt gondoltam,... - és a mi gondolatink, a meg nem tisztított gondolataink eltávolítanak az Úr akaratától. Mert Isten gondolatai különböznek a mi gondolatainktól. Amikor a mi gondolatunk a kapkodás, menekülés, Isten gondolata a higgadt segítség, a szabadítás. Isten gondolata: várj Rám. Ne te próbálj segíteni magadon, hanem engedd, hogy én segítsek rajtad. 

Sámuel válasza: Ostobaságot követtél el. Mennyire másképp látszódik egy tett az ige fényében. Ami logikusnak tűnik az emberek előtt, amire bátorítanak is, az az Úr szemével ostobaság. Bármilyen jó megoldásnak látszódjon, jó tettnek bizonyuljon is valami, mégis ostobaság, ha nem ezt kérte tőlünk Isten. Mennyi ostobaságot elkövetünk magunkkal és egymással szemben, mert nem azt tesszük, amit az Úr kért, amit igéjében kijelentett. Mit kért tőle az Úr? Várja meg Sámuelt, várja meg, amíg ő bemutatja az áldozatot. Nem nagy kérés, de abban a helyzetben hitpróba volt. Kiállom-e a próbát? Nem kér nagy dolgot az Úr, talán csak annyit: várj még, várj rám!

A türelmetlensége, félelme a belőle fakadó tett hosszútávon befolyásolta Saul jövőjét. Isten meg akarta erősíteni a királyságát, de nem állta ki a próbát, nem bízik Benne teljes szívvel, ezért nem lesz királysága maradandó. Isten olyan királyt választ magának, aki mindig teljes szívből bízik Benne, és mindenben Rá hagyatkozik.

Az Úr keresett magának szíve szerint valót. Ki a szíve szerint való? Aki figyel rá, és teljesíti, amit az Úr megparancsol neki. Aki átadja az életét, és engedi, hogy mindenben az Úr vezesse. Vajon az Úr szíve szerint való-e az életem? Őt keresem én? Isten mindig a szívünket vizsgálja, annak tartalma fontos a számára. Őt nem kötik le a külsőségek, nem emberi szempontok szerint választ ki, hanem a szívünk állapota szerint. Milyen a szívem? Ki lakik benne? Isten akar ott lakni. Ő akar betölteni és irányítani. Sámuel elvált Saultól, és ez azt jelzi, maga maradt a király. Nincs vele az Úr. Most dőlt el, Istennel vagy nélküle halad-e tovább, és ő nélküle megy. Nem várt Rá, nem mert várni Rá, nem bízott az Úrban, és az lett a következménye, hogy maga marad, fegyvereire támaszkodik, és nem az Úr erejére. Valami hiányzik ebből a történetből, mégpedig a bűnbánat. Saul dacosan veszi tudomásul az Úr üzenetét, ahelyett, hogy megbánta volna, amit tett. Isten mindig várja a bűnbánó lelkeket, kész megbocsátani, ha őszintén megbánjuk vétkeinket.

Az Úr elment Tírusz vidékére, pogányok földjére, oda, ahonnan Izrelre rossz származott (Mk 7,24-30). A múltban onnan hozta be a Baál-kultuszt Jezábel. Jézus azonban őket is szereti, a rossz helyére jót visz, az életet adó igét. Megjelenik az evangélium, felragyog a szabadulás lehetősége. Az Úr tudja, hogy Tíruszban is szükség van Isten kegyelmére. Az Atya őket is meg akarja menteni. Ezért hallaniuk kell: megérkezett a Szabadító. A döntés már az övék, a miénk, hogy meghalljuk-e a hírt, és élünk-e a lehetőséggel.

Azt látjuk, hogy egy nőhöz eljut a hír. Pedig Jézus nem vesz igénybe világi reklámfelületet, nem akar alkalmat hirdetni, mégis eljut a hír oda, ahol várják, ahhoz, akihez el kell jutnia. Az asszony lányában tisztátalan lélek lakozik, de az anya nem törődik ebbe bele. Nem azt mondja , így kell ennek lennie, másokkal is előfordul. Azt szeretné, ha a lánya megszabadulna. Amikor meghallja, hogy Jézus átlépte a határt, elmegy oda, ahol tartózkodik. Az Úr átjött a határon, legyőzte azt az akadályt, amit az asszony pogány létére képtelen lett volna. De most már neki kell a Jézushoz vezető távolságot megtenni. A hír kétezer éve szól, eljött Jézus, Üdvözítő született nekünk, itt van a világunkban, de nekünk kell megindulni Felé.

Ennek az asszonynak az életében a hit folyamatos növekedését figyelhetjük meg. Hitből indul, hiszi, hogy Jézus képes megszabadítani a lányát. Közben próba elé állítják, de ő kiállja a próbát. Hite erősödik, nem sértődik meg, hanem alázattal elfogadja az Úr véleményét. Az asszony jól látja magát, tisztában van azzal, hogy nem jár neki, de mégis, hit által alázattal kér. Ismeri az Urat, tudja, hogy ha a ház gazdája nem zavarja el a kiskutyát a morzsáról, akkor őt sem küldi el Jézus. És neki elég egy morzsa. Nem akar egész kenyeret, csak belőle egy morzsát, mert az elég. Igen, Jézusnak egy szava elég a gyógyuláshoz, szabaduláshoz. Ez a szó a mi hitünk által fejti ki hatását.

Az asszony hite tovább erősödik, mert bár még nem történt semmi, vagyis nem látja, hogy meggyógyult-e a lánya, de hisz Jézus szavának, és hazaindul. Tart-e már itt a hitem, hogy még nem történt meg, amit az Úr mondott, de megyek, mert tudom, hogy mire odaérek, meglátom az eredményt. A hit mindig az engedelmesség által erősödik. Merjünk indulni, ha az Úr küld, a többit pedig bízzuk Rá, mert Ő mindig állja a szavát. Az Ő szava az Élet szava.

Hinni taníts, Uram

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Gyermeki, nagy hitet kérni taníts!

Indítsd fel szívemet, Buzduljon fel, neked

Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Lélekből, lelkesen kérni taníts!

Üdvözítőm te vagy, Észt, erőt, szívet adj,

Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts!

Lásd gyengeségemet, Erősíts engemet,

Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Jézus, te visszajössz: várni taníts!

Majd ha kegyelmesen Nézed az életem:

Állhassak csendesen. Hinni taníts!

Isten áldásával.