2017. június 26., hétfő

Húsz év múlva is tanítvány



J
ób reménytelennek látja életét, úgy gondolja, innen nincs visszaút (Jób 18,1-21). Nem gyógyulhat meg, és már csak a halál maradt. Nem tudja, hogy Istennek más terve van, és Neki nincs lehetetlen. Az ige kijelenti, a sötét felhők fölött is fény ragyog, aki hittel tekint az Úrra, az meglátja ezt a fényt, és remény ragyog fel a számára. Azért látjuk úgy, hogy nincs visszaút, mert  saját megoldásokban gondolkodunk, megpróbálunk magunk megmenekülni, és amikor nem megy, feladjuk. Azért jutunk végére az emberi erőnek, hogy végre rádöbbenjünk, az esélyt nem mi jelentjük, ne a saját erőnkben bízzunk, vagy a tudásunkban, hanem teljes tehetetlenségünkkel forduljunk Jézushoz. Mondjuk meg őszintén, hogy nem tudunk magunkon segíteni, ezért Tőle kérünk segítséget. Az Úr megígérte, hogy aki segítségül hívja Őt a nyomorúság idején, azt Ő megszabadítja (Zsolt 50,15).
Bildád ismét megszólal, feszíti a düh, nekimegy Jóbnak, mert szellemi harcnak tekinti az eszmecserét, győzni akar. Szomorú ez, mert Neki nem legyőzni kell a másikat, hanem Isten szeretetét közvetíteni a számára. Közel kellene vinni Jóbhoz Isten lényét, azonban ez nem megy. Miért? Mert maga sem ismeri Istent. Az a problémája, mint sok mai gyülekezeti tagnak: vannak ismeretei Istenről, a Bibliáról, de Őt magát nem ismerik. Tudják, mit mond a Biblia a különböző élethelyzetekre, hogyan áll a bűnhöz, de nem ragyogott még fel előttük a kegyelem. Személyesen nem élték át, mit jelent elveszettnek lenni. Nem álltak úgy Isten előtt, mint a tékozló fiú, akinek már nincs semmije, csak eltékozolt élete. Ismerem-e a bűnbocsátó, az értem kereszten meghalt Úr Jézust? Tudom-e, hogy van bűnbocsánat, még a messzi idegenből is haza lehet menni?
Bildád csak az élet törvényszerűségeit ismeri: amit vet az ember, azt fogja aratni is. Ezt alkalmazza Jóbra, bár jelen esetben ez a tétel sem igaz. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy csak itt tart, csak a büntetést, az ítéletet látja, és nem Ismeri a kegyelemes Istent. Nem tudja, hogy a legbűnösebb is ember, és Isten számára annyira fontos, hogy egyszülött Fiát adta érte. És ha ez a bűnös hisz Benne, mint Megváltóban, és elfogadja a kegyelmet, akkor nem fog elveszni, hanem örök élete lesz. Isten Jézust adta igazi és áldott orvosként. Van Főorvosunk, van megoldás. Bármilyen nyomorultul érezzük is magunkat, van megoldás, és ez Jézus. Ő legyőzte a kereszten a bűnt és a halált.
Ez bízatott ránk, bárhova megyünk, mondjuk, van megoldás: Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz! Az ige arról tesz bizonyságot, hogy én is felkereshetem az áldott Orvost. És Aki hozzá megy, azt Ő nem küldi el magától. A bűnre, az elrontott életre van megoldás. De ez a megoldás ma  is Jézus.
Agabosz próféciája beteljesedett (ApCsel 21,27-22,21). Pált elfogták a zsidók, majd a pogányok megkötözték, kettős bilincsbe verték. Megdöbbentő, úgy bánnak vele, mint egy veszélyes bűnözővel, pedig az ő tevékenysége által kevesebb lesz a bűnöző. Hiszen a Pál által hirdetett evangélium a legkeményebb embereket is újjáformálta. Erre a saját élete is példa. Korábban, zsidó rabbiként, gyilkos volt, most életeket ment. Ennek ellenére elfogják, vádolják. Ilyen a világ, a gyilkosok, bűnözők, tolvajok, a másokat kizsákmányolók és tönkretevők az ünnepelt, sikeres emberek. Ők kapnak megrendeléseket, majd emelnek nekik szobrokat. De Jézust és sok követőjét, akik nyomán a halál helyett élet fakadt, megölték. A világ ma is olyan, mint nagypénteken, választhat Jézus és Barabbás között, és bizony, ma is a legtöbben Barabbást választják. Ő a hős, a példakép. Pedig az igazi minta Jézus. Ő az egyetlen, akiről azt mondták, íme, az Ember!
Pál Milétoszban kijelentette, hogy kész nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is az Úrért. Most látjuk, mennyire nem szólamok ezek. Nem retorikai fordulat, egy kis könnyfakasztás, hanem valóban így is gondolta. Nem lázad, és  nem is az életét menti. Nem rosszal fizet a rosszért, hanem bizonyságot tesz Uráról. Pál ebben a helyzetben is Jézust látja maga előtt, és kész Róla vallást tenni.
Elmondja, korábban ő is ilyen fanatikus gyilkos indulattól fűtött ember volt. Ő is így gondolkodott, és azt vallotta, hogy a keresztyének ellen a megoldás a kivégzés. Maga is ezt mondta, amikor Istvánt kövezte meg a nép, végezzétek ki. Meg kell ölni. De ma már nem így gondolkodik, nincs már benne gyilkos indulat. Nem azért, mert megöregedett, lehiggadt, toleráns lett, hanem azért, mert rátalált a Pásztor. Találkozott vele a feltámadott Jézus, és új emberré tette.
Pál több mint húsz évvel a megtérése után is vállalja azt, aki volt, rámutat, hogy Jézus által lett új emberré. Az Úr ujjá teremtette. A hívő élet válaszvonala ez, van egy világosan kimutatható múltam, és egy valóságos jelenem, és ez a kettő különbözik egymástól. Már nem úgy élek, ahogyan hitre jutásom előtt.
Világossá válik, hogy a megtérés nem csupán egy érzelmi felindulás, mert Pál húsz év múlva ugyanúgy szereti Jézust, és vállalja Őt. Még most is az ige élteti, mindennap kapcsolatban van Jézussal, olvassa az igét, és keresi a másik testvérrel a közösséget. Pál már Isten gyermekei között, a gyülekezetben érzi jól magát. 
Pált Jézus megszólítja, ő pedig válaszol. Tehát párbeszéd történik, az apostol valóságosan hallja Jézust, rádöbben, hogy ismeri Őt, tudja, kicsoda, és ennek ellenére szereti és terve van vele. Milyen csodálatos, az Úr nem viszontüldözi az Őt üldöző Pált, nem még több szenvedést okoz neki, hanem tanítvánnyá teszi. Azért van jelen a gyülekezet, hogy a ma még ellenséges indulatú emberekből tanítványokat formáljon. Vagyis nem mi teszünk tanítvánnyá, hanem segítsük Jézus közelébe őket, mert Ő tud igazán tanítvánnyá tenni.


ELDŐLT A SZÍVEMBEN


1.  
Eldőlt a szívemben: követem Jézust,
Eldőlt a szívemben: követem Jézust,
Eldőlt a szívemben: követem Jézust,
Nincs visszaút, nincs visszaút!

2.  
Ha nincs is társam itt, követem mégis Őt.
Ha nincs is társam itt, követem Jézust.
Ha nincs is társam itt, követem mégis Őt.
Nincs visszaút, nincs visszaút!

3.  
Mögöttem a világ, előttem a kereszt.
Mögöttem a világ, előttem Jézus.
Mögöttem a világ, előttem a kereszt.
Nincs visszaút, nincs visszaút!


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése